A pápa az asszumpcionistákhoz: az ukrajnai háború veszélyezteti Kelet-Európa polgári és vallási egyensúlyát
Gedő Ágnes – Vatikán
A szerzetesi élet egyik legfontosabb küldetése az, hogy a mindennapokban jelenvalóvá tegyük Isten Országának közelségét. Erre mutatott rá a pápa csütörtökön, az asszumpcionistákhoz intézett beszédében, akik a következő hat év programját határozták meg e téma alapján: „Már közel van az Isten Országa (vö. Mk 1,15). Megélni és hirdetni az evangélium reménységét.”
Zarándoklatok szervezése Lourdes-ba
Reményt kell nyújtani az embereknek és az egész világnak, hogy az élet távlatokat nyit előttünk. Ahogy alapítójuk, Tiszteletreméltó Emmanuel d’Alzon meghatározta a rend mottóját Szent Ágoston szellemében: Adveniat Regnum tuum! Jöjjön el a te Országod! A zarándoklatok szervezésében jeleskedő asszumpcionisták a világ minden tájáról segítenek a híveknek eljutni Lourdes-ba. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa megosztotta gyerekkori emlékét, amikor Buenos Airesben az asszumpcionista nővérek szervezték a zarándoklatokat Lourdes-ba. „Olyan volt, mint egy csillag, amit el kell érni – emlékszem rá gyerekkoromból”. Sajtóapostolkodásuk is fontos, amelyet minden kontinensen végeznek, akár az egyháztól távol álló emberek számára is.
Szentföldi jelenlét, ukrajnai háború
A Szentatya kiemelte a keleti missziókban folytatott szolgálatukat, ami azért is különösen fontos, mert Közel-Keleten veszélyben forog a keresztények jelenléte. Ugyanígy szükség van apostolkodásukra Kelet-Európában is, ahol az ukrajnai háború miatt félő, hogy felborul a térség polgári és vallási egyensúlya. A Szentszék hálás, amiért hűségesen szolgálják a bulgáriai görög-katolikus híveket, akik számítanak rájuk. Az ortodoxokkal, a muzulmánokkal és a zsidókkal folytatott párbeszédben szerzett tapasztalatuk is értékes az egyház számára. Legyenek az egység építői a béke szolgálatában! – buzdította az asszumpcionistákat a pápa.
Bátran nézzenek előre
Nagykáptalanjukon meghatározták a következő hat év programját, melyet Ferenc pápa imáival kísér majd. Bízik abban, hogy a Föld déli országaiból érkező utánpótlás segít az északi államok intézményeiben is. A Szentatyát örömmel tölti el, hogy a Mária Mennybevételéről Nevezett Ágostonos Kongregációban minden harmadik rendtag képzés alatt áll. Ez kegyelem ma, amikor a hivatások válságban vannak és alacsony a születésszám. Egyszerre jelent ez távlatokat a jövőre, és nagy kihívást karizmájuk továbbadásában. Nagyon fontos, hogy a képzés során jól elsajátítsák a rendi karizmát – figyelmeztetett a Szentatya, majd arra biztatta őket, hogy ne féljenek az újdonságoktól, legyenek bátrak, hiszen Isten Országa önmagában is radikális újdonságot hozott az emberiségnek.
A rend története
A Mária Mennybevételéről Nevezett Ágostonos Kongregációt (Congrégation des Augustines de l'Assomption; Pia Societas Presbyterorum ab Assumptione; Augustiniani ab Assumptione; rövidítve: A.A.) 1845-ben alapította örökös fogadalmas kongregációként Emmanuel Joseph d'Alzon atya Nîmes-ben a katolikus tanítás terjesztésére, az egyház szabadságának védelmére és az elszakadt egyházak visszatérítésére. Jelszavuk: "Adveniat Regnum tuum" ("Jöjjön el a te országod!"). 1857-ben nyertek pápai engedélyt, amit XI. Piusz pápa hagyott jóvá 1923-ban, 1929-ben pedig az ágostonos harmadrendbe illesztette őket. 1901-ben Franciaországban a szekularizáció során a kongregációt betiltották, ekkor tagjai szétszóródtak Európában és Amerikában. Az 1917-es október orosz forradalom és a világháborúk következtében törökországi, bulgáriai, romániai és oroszországi intézményeik elpusztultak. 1928-ban Afrikában, Belga Kongóban is megtelepedtek. Jelenleg Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában, Észak- és Dél-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Madagaszkáron működnek. 1988-ban 152 rendházban 1083 tag élt, ebből 854 pap.
Tevékenységük
IX. Piusz pápa1863-ban keletre küldte őket, hogy egyengessék az ortodox egyházzal való egyesülés útját. XIII. Leó pápa e megbízást 1895-ben megújította. Tanítással, jeruzsálemi, római, lourdes-i zarándoklatok szervezésével, a katolikus sajtó terjesztésével és katolikus iskolák fenntartásával foglalkoznak. Folyóiratuk 1895-ben az Échos d’Orient, 1953-tól pedig a Revue des études byzantines. (Forrás: Katolikus Lexikon, Wikipédia)
