A pápa a Nemzetközi Teológiai Bizottsághoz: hagyományhűség, transzdiszciplinaritás, szinodalitás

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

Hármas irányelv a II. Vatikáni Zsinat tanítása jegyében         

Ferenc pápa szeretettel köszöntötte a Nemzetközi Teológiai Bizottság jelenlegi tagjait, akik most kezdték meg az intézet történetének tízedik ötéves ciklusát, hiszen az időről időre megválasztott tagok mandátuma öt évre szól. Örömmel nyugtázta, hogy a pandémia idején is tudták folytatni munkájukat az online kapcsolattartás révén a kitűzött hármas témakörükben. Ezek közül az első a Niceai Zsinat 1700. éves évfordulója kapcsán (325-2025) a zsinat krisztológiai hitvallásának   nélkülözhetetlen és mindig gyümölcsöző jelentősége; a második néhány manapság felmerülő antropológiai kérdés vizsgálata, amelyek döntő jelentőségűek az emberi család előrehaladása szempontjából, az isteni üdvösség-terv fényében; a harmadik pedig a teremtés teológiájának – ma mindinkább sürgető és meghatározó – elmélyítése szentháromsági távlatban, a szegények és a föld kiáltásának a meghallgatásával. Haladjatok a II. Vatikáni Zsinat nyomdokain – bíztatta a pápa őket –, amely hatvan évvel a kezdete után ma is az Egyház útjának biztos iránytűje, hiszen „az Egyház az Istennel való egyesülés és az egész emberiséggel való egység szentsége Krisztusban” (LG 1). Ferenc pápa ezután beszédében három irányvonalat jelzett a Bizottság tagjai számára a jelen történelmi pillanatban, melyek a hit tekintetével a megfeszített és feltámadt Úr Húsvétjába vetett reményből fakadnak.   

A hagyomány iránti teremtő hűség

Az első irányvonal a hagyomány iránti teremtő hűség, mely azt jelenti, hogy hittel és szeretettel vállaljuk, szigorral és nyitottsággal kötelezzük el magunkat a teológiai szolgálatára, Isten Igéjének hallgatásával, Isten népe, a Tanítóhivatal és a karizmák iránti hitérzékkel, az idők jeleinek a felismerésével, mindig a Szentlélek vezetése alatt, ahogy azt a Zsinat Dei Verbum konstitúciója tanítja. Valójában XVI. Benedek úgy írja le a hagyományt, mint „az élő folyót, amelyben a kezdetek mindig jelen vannak” (Katekézis, 2006. április 26.); ami aztán „öntözi a különböző földeket, táplálja a különböző földrajzi területeket, melynek földjéből és kultúrájából a legjobbat fakasztja fel. Ily módon az evangélium továbbra is megtestesül a világ minden sarkában, mindig új módon” (Veritatis gaudium Ap Konst 4d). Ferenc pápa a téma kapcsán kitért a hagyomány értelmezésének mai veszélyére, melyet hátrahúzásnak, visszafelé tartásnak (indietrismo) nevez a „mindig így csináltuk” gondolat jegyében.

Nyitottság a különböző tudományágak hozzájárulására iránt

A második irányvonal arra vonatkozik, hogy az evangélium elmélyítésének és inkulturálásának illetékes és szabatos végrehajtása érdekében körültekintően nyitottak legyenek a különböző tudományágak hozzájárulására, a szakértőkkel, köztük a nem katolikusokkal való tanácskozások során, a terveknek megfelelően és a Bizottság alapszabálya szerint. Azt ajánlotta, hogy az „interdiszciplinaritás elvét” nem annyira az egyszerű multidiszciplinaritás gyenge formájában használják, mint a több nézőpontból jobb megértést nyújtó megközelítést, hanem a „transzdiszciplinaritás” erős formájában, mely helyet ad az isteni Kinyilatkoztatásból eredő Fénynek és Életnek.

A teológusok szinodális formában műveljék a teológiát

Végül a harmadik irányelv a kollegialitás, mely különös időszerű ma, és sajátos hozzájárulást kínálhat a 2021-2024-es szinódusi folyamathoz, amelybe Isten egész népét bevonták és amiről tárgyalt már a Bizottság az előző öt évben „A szinodalitás az egyház Egyház életében és küldetésében” címmel. Ebből idézett a pápa: „Mint minden más keresztény hivatás esetében, a teológus szolgálata amellett, hogy személyes, egyúttal közösségi és kollegiális. Az egyházi szinodalitás ezért arra kötelezi a teológusokat, hogy szinodális formában műveljék a teológiát, elősegítve egymás közt a meghallgatás, a párbeszéd, a megkülönböztetés és a sokféleség integrálásának a képességét”. Végül azt kívánta a pápa, hogy „hasznos lenne a nők számát növelni a bizottságban, a mélyebb és ízesebb munka reményében”.