Ferenc pápa karácsonyi köszöntése Vatikánváros alkalmazottainak: derű és béketeremtés
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Adjunk hálát az Úrnak, hogy az ő segítségével jutottunk túl a járvány kritikus szakaszán
Ferenc pápa megköszönte az alkalmazottaknak, hogy eljöttek a karácsonyi jókívánságok cseréjének hagyományos találkozójára. Mindenekelőtt azonban az Úrnak kell köszönetet mondanunk, mert az ő segítségével jutottunk túl a járvány kritikus szakaszán. Ezt nem szabad elfelejtenünk! Amikor zárlat alatt voltunk, nem is tudtuk, hogy milyen lesz, amikor majd szabadon mozoghatunk és találkozhatunk. Ám amikor a dolgok megváltoznak, elfeledkezünk a történtekről és úgy folytatjuk életünket, mintha mi sem történt volna. Talán hálát sem adunk az Úrnak! De ez nem keresztény, sem nem emberi magatartás! – szögezte el a pápa. Mi szeretnénk köszönetet mondani az Úrnak, mert visszajöhettünk dolgozni és most megpróbáljuk leküzdeni azokat a kisebb-nagyobb problémákat, amelyek a legnehezebb időszakban merültek fel.
A derűs nyugalomban együtt keressük Isten akaratát az imában és a kölcsönös szeretetben
Azért sem szabad megfeledkeznünk erről, mert a járvány hosszú időszaka nyomot hagyott bennünk. Nem is csak anyagi, gazdasági következményeket hagyott hátra, hanem nyomokat hagyott az emberek életében, a kapcsolatokban, a családok nyugalmában. Éppen ezért ma mindenekelőtt nyugalmat, a lélek derűjét kívánom nektek – hangsúlyozta a pápa. Nyugalmat mindnyájatoknak és családjaitoknak. Ez a nyugalom nem azt jelenti, hogy minden rendben van, hogy nincsenek problémák, sem nehézségek. A nyugalom nem ezt jelenti, hanem azt, amit Jézus, József és Mária, a Szent Család példája mutat nekünk. Elképzelhetjük, hogy amikor Betlehembe érkeztek és megjöttek a Szűzanya fájdalmai, József nem tudta, hová menjen, miután már oly sok ajtón bekopogtatott és nem kaptak helyet. Ennek ellenére Mária és József szíve mélyén mégis nyugalom volt, amely Istentől eredt és annak a tudatából, hogy ők Isten akarata szerint élnek, együtt keresik azt az imában és a kölcsönös szeretetben.
Hittel és egyszerűséggel bízzuk magunkat Isten segítségére
Ferenc pápa ezt kívánja az alkalmazottaknak, hogy mindannyian higgyenek Istenben, és hogy a családjaikban is meglegyen ez az egyszerűség, amivel rábízzák magukat Isten segítségére, imádkoznak Hozzá és köszönetet mondanak Neki. Ezt a lelki nyugalmat kívánta a Szentatya a gyermekeiknek, fiaiknak és lányaiknak, hiszen őket is nagyon megviselte a bezártság és sok feszültség halmozódott fel bennük. Ez normális és elkerülhetetlen! Ám nem szabad ezt figyelmen kívül hagynunk – folytatta a pápa –, végig kell gondolnunk az egészet, meg kell próbálnunk megérteni, mert a válságból való lehető legjobb kilábalás nem varázsütésre történik, hanem magunkon kell dolgozni, higgadtan és türelmesen. A gyerekek is megtehetik ezt, természetesen szüleik és időnként mások segítségével is, de fontos, hogy ők maguk is tudatában legyenek annak, hogy a válságok a növekedés lépéseit jelentik és azt is igénylik, hogy saját magunkon dolgozzunk. Ez a pápa első kívánsága a járvány kapcsán, tehát ezt a nyugalmat kívánja mindenki szívében, családi és a munkahelyi kapcsolataikban egyaránt.
A Vatikán alkalmazottai legyenek a béke tanúságtevői és annak építőmesterei
Köszöntője második pontjaként a pápa azt kérte, hogy a Vatikán alkalmazottai legyenek a béke tanúságtevői és annak építőmesterei. A mostani történelmi időben arra vagyunk hivatva, hogy mind erősebben átérezzük annak a felelősségét, hogy mindenki megtegye a saját részét a béke építésében. Ennek különös jelentősége van számunkra, akik a Vatikánvárosban élünk és dolgozunk. Nem mintha ennek a kicsi államnak, a világ legkisebb államának különleges súlya lenne, hanem azért, mert itt az Úr Jézus Krisztus a Fő és a Tanítómester, aki arra hív minket, hogy mindennapi elkötelezettségünket alázattal egyesítsük a kiengesztelődésnek és a békének általa végzett művéhez. Kiindulva a környezetünkből, amelyben élünk, kollégáinkkal való kapcsolatainkból, ahogyan kezeljük a munkahelyen felmerülő félreértéseket, konfliktusokat, vagy otthon, családi környezetben, a barátainkkal, és a plébániáinkon! Mert valójában ott lehetünk konkrétan a béke tanúságtevői és annak építőmesterei! Elhinteni a béke magvait! De hogyan? – kérdezte a pápa. Például úgy, hogy elkerüljük a másik kibeszélését, annak a háta mögött. Ha csak ezt tennénk, már akkor a béke megteremtői lennénk bárhol! Ha valami baj van, szóljatok közvetlenül az érintett személynek, tisztelettel és őszintén. Legyünk bátrak ebben! – bíztatott a Szentatya. Ne hagyjuk ezt figyelmen kívül és ne pletykáljunk másokról! Törekedjünk arra, hogy őszinték legyünk! Próbáljuk meg és meglátjuk, hogy menni fog az!
Simogassátok meg gyermekeitek és idős családtagjaitok arcát!
Végül minden jót kívánt a pápa a Szentszék és a Vatikánállam alkalmazottainak és szeretteiknek. Arra kérte őket, hogy a nevében is köszöntsék a szeretteiket. Simogassák meg gyermekeik és idős családtagjaik arcát. Ők a család kincsei és egyúttal a társadalom kincsei. Továbbá megköszönök mindent – mondta a pápa –, amit itt tesztek, munkátokat, türelmeteket, hiszen sok helyzet nagy türelmet igényel. Ezzel a türelemmel haladjunk tovább, hálát adva az Úrnak, aki megadja nekünk a munka kegyelmét és meg is őrzi nekünk ezt a munkát és azt is megadja, hogy méltósággal végezzük azt. Köszönet mindazért, amit tesztek. Nélkületek ez nem menne tovább. Nagyon szépen köszönöm, és most szívből megáldalak benneteket és kérlek, imádkozzatok értem. Boldog karácsonyt mindenkinek! – zárta Ferenc pápa a Szentszék és a Vatikán Városállam Kormányzósága alkalmazottaihoz intézett beszédét.
