Keresés

Ferenc pápa a Liturgia Teológusainak és Művelőinek Társulatával a Kelemen-teremben Ferenc pápa a Liturgia Teológusainak és Művelőinek Társulatával a Kelemen-teremben 

Ferenc pápa a liturgikus teológusokhoz: őrizzük meg a liturgia örömteli arculatát

Ötvenéves fennállását ünnepli a Liturgia Teológusainak és Művelőinek Társulata, melynek tagjait csütörtökön fogadta a pápa. Ne hanyagolják el a liturgiát és ne válasszák el azt a lelkipásztorkodástól. Desiderio desideravi – k. apostoli levelére hivatkozva a pápa megerősítette, hogy az egyetemi tanulmányoknak el kell érniük Isten népét. Példaként idézte Romano Guardinit, majd óva intett a tradicionalizmustól, a hátrafelé haladástól.

Gedő Ágnes – Vatikán

Ferenc pápa köszönetet mondott a Liturgia Teológusainak és Művelőinek Társulata félszáz éves működéséért, amellyel jelentős mértékben hozzájárultak az egyház liturgikus életének elmélyítéséhez, valamint a II. Vatikáni zsinat által elindított liturgikus reform olaszországi fogadtatásához.

Szinodális teológia, liturgikus intézmények hálózata

Ennek a reformidőszaknak különböző állomásai voltak, a kezdeti időt az új liturgikus könyvek kiadása jellemezte, majd a következő évtizedekben a reform fogadtatása állt a középpontban. Valójában most is ez zajlik, mert az elmélyült gondolkodáshoz időre és odafigyelésre van szükség. Spirituális és lelkipásztori intelligenciára, képzésre, tudásra, amely nem rögtönzésre épül, és folyamatosan finomodik. Ferenc pápa arra bátorította a Liturgia Teológusainak és Művelőinek Társulatát, hogy megújult lendülettel folytassák tanulmányi és kutatói tevékenységüket. Álljanak párbeszédben egymás között és másokkal is, mert a teológiát lehet és kell is szinodális stílusban művelni: bevonva a különböző teológiai műfajokat, a humántudományokat, hálózatba foglalva a liturgiatudománnyal foglalkozó intézményeket, akár Olaszországon kívül is.

Képezni Isten népét a liturgiára, mely élő szervezet

Ebben az értelemben nagyon fontos meghallgatni a keresztény közösségeket, Isten népét, amelynek mi is részei vagyunk, és amelynek mindig szüksége van képzésre, fejlődésre – mutatott rá a pápa. A hitérzék – sensus fidei – mellett segíteni fog abban, hogy megkülönböztesse, mi való Istentől és mi az, ami ténylegesen hozzá vezet, liturgikus téren is. A liturgia Krisztus és az egyház műve, és mint ilyen élő szervezet, akár egy növény, melyet nem lehet elhanyagolni, vagy rosszul bánni vele. Nem egy márvány- vagy bronzemlékmű, nem egy múzeumi dolog. A liturgia élő, mint egy nővény és gondosan kell ápolni. A liturgia örömteli, mert a Lélek öröme tölti meg, nem pedig egy világi ünnep. Ezért nem érthető például egy gyászos hangvételű liturgia, hiszen annak örömtelinek kell lennie, mert Istent dicséri – fejtette ki Ferenc pápa.

A liturgia emeljen föl Istenhez

Ez az oka annak, hogy a megkülönböztetés és a kutatás során nem szakítható ketté az akadémiai dimenzió a lelkipásztori és spirituális résztől. A II. vatikáni zsinat egyik fő hozadéka éppen az volt, hogy megpróbálta meghaladni a teológia és a lelkipásztorkodás, a hit és az élet közötti szakadást. Ma egyre inkább arra van szükségünk, hogy felülről tekintsünk a liturgiára, hogy az ne váljon részletes előírások halmazává. A liturgia ne legyen világias, de segítsen felemelni tekintetünket az ég felé, hogy érezzük Krisztus misztériumát a világban és az életben. Ugyanakkor maradjon két lábbal a földön, – propter homines -, ne szakadjon el az élettől. Emeljük tekintetünket az Úr felé anélkül, hogy hátat fordítanánk a világnak – foglalta össze gondolatait a pápa.  

A liturgikus mozgalom vívmányait kamatoztassuk

Utalva Desiderio desideravi – kezdetű apostoli levelére, amelyet a liturgikus képzésnek szentelt, a Szentatya aláhúzta: megfelelő csatornákat kell találni ahhoz, hogy a liturgia tanulmányozása túllépjen az akadémiai területen és elérje Isten népét. A liturgikus mozgalomtól kezdve sokat tettek ezért, számos tudós és egyetemi intézmény értékes hozzájárulásával. A pápa kiemelte Romano Guardini alakját, aki képes volt elvinni a hívekhez, főleg a fiatalokhoz a liturgikus mozgalom vívmányait. Ezáltal növekedett az élő ismeret, a teológiai és spirituális érzék a liturgia iránt. Az ő példáját kövessék a liturgiára nevelésben, összehangolva a kritikai és lelki tudást, a biblikus alapokat és az egyházi hagyományt, nyitottan a többi tudományágra, jó pedagógiai érzékkel.

Hagyomány, nem tradicionalizmus

Ferenc pápa óva intett a ma divatos visszafordulástól, ami nem a valódi hagyományt jelenti. A gyökerekhez visszanyúlni nem egyenlő a hátraarccal. Ahogy a fa, mely a gyökerekből nő ki, a hagyomány adja a jövő biztosítékát. A visszafordulás, a mindig is így volt – mentalitás két lépéssel hátravisz minket. Elítélendő ez a fajta visszarendezési kísértés, ami az egyházban a liturgia és a teológia álarca mögé rejtőzve, valójában világias gondolat. Haladjunk előre, a hagyomány által meghatározott irányban. Aki visszafelé halad, az az igazság és a Lélek ellenében jár. Fontos ezt a kettőt megkülönböztetni, mert a liturgiában sokan a hagyományra hivatkoznak, pedig legfeljebb tradicionalisták. Ma fennáll a kísértés, hogy a hagyománynak álcázott visszafelé haladást kövessük – figyelmeztetett a pápa.

Ima és teológia

Végezetül azzal búcsúzott a Liturgia Teológusainak és Művelőinek Társulatától, hogy mindig az imádság és az egyház élő tapasztalata hassa át tanulmányaikat. A teológiát nyitott elmével és egyszerre térden állva kell művelni. Ez minden teológiai ágra érvényes, főleg a liturgiára, amely Isten misztériumának szépségét és nagyságát hivatott ünnepelni.

02 szeptember 2022, 15:48