Ferenc pápa beszéde a kongói püspökökhöz: Legyetek az Úr bátorító prófétai szava!

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A kongó egyház zöld tüdeje a világegyházat is segíti  

Miként az „Afrika szívét” jelentő zöld kongói erdők a „világ tüdeje”, így a helyi kongói egyháznak is szüksége van az evangélium tiszta levegőjére  - nyitotta meg beszédét Ferenc pápa, megállapítva, hogy az afrikai egyház és benne a kongói egyház is egy fiatal, dinamikus, örömteli egyház, amelyet az örömhír hirdetésének a vágya éltet, miszerint Isten szeret minket és Jézus a mi éltető Urunk. A kongói egyház erős és tüdejével képes „oxigénnel” ellátni az egyetemes egyházat is. E pozitív kép mellett a pápa fájdalmas kötelességgel említi meg a helyi egyház szenvedéseit és fájdalmait, melyet a népéért szenved el. Az egyházat szerte a világon Krisztus látható jeleként ma is elutasítják, megvetik, elítélik, pedig Krisztus nevében szeretné letörölni a szenvedő nép könnyeit. Ugyanakkor azt is látja a pápa, hogy a nép nem veszítette el a reményt, hittel és bizalommal tekint Pásztoraira. Hogyan is lehet gyakorolni ilyen körülmények közt a szolgálatot? – kérdezte a pápa és válaszként Jeremiás próféta alakját idézte fel, aki Izrael története egyik drámai pillanatában meg nem szűnt  hirdetni, hogy Isten soha nem hagyja el a népét és viszi tovább a béke tervét. Ezt az üzenetet Jeremiás a maga személyében élte meg, közben megtapasztalta Isten közelségét, amiből kiindulva a reménység próféciáját hirdette nekik.               

Isten közelsége az erőforrásunk

Tehát engedjük, hogy Isten vigasztaló közelsége megérintsen minket. Jeremiás erről tesz tanúságot: „Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek” (Jer 1,5). Nekünk pásztoroknak Isten szeretetének erre az eltörölhetetlen tapasztalatára kell építenünk a szolgálatunkat – kérte a pápa. Enélkül ugyanis könnyen fennáll annak a veszélye, hogy megérint a világiasság lelkülete és csak „vállalkozók” maradunk, a karrierizmus vágyával, saját számításaink szerint. Azért ápoljuk az Úr közelségét, hogy hiteles tanúi és szószólói lehessünk az emberek iránti szeretetének. Rajtunk keresztül szól a kongóiakhoz: „Te az Úrnak, a te Istenednek szentelt nép vagy” (MTörv 7,6). Ehhez persze meg kell érintenie a sebeiket és közvetíteni kell Isten közelséget, hogy felfedezzék istengyermekségük méltóságát. Ez az Isten-közelség aztán prófétává teszi az embereket, akik képesek elvetni a megmentő Igét saját földjük sebzett történelmébe.

Gyökerestül irtsatok és romboljatok, hogy aztán építsetek és ültessetek!

Miután Jeremiás megkapta Isten szerető és vigasztaló Igéjét, küldetést nyer, hogy „a nemzetek prófétája” legyen. Az Úr Igéje benne nyugtalanságot kelt és arra készteti, hogy mások után nyúljon, hogy őket is megérintse Isten jelenléte: Ő pedig „a szívében fölgyulladó tűzről beszél, mely átjárja minden csontját és annak erejét nem tudta visszatartani” (Jer 20,9), mert az emésztő tűz, kiégeti beletörődésünket és fellobbantja bennünk a vágyat, hogy megvilágosítsuk a sötétségben élőket. Isten Igéje tűz, amely belülről éget és arra késztet, hogy kilépjünk. A püspök identitását a pápa így foglalta össze: „Megégetve Isten Igéjétől, indulunk az ő népe felé, apostoli buzgalommal!” Jeremiás próféta nagyon erős szavakat használ: „Íme, hatalmat kaptok, hogy gyökerestül irtsatok és romboljatok, hogy építsetek és ültessetek” (Jer 1,9-10). A pápa szerint ez együttműködést jelent Istennel egy új történelem építésében, mégpedig romlottság és igazságtalanság közepette. Ezért ki kell irtani a gyűlölet, az önzés, a harag és az erőszak mérgező hajtásait, le kell rombolni a pénz és a korrupció oltárait, majd utána el kell ültetni az újjászületés magvait, hogy Kongó jövője valóban olyan legyen, mint amiről az Úr álmodik.

Emeljék fel szavukat, még ha az kockázattal is jár

A püspökök prófétai feladatát a pápa a lelkiismeret felébresztésében látja, a gonoszság elítélésében és a csüggedt szívűek megerősítésében. Ezért mondja: „Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem!” Ez az üzenet nem annyira szavakból áll, hanem közelségből és tanúságtételből, tehát mindenekelőtt közelség a papokhoz, mert a papok a püspöknek első felebarátai. A papközelség mellett további feladat a lelkipásztori munkatársak meghallgatása, a szinodális szellem bátorítása a közös munkára. De a pásztoroknak mindenekelőtt hitelesnek kell lenniük, különösen a közösség ápolásában, az erkölcsi életben és a javak igazgatásában. Mindezt a nyáj soraiban kell tenni, elöl utat mutatva, hátul pedig bevárva a lemaradókat. A szenvedés és az igazságtalanság láttán az evangélium azt kéri, hogy emeljük fel szavunkat, még ha az kockázattal is jár. Ferenc pápa  Isten szolgája, Christophe Munzihirwa kongói vértanú püspök bátor hangját idézte: „Mit tehetünk még manapság? Maradjunk szilárdan a hitben. Bízzunk benne, hogy Isten nem hagy el minket és valahol felcsillan bennünk egy kis remény. Isten nem hagy el bennünket, ha elkötelezettek vagyunk felebarátaink életének tiszteletben tartása mellett, bármilyen etnikai csoporthoz tartoznak is” – hirdette és másnap megölték egy város közterén, de szavának magja a tér földjébe elvettetett és gyümölcsöt hozott. A Szentatya végül arra bíztatta a kongói püspököket, hogy ne féljenek a remény prófétái, az Úr vigasztalásának hirdetői, az evangélium tanúi és örömteli hírnökei, az igazságosság apostolai és a szolidaritás szamaritánusai lenni, majd szívből megáldotta őket.

Az egyház a Kongói Demokratikus Köztársaságban 

A Magyarországnál 25-ször nagyobb Kongó lakossága 105 millió, ennek szinte pontosan fele katolikus hívő, akik 48 egyházkerületben élnek, ezek élén 68 püspökkel, beleértve a nyugalmazottakat is. Az egyházi élet 1637 plébánián zajlik, amikhez 8700 lelkipásztori központ kapcsolódik. A hívek lelki életéről 6162 pap, közülük közel kétezer szerzetes gondoskodik. Tíz és félezer a szerzetesnővérek száma, akik főként a hitoktatásban és a karitász munkában tevékenykednek. A kongó katolikus egyház egyik erőssége az a 77 ezer katekéta, akik a hatalmas kiterjedésű ország kisebb településein is a hit ismeretére és elkötelezet keresztény életre tanítanak. A jelenlegi hatezer működő pap mellett a szemináriumokban 4123 szeminarista készül a lelkipásztori szolgálatra, tehát van bőven papi utánpótlás, sőt a kongói egyház a világ sok országába küld misszionáriusokat, közülük számosat Nyugat-Európába, így Olaszországba is.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban az összes politikai nehézség ellenére a helyi katolikus egyház továbbra is a világ egyik legéleterősebb egyháza, de még Afrikában is. Ennek tanúbizonysága, hogy a hívek száma évről évre egyharmaddal, 33 százalékkal növekszik. A kongói hívek nagyon magas számban vesznek rész a szentmiséken, sok a hivatás és nagy a missziós lendület. Sokat segít a hit élesztésében a helyi katolikus sajtó, mely főként a mintegy 30 katolikus rádió és tv csatornákon keresztül tartja ébren és formálja az egyének és a közösségek hitét.