Ferenc pápa az ENSZ-hez: Csak a béke jogos, mondjunk komolyan nemet a háborúra
Gedő Ágnes / Salvatore Cernuzio – Vatikán
Eljött az idő, hogy komolyan nemet mondjunk a háborúra és kijelentsük: nem a háborúk jogosak, hanem csak a béke lehet jogos. A béke pedig lehetséges, ha tényleg akarjuk. Ferenc pápa tömören és világosan fogalmazta meg üzenetét az ENSZ Biztonsági Tanácsának címezve, melyet Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyi államtitkár tolmácsolt New Yorkban.
Szűnjön meg az erőszak, a konfliktusok, vessenek véget a fegyverkezésnek, mely a mai világ testvéri ínségének eredménye – szólt a pápa felhívása. Az ENSZ-ülésen a következő témáról tanácskoztak: „Az emberi testvériség értékei a béke előmozdításában és támogatásában”. Jelen volt a szervezet főtitkára, António Guterres, valamint a kairói Al-Azhar egyetem nagyimámja, Ahmad et-Tajjeb.
Darabokban folyó harmadik világháború
Az emberiség kulcsfontosságú pillanatot él át, amelyben a béke háttérbe szorulni látszik a háborúval szemben, és úgy tűnik, hogy visszalépünk a történelemben. Erre utal, hogy több helyütt veszélyes és támadó nacionalizmus ütötte fel a fejét, amelyből nemcsak anakronisztikus és már meghaladott, hanem még erőszakosabb konfliktusok születnek – elemzi a jelenlegi helyzetet Ferenc pápa. Egyre több a konfliktus, a stabilitás pedig egyre inkább veszélyben forog. Darabokban zajló harmadik világháborút élünk, ami az idő múlásával egyre terjedni látszik.
Pártatlanul őrizzék a békét
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának feladata, hogy őrködjön a világ biztonsága és békéje felett, mégis olykor tehetetlennek és bénultnak tűnik – mutatott rá a pápa. A Szentszék értékeli a tanács munkáját, mely alapvetően fontos a béke előmozdítása érdekében. Ezért a Szentatya erőteljesen arra szólítja a nemzetközi szervezet tagjait, hogy úgy közelítsék meg a közös problémákat, hogy távol tartják magukat az ideológiáktól és részérdekektől. Az ENSZ alapokmányát átláthatóan és tisztán alkalmazzák, minden másodlagos szándék nélkül. Ez legyen az igazságosság kötelező mértéke, ne arra használják, hogy kétes szándékokat kendőzzenek el vele.
Az érdek uralma helyett testvériség
A mai globalizált világban közelebb vagyunk egymáshoz, de ezzel nem lettünk jobban egymás testvérei. Ellenkezőleg, a testvériség „éhínségétől” szenvedünk, mely megmutatkozik az igazságtalanság, a szegénység, aránytalanság helyzeteiben, a kultúra és a szolidaritás hiányában. Az új ideológiákat az individualizmus, az énközpontúság, az anyagi fogyasztás jellemzi, mely gyengíti a társadalmi kötelékeket, ellenben erősíti a selejt kultúráját, a gyengébbek magukra hagyását, haszontalannak minősítve őket. Az emberi együttélést így egyre inkább a puszta érdek vezérli.
A testvériség hiányának legrosszabb hatása a fegyveres konfliktusokban, háborúkban mutatkozik meg, melyek nemcsak az egyéneket, hanem egész népeket egymás ellen fordítanak. Ennek negatív következményei generációkon át érezhetők. Az emberiség tehát visszalépett a két szörnyű világháború utáni korszakba, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrejöttével úgy tűnt, hogy megtanulta a béke leckéjét. Más szóval azt, hogy egy stabilabb béke felé kell törekednünk, hogy végre a nemzetek családja legyünk.
A fegyverek kevesek hasznára és egész népek kárára vannak
Ferenc pápa a hit embereként leszögezi: a béke Isten álma az emberiség számára. A háború következtében azonban ez a csodálatos álom kezd rémálommá válik. A probléma gyökere gazdasági természetű is, hiszen kevesek számára jó pénzt hoz, miközben a teljes lakosság jólétét ássa alá. A fegyverek eladásából keresett pénzhez ártatlanok vére tapad. Bátrabban kell felszólalnunk az egyre kifinomultabb és nagyobb hatású fegyverek eladásából szerzett könnyű kereset ellen, hogy megőrizzük a békét. Több bátorság kell a béke kereséséhez, mint a háborúzáshoz. Több bátorság kell a találkozás elősegítéséhez, mint az összeütközéshez, ahhoz, hogy leüljünk a tárgyalóasztalhoz, és ne folytassuk az ellenségeskedést.
Atomveszély és tömegpusztító fegyverek
A béke építéséhez ki kell lépnünk a háború legitimálásának logikájából – szögezi le a pápa. Annál is inkább, mivel a múltban a fegyveres konfliktusok behatároltabbak voltak, ma viszont a nukleáris és tömegpusztító fegyverek bevetésével gyakorlatilag végtelenné vált a csatamező, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Eljött tehát az idő, hogy komolyan nemet mondjunk a háborúra, és igent a stabil és tartós békére, amit nem az elrettentés ingatag egyensúlyára, hanem közös testvériségünkre kell alapozni. Ugyanazon a földön élünk, egymás testvéreiként, ugyanaz a természet, közös otthon vesz körül minket, ezért nem sötétíthetjük el az égboltot fölöttünk a nacionalizmusok fellegeivel – figyelmeztet a Szentatya.
Türelem, kitartás, párbeszéd
Hova jutunk, ha mindenki csak magára gondol? – teszi föl a kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsának a pápa. A testvériség, és ezen keresztül a béke előmozdításához türelemre és odaadásra van szükség, tapasztalat, előrelátás, párbeszéd és diplomácia kell hozzá. Meg kell hallgatnunk egymást, főként azoknak a hangját, akik a konfliktusok miatt szenvednek, elsősorban a gyermekekét. Könnyáztatta tekintetük vádlón mered ránk: a jövő, amit készítünk nekik, jelen döntéseink ítélőszéke lesz.
De nincs minden veszve: még időben vagyunk, hogy új fejezetet írjunk a békéről a történelemben. Rajtunk áll, hogy a háborút a múlthoz soroljuk, ne a jövőhöz. A kulcsszó a testvériség. Ez nem maradhat egy elvont eszme, hanem konkrét kiindulási alapnak kell lennie – zárja az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett gondolatait Ferenc pápa.
