Mindszenty-szobrot avattak Fatimában
Kovács Gergely - Budapest
Amikor 2017-ben a máriaremetei kegytemplom előtt Erdő Péter bíboros megáldotta Rieger Tibor Pro Cultura Christiana és Kossuth-díjas szobrászművész Mindszenty-szobrát, az alkotó tervei között egy Veszprémbe szánt bronz változat elkészítése is szerepelt. 2022 áprilisában mégsem a Királynék Városába, hanem a Mindszenty bíborosról nevezett fatimai Magyar Kálvária első állomása előtti térre kapott felkérést, hogy márványból is megalkossa ezt a világszínvonalú művészi ábrázolását. A megrendelő a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt, a Lisszaboni Nagykövetség és a Mindszenty Alapítvány szakmai közreműködésével.
A választott anyag, a carrarainál is fehérebb és tisztább szerkezetű törökországi márvány különlegessége, hogy a bíborosról ennyire nemes anyagból még nem készült köztéri alkotás. Eddig a bronz és a mészkő voltak a meghatározó alapanyagok. Rieger Tibor alkotása nem egy portrészobor, ami minden részletében élethű kellene legyen. Sokkal nehezebb feladatra vállalkozott a művész, olyanra, ami a bíboros életében a legjobb riportereknek is ritkán sikerült: felfedezni személyiségének és sajátos lelkiségének legmélyebb vonásait. Ezeket a vonásokat vizsgálta és értékelte Mindszenty József kanonizációs eljárása, és ezek inspirálják a tisztelőit is Krisztus követésére szerte a világon.
Ezért kétszeres öröm és megtiszteltetés a Magyar Katolikus Egyház számára, hogy hitvalló bíborosának június 24. óta nem csak a nevét viseli Fatimában a Magyar Kálvária, de ennek első állomásától néhány méternyire, az Ecce homo-jelenet közvetlen közelében kapott helyet róla ez a krisztusi ihletettségű ábrázolás. Egy Rómában, 1946-ban készült archív fénykép ihlette a művészt. A harangalakú bíborpalást formájával az ég felé mutat, a bíboros egyszerre alázatos és fennkölt alakja pedig befelé fordítja a szemlélő figyelmét. A középkori kegyszobrokra jellemző mély spiritualitás jellemzi Mindszenty bíboros legújabb, fatimai emlékművét.
A portugál kegyhelyen a Szűzanya, a látnokok és régi szentek ábrázolásain kívül eddig mindössze hat egyházi személyről engedélyeztek szoborállítást: XII. Piusz, VI. Pál és II. János Pál pápák, José Alves Correia da Silva leiria-fatimai püspök, Kondor Lajos magyar verbita szerzetes, a látnokok szenttéavatási ügyének posztulátora és mostantól Mindszenty József bíboros alakjairól. A magyar vonatkozású emlékművek száma jelentős, mert a helyi bazilikában Szent István magyar király szobrát is megcsodálhatjuk és magyarok állították Szűz Mária rendkívüli megjelenésének emlékhelyét is. Egyetlen fontos különbség az eddigi és a mostani magyar szoborállítás között, hogy most először készíthette az alkotást magyar szobrászművész.
A június 23-i szoborállítást tavaly április óta gondviselésszerű események sora előzte meg és kísérte. A márványszobor költségét a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület, a posztamensét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia biztosította. A fatimai szállítmányozó cég vezetője, amikor meghallotta, hogy kinek a szobrát kellene fuvaroznia, felajánlotta ingyenes közreműködését, és külön figyelmességből a lengyel sofőrjét. A felállítás általában két napot igénylő munkájára mindössze egy nap állt Rieger Tibor munkatársa, Fáskerti István kőfaragó és szoborállító mester és a néhány helyi és anyaországi segítő rendelkezésére. A csapat sok előzetes aggodalmára végül azt a megnyugtató választ találták, hogy biztos a segítségükre lesz a fatimai Szűzanya is. A legnagyobb veszélyeket rejtő első munkafolyamat eredményeként 38 fokos hőségben a szobor épp déli 12 órára került a talapzatára. Egy közös Úrangyala-imádság után estére végül minden elkészült.
A szobor portugál–magyar felirata Mindszenty bíboros 1972. október 13-i fatimai beszédének egy fontos mondatát idézi: „Portugálok (és) magyarok ápoljátok a népek szolidaritását szeretetben, megértésben, egymás segítésében.”
Június 24-én, a Portugáliában nagy tiszteletnek örvendő Keresztelő Szent János ünnepének előnapján a Magyar Keresztút bejáratánál Carlos Cabecinhas, a fatimai szentély rektora és Tömördi Viktor ferences szerzetes-tanár leplezte le Mindszenty bíboros szobrát. Köszöntőt mondtak a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület vezetői és Halmai Miklós leköszönő lisszaboni nagykövet, a szoborállítási folyamat lebonyolítói. Carlos Cabecinhas avatóbeszédében kiemelte, hogy „történelmének egyik legdrámaibb pillanatában Magyarország népe a fatimai üzenetben a remény jelét találta meg, valamint felhívást arra, hogy ne csüggedjen, hiszen nem a gonoszságé az utolsó szó, Isten az, aki ura a történelemnek is”. Ezért a Magyar Kálvária „a magyar nép megpróbáltatásaira emlékeztet bennünket, és valamilyen módon minden olyan elnyomott népre, amely felszabadulásra vágyik és Isten gondjaira bízza magát”.
„Legyen ez a Mindszenty bíboros tiszteletére emelt szobor, mely tanúságot tesz a magyar nép fatimai jelenlétéről egyrészt felhívás, hogy utánozzuk az ő erényeit, másrészt meghívás, hogy imáinkba foglaljuk mindazokat, akik a hitük miatt üldöztetést szenvednek” – zárta beszédét a szentély rektora.
A magyar állam képviseletében Gulyás Gergely miniszter felidézte a bíboros történelmi szolgálatát, aki „a hit, a nemzet szabadsága és az emberi méltóság ügyében megtörhetetlen és kérlelhetetlen volt”. „Mi, magyarok tudjuk, hogy – Habsburg Ottó szavaival – Mindszenty József nagypéntekje elhozta nekünk a feltámadásunkat.” Mindszenty bíboros életműve egyszerre testesíti meg a magyar keresztény múltat, és egyszerre mutat utat, hogy milyen legyen a jövőnk – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A szoboravatást a Szent István-kápolnában ünnepi szentmise előzte meg, és a fatimai bazilikában Virágh András Gábor, a budapesti Szent István-bazilika orgonaművészének nagy ívű koncertje zárta.
