A pápa Hamvazószerdán: A Nagyböjt, kedvező időszak az Istenhez való visszatérésre
Paolo Ondarza / Somogyi Viktória – Vatikán
Kedvező időszak „a lényeghez” való visszatérésre, az Istennel való kiengesztelődésre. Ez a nagyböjt – hangsúlyozta a pápa a római Szent Szabina-bazilikában a hamvazószerdai szertartáson. A pápa részvételével Piacenza bíboros vezette Hamvazószerdán délután a hagyományos stációs körmenetet a Szent Anzelm-bazilikában a bencés közösség és a hívek számára. A pápa a Szent Anzelm-templomban rövid imádságot tartott a jelenlévőkkel, majd a bíborosok, püspökök és a szerzetesek a Mindenszentek litániáját imádkozva bűnbánati körmenetben vonultak a Szent Szabina-bazilikába, ahol Ferenc pápa vezetésével szentmisét mutatott be a főpenitenciárius bíboros, amely során elvégezték a hamvazkodás szertartását.
Fékezzük meg a mindig sűrű napirendünk diktatúráját
A negyven napos időszak kedvező arra, hogy „emlékeztessen minket: a világot nem szabad a személyes szükségleteink szűk keretei közé szorítani”, és arra „hogy visszaadjuk Istennek az első helyet az életben”, ne csak az „időnk töredékét”, továbbá arra, hogy „fékezzük meg a napirendünk diktatúráját, amely mindig tele van tennivalókkal, az egyre felszínesebb és hatalmasabb ego követeléseivel, és válasszuk azt, ami számít” – buzdított a pápa.
Három erős gesztus
A kegyelem idejét nem szabad elvesztegetni – ajánlotta Ferenc pápa –, hanem az adakozás, az ima és a böjt három nagyszerű módjának alkalmazásával töltsük be. „Nem külsőséges rítusokról van szó, hanem olyan gesztusokról, amelyek a szív megújulását és „mindig a lélek őszinteségét és a cselekedeteink összhangját fejezik ki”: A jótékonykodás nem egy gyors gesztus a lelkiismeret megtisztítására, hanem a szegények szenvedésének megérintése saját kezünkkel és könnyeinkkel. Az ima nem egy megszokott rítus, hanem az igazság és a szeretet párbeszéde az Atyával. A böjt nem egy egyszerű fogadalom, hanem egy erős gesztus, amely emlékezteti szívünket arra, hogy mi számít, és mi múlandó.
Mondjunk nemet a külsőségekre
Gesztusaink és rítusaink azonban nagyon gyakran nem érintik meg az életet, „csak azért hajtjuk végre azokat, hogy mások megcsodáljanak minket” – állapította meg a pápa. „Emlékezzünk erre: a személyes életben, akárcsak az egyház életében, a külsőségek, az emberi ítéletek és a világ jóváhagyása nem számít; csak Isten tekintete, aki a szeretetet és igazságot értékeli bennünk. Isten tekintetében az adakozás, az ima és a böjt fejezi ki, hogy kik vagyunk valójában: Isten gyermekei és testvérek egymás között, és ezért együttérzést mutatunk a rászorulók iránt, vágyat arra, hogy találkozzunk az Atyával. Egyben egy spirituális edzőterem is, hogy lemondjunk a feleslegesről és visszatérjünk igazi önmagunkhoz.
Istennel támadjunk fel a hamuból
„A hamu emlékeztessen minket arra, hogy kik vagyunk és honnan jövünk”, hogy „az Úr az Isten, és mi az ő keze munkája vagyunk”, hogy az övéi vagyunk – folytatta homíliáját Ferenc pápa. „Ő a Teremtő, mi pedig törékeny agyag, amelyet az ő kezei formálnak. A földről jövünk, és szükségünk van a Mennyre és az Úrra. Istennel feltámadunk hamvainkból, de nélküle por vagyunk. „Mint gyengéd és irgalmas Atya” Isten is „éli a nagyböjtöt, mert vágyik ránk, vár ránk és várja visszatérésünket. Mindig arra biztat, hogy ne essünk kétségbe, még akkor sem, ha gyengeségünk és bűnünk porába zuhanunk, mert „tudja jól, milyen az alkatunk, tudja, hogy a porból származunk” (Zsolt 103,14). Hallgassuk meg még egyszer: tudja, hogy porból vagyunk. Isten tudja, mi viszont sokszor megfeledkezünk róla, azt gondolva, hogy egyedül is boldogulunk, erősek, legyőzhetetlenek vagyunk nélküle” – figyelmeztetett a pápa.
A Teremtő és a teremtmény
Az élet Ura húsvétjára való felkészülés e negyven napja – emlékeztetett Ferenc pápa – tehát az igazság ideje, hogy levessük a hamisság és a képmutatás álarcait. Ez egy olyan időszak, amely kedvez annak, hogy „emlékezzünk arra, ki a Teremtő és ki a teremtmény, hogy megfosszuk magunkat attól a látszattól, hogy elegek vagyunk önmagunk számára, hogy elsők vagyunk az osztályban, és hogy azt gondoljuk, képességeinkkel az élet főszereplői lehetünk és átalakíthatjuk a minket körülvevő világot”...
Szakítsuk le az individualizmus láncait
Ha ráébredünk arra, hogy nem vagyunk elegek önmagunknak, akkor „felfedezzük, hogy csak az Úrral és a másokkal való kapcsolatunknak köszönhetően létezünk”. Életünk, amelyet Istentől és szüleinktől kaptunk, kapcsolat: „annak feltételezése, hogy egyedül mindent meg tudunk tenni hamis, az én bálványozása pusztító, és a magány ketrecébe zár”. Ezért a nagyböjt kedvező időszak az Istenhez és a testvérekhez való visszatérésre és az individualizmus láncainak megszakítására is – zárta homíliáját Ferenc pápa Hamvazószerdán.
Hamvazkodás
Ferenc pápát Mauro Piacenza bíboros, főpenitenciárus hamvazta meg, aki bemutatta a szentmisét és elvégezte a hamvazás szertartását. Ő vezette a Szent Anzelm-templomból a bűnbánati körmenetet. Számos hívő mellett bíborosok, érsekek, püspökök, a Szent Anzelm-kolostor bencés szerzetesei és a Szent Szabina-bazilika domonkos atyái vettek részt a szertartáson a nagyböjti időszak lila színű liturgikus öltözetében.
Nagyböjt
Nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak, hamvazószerdán veszi kezdetét. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására. A böjt célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell, hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3).
A böjti előírások a századok során enyhültek. A XI. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek; a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. Napjainkban az Egyház csak Hamvazószerdára és Nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a – 18 és 60 év közötti – hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görögkatolikus közösségekben Hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.
