Ferenc pápa az élelmezési és humanitárius válságkezelésről: szolidaritás, testvériség és szeretet a megoldás
Gedő Ágnes – Vatikán
Ha egy évig nem gyártanának fegyvereket, véget érne az éhezés a földön – idézte a pápa egy tudós gondolatát, amelyet pár hónapja hallott. A fegyveres konfliktusok, mint ahogy az ukrajnai háború, a természeti csapások, politikai vagy gazdasági korrupció, közös otthonunk, a föld kizsákmányolása akadályozzák az élelmiszertermelést, fenyegetik egész népességek táplálékhoz jutását.
A háborúk és a pandémia utóhatásai
Ez a sürgető kihívás a vezetőktől előremutató és gyakorlati intézkedéseket kíván, hogy enyhítsék sok-sok testvérünk szenvedését, akik nem jutnak egészséges és elegendő élelemhez. Ezt az összetett válságot tovább súlyosbították a Covid-19 járvány elhúzódó hatásai, miközben a testvéri szolidaritás megcsappant. Ez tény: a háború és az ínség tönkreteszi a testvéri szolidaritást, melyet a jelenlegi gazdasági modellek önző elvárásai is befolyásolnak.
Testvériség, szeretet és kölcsönös megértés
Ezért tehát egyre inkább tudatosítanunk kell, hogy minden mindennel összefügg, ugyanakkor a válság lehetőséget is teremt arra, hogy felismerjük a múlt hibáit és tanuljunk belőlük. Ferenc pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a Pápai Tudományos Akadémián megszervezett élelmezési és humanitárius válságkezelő konferencia járuljon hozzá nem pusztán a technikai megoldások kidolgozásához, hanem egy olyan egyetemes szolidaritás kifejlesztéséhez, amelynek alapja a testvériség, a szeretet és a kölcsönös megértés. Az egyház támogat és bátorít minden olyan erőfeszítést, mely az élelmezést és válságkezelést segíti, egyben előmozdítja az átfogó emberi fejlődést, a népek közötti igazságosságot és a nemzetközi szolidaritást, ezáltal erősítve a társadalmi közjót.
A válságból együttes erővel tudunk kilábalni
Ferenc pápa beszéde végén háláját fejezte ki a konferencia résztvevőinek, imáiról biztosította őket, majd ismét megállapította: a válság és a konfliktus eltérő problémákat takarnak. A konfliktusok önmagukba zárt valóságok, ezért nehéz építő módon kijönni belőlük. A válságokból azonban ki lehet, ki kell lábalni, ennek két feltétele van: egyedül nem megy, csak együtt tudunk kijönni a válságból. Közösség, csoport kell hozzá, a cél pedig a javulás, az előrehaladás. Köszönöm, hogy így álltok hozzá ehhez a válsághoz, hogy együtt és jobban jöjjünk ki belőle! – mondta végül a Szentatya, majd a Mindenható Isten bőséges áldását kérte a konferencia résztvevőire.
