Úrangyala: Legyünk az evangélium fáradhatatlan magvetői

Vertse Márta – Vatikán

Jézus soha nem fárad bele, hogy hirdesse számunkra Isten Igéjét. Bár ismeri gyengeségeinket, bűneinket, mindig reméli, hogy szavai jó földbe hullanak. Kövessük példáját és mi is legyünk fáradhatatlan magvetők– buzdította a pápa a Szent Péter téren megjelent mintegy tizenötezer hívőt. Amikor Isten szavát hirdetjük, még ott is, ahol látszólag semmi sem történik, a valóságban a Szentlélek munkálkodik, és már növekszik Isten országa – tanította a Szentatya, hangsúlyozva, hogy a jó mag kellő időben gyökeret ereszt.

Isten Igéje a mag, mi vagyunk a termőföld

A vasárnapi evangéliumi szakasz a magvető példabeszédéről szól (vö. Mt 13,1-23) – kezdte beszédét Ferenc pápa. A „magvetés” egy nagyon szép kép, amelyet Jézus arra használ fel, hogy bemutassa Igéjének ajándékát. Képzeljünk el egy magot: kicsi, szinte nem is látszik, de gyümölcsöt termő növényeket növeszt. Isten Igéje ilyen – állapította meg Ferenc pápa, az evangéliumra utalva. Az evangélium egy kicsi, egyszerű könyv, mindenki számára elérhető és új életet teremt abban, aki befogadja. Tehát ha Isten Igéje a mag, akkor mi vagyunk a talaj: befogadhatjuk vagy nem. Azonban Jézus, aki a „jó magvető”, soha nem fárad bele, hogy nagylelkűen elvesse Isten Igéjének magvát. Ismeri földünket, tudja, hogy állhatatlanságunk kövei és bűneink tüskéi elfojthatják Isten Igéjét, mégis mindig reméli, hogy bőséges gyümölcsöket teremhetünk.

Fáradhatatlanul kövessük Jézus, a magvető példáját

Ezt teszi az Úr és arra kaptunk meghívást, hogy mi is így cselekedjünk: legyünk fáradhatatlan magvetők – mondta a pápa, feltéve a kérdést: de hogyan csinálhatjuk ezt, hogy nem fáradunk bele a magvetésbe? - majd néhány példát sorolt fel.

A szülők ne engedjék, hogy gyermekeik divathullámok rabjaivá váljanak

Elsőként a szülőket említette meg: ők vetik el gyermekeikben a jó és a hit magvait és arra kaptak meghívást, hogy ezt tegyék, anélkül, hogy elbátortalanodnának, akkor is, ha olykor úgy tűnik, hogy gyermekeik nem értik meg vagy nem értékelik tanításaikat, vagy ha a világ mentalitása „ellenkező irányba evez”. A jó mag megmarad, és ez az, ami számít, és gyökeret fog ereszteni kellő időben. De ha a szülők engednek a bizalmatlanságnak, ha lemondanak a magvetésről és hagyják, hogy gyermekeik a különféle divatok és a mobiltelefonok rabjaivá váljanak, anélkül, hogy időt szentelnének nekik, anélkül, hogy nevelnék őket, akkor a termékeny föld gyomokkal telik meg – fejtette ki Ferenc pápa, arra bátorítva a szülőket, hogy ne fáradjanak el…

A rászorulóknak szentelt idő nem kárba veszett, hanem szent idő

A Szentatya a szülők után a fiatalok példáját hozta fel: ők is el tudják vetni az evangélium magvait a mindennapi élet barázdáiban, például az imádsággal. Ez egy kis mag, amelyet nem lehet látni, de az imával Jézusra bízunk mindent, amit megélünk, és Ő megérlelheti életünket. A pápa ezután arra az időre utalt, amit másoknak, a leginkább rászorulóknak szentelünk: kárba veszett időnek tűnhet, azonban szent idő, miközben a fogyasztás és a hedonizmus által kiváltott megelégedés űrt hagy maga után. Ferenc pápa a tanulást is megemlítette, ami igaz, hogy fárasztó és nem azonnal kifizetődő, mint amikor elvetjük a magot, de alapvetően fontos ahhoz, hogy mindenki számára jobb jövőt építsünk.

Éljük meg és hirdessük az evangéliumi Jó Hírt

A gyermekek és a fiatalok példáját követően a Szentatya az evangélium magvetőiről szólt. Arra a sok jó papra, szerzetesre és világi hívőre utalt, akik elkötelezetten hirdetik az evangéliumi jó hírt, megélik és hirdetik Isten Igéjét, gyakran azonnali sikerek nélkül. Soha ne felejtsük el, amikor Isten Szavát hirdetjük, hogy még ott is, ahol látszólag semmi sem történik, a valóságban a Szentlélek munkálkodik, és már növekszik Isten országa, a mi erőfeszítéseink révén és azokon túl. Tehát, haladjunk tovább előre örömmel – buzdította a híveket a Szentatya. Emlékezzünk azokra az emberekre, akik a mi életünkben ültették el Isten Igéjének magját, ami lehet, hogy csak évekkel később csírázott ki, miután találkoztunk az ő példáikkal, de pontosan nekik köszönhetjük, hogy megtörtént!

Mária segítségével legyünk az evangélium magvetői

Beszéde befejező szakaszában a pápa, szokásához híven lelkiismeretvizsgálatra bátorította a híveket. Az evangéliumi szakasz elemzésének fényében feltehetjük magunknak a kérdést: én vajon a jó magvait hintem-e el? Csak azzal foglalkozom, hogy saját magam számára arassak, vagy mások számára is magvető vagyok? Elvetem-e az evangélium néhány magvát a mindennapi életemben: tanulás, munka közben, vagy szabadidőmben? Elbátortalanodom-e, vagy Jézushoz hasonlóan folytatom a magvetést, még akkor is, ha nem látok azonnali eredményeket? – hangzottak a Szentatya kérdései, majd a Szűzanyához intézett fohászával zárta az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét: „Mária, akit ma a Kármelhegyi Boldogasszonyként tisztelünk, segítsen bennünket, hogy az evangéliumi jó hír nagylelkű és örömteli magvetői legyünk”.