A pápa a japán miniszterelnöknek: felfoghatatlan az atomfegyverek használata

Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa május 4-én reggel az általános kihallgatás előtt találkozott Fumio Kishida japán miniszterelnökkel. A mintegy 25 percig tartó megbeszélésen szóba kerültek az atomfegyverek, illetve, hogy mennyire felfoghatatlan ezek használata és birtoklás – adta hírül az újságíróknak Matteo Bruni, a Vatikáni Sajtóterem igazgatója.

A kérdéssel a későbbi államtitkári tárgyalásokon is foglalkoztak. A japán vezető találkozott Pietro Parolin bíboros államtitkárral és Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkárral. A felek különös figyelmet fordítottak az ukrajnai háborúra, hangsúlyozva a párbeszéd és a béke, valamint e célból a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése sürgősségét. Szintén terítéken volt a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok 80. évfordulója. Ebben a tekintetben a katolikus egyház hozzájárul a japán társadalom fejlődéséhez számos területen.

A pápa felhívásai: nem létezik fegyverre épített béke

A pápa sokszor az elődei által kijelölt utat követve jelezte a leszerelés fontosságát, és megismételte, mennyire „erkölcstelen” maga az atomfegyver birtoklása és mekkora „fenyegetést” jelent. 2017. november 10-én, a Nemzetközi Leszerelési Szimpózium résztvevőihez intézett beszéde alkalmából kijelentette: a nukleáris fegyverek létezése „egy olyan félelem logikájához kapcsolódik, amely nem csak a konfliktusban lévő feleket, hanem az egész emberi fajt érinti. A nemzetközi kapcsolatokat nem uralhatja katonai erő, kölcsönös megfélemlítés, hivalkodás a háborús arzenálokkal. Tömegpusztító fegyverek, különösen az atomfegyverek nem képezhetik alapját az emberi család tagjai közötti békés együttélésnek, amelyet ehelyett a szolidaritás etikájának kell inspirálnia.”

Hogyan beszélhetünk békéről, miközben új és félelmetes harci fegyvereket építünk?

Két évvel később, Japánba tett apostoli útja során, a hirosimai békeemlékműnél 2019. november 24-én elmondott beszéde alkalmával Ferenc pápa felidézte az atomenergia háborús felhasználásának „bűnét”, „nemcsak az ember és méltósága ellen, hanem a közös otthonunk jövőjének minden lehetőségével szemben. Az atomenergia háborús célokra való felhasználása erkölcstelen, ahogyan az atomfegyverek birtoklása is az.” A halál forgatókönyve láttán, amelyet az atomenergia hagyott Japánban, és az 1945 augusztusi hirosimai és nagaszaki szörnyű robbanások túlélőivel beszélve, a pápa megismételte, hogy ha valóban igazságosabb és biztonságosabb társadalmat akarunk építeni, akkor hagynunk kell, hogy a fegyverek kihulljanak a kezünkből: „Az új nemzedékek lesznek bíráink vereségünk kapcsán, ha beszéltünk a békéről, de cselekedeteinkkel nem valósítottuk azt meg a föld népei között. Hogyan beszélhetünk békéről, miközben új és félelmetes harci fegyvereket építünk? Hogyan beszélhetünk békéről, miközben bizonyos törvénytelen cselekedeteket a diszkriminációról és a gyűlöletről szóló beszédekkel igazolunk?”.

Veszély az ember létére és reményére

Japánra emlékezve az atombombatámadás 75. évfordulója alkalmából, a pápa 2020. augusztus 6-án, illetve az év január 9-én a diplomáciai testülettel találkozva megismételte „azt az iszonyatot, hogy mi, emberek képesek vagyunk magunknak ártani”. Kifejezte reményét, hogy az emberi lelkiismeret egyre erősebbé válik az uralkodás és a pusztítás iránti vággyal szemben, különösen az olyan nagy pusztítási potenciállal rendelkező eszközök esetén, mint például az atomfegyverek. Ezek nemcsak a félelem, a bizalmatlanság és az ellenséges légkört segítik elő, de lerombolják a reményt is. Idén januárban is, Ferenc pápa a szentszéki nagykövetekhez intézett beszédében felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy „tegyen döntő lépéseket, amelyek lehetségesek és szükségesek „egy nukleáris fegyverektől mentes világ felépítéséhez: „az atomfegyverek nem megfelelő és nem elfogadható eszközök a 21. század biztonságát fenyegető veszélyekre adott válaszként” és „birtoklásuk erkölcstelen”. „Gyártásuk elvonja az erőforrásokat az átfogó emberi fejlődéstől, felhasználásuk pedig amellett, hogy katasztrofális humanitárius és környezeti következményeket idéz elő, az emberiség létét is veszélyezteti.”