A Szentatya virtuális találkozója az amerikai egyetemistákkal: erőszak-mentesség
Gedő Ágnes / Salvatore Cernuzio - Vatikán
Az erőszak pusztít, amint azt a diktatúrák megmutatták a történelem során. Könnyebb visszaütni, de ma az erőszakmentesség próféciájára van szükség. Gandhit idézve: „Nehéz odatartani a másik orcánkat. A kedvesség az egyik legszebb emberi tulajdonság”. Óvakodjunk a képmutatástól, mert az megmérgezi az életet. Az őszinteségnek ára van, de előre visz a megtérésben, összhangban a világgal.
Ima Ukrajna békéjéért
Erőszakmentesség, migránsok, környezetvédelem, az idősekkel való kapcsolat és az új technológiák – nagyon széles skálán mozgott a beszélgetés a pápa és az egyetemisták között. A találkozó elején imádkoztak Máriához, a Béke Királynőjéhez, hogy óvja meg Ukrajnát, a családokat, a fiatalokat, és a támadások áldozatait. A szinodális esemény címe: „Emeljünk hidakat Észak és Dél között”, melyet a Loyola Egyetem Teológiai Tanszéke, a tekintélyes chicagói jezsuita egyetem szervezett, a Pápai Latin-Amerika Bizottsággal, a Pasztorális Tanulmányok Intézetével és a Hank Központ a Katolikus Intellektuális Örökségért intézmény együttműködésével.
Keresztény identitásunk része a hídépítés
19 órától 20.45 percig kapcsolódott be a vatikáni Szent Márta-ház szalonjából a pápa, hogy válaszoljon Lorena, Leo, Paco, Alejandro, Priscilla, Jefferson és a többi fiatal kérdésére. Brazil, kanadai, egyesült államokbeli, argentin egyetemisták, akik közül vannak migránsok, egyik országból a másikba menekültek, vagy vidékről a városba települtek jobb megélhetés reményében. Okostelefonon, tableten és számítógépen kapcsolódtak be az eseménybe és mesélték el a pápának személyes történeteiket, országaik nehézségeit, és osztották meg vele az elmúlt években kifejlesztett terveiket. A Szentatya pedig megerősítette őket abban, hogy hidakat építeni a keresztény identitás része. Krisztus azért jön, hogy hidat építsen az Atya és közöttünk. Az a keresztény, aki nem tud hidat építeni, elfelejtette saját keresztségét – mondta a pápa.
Természetvédelem és klímaváltozás
Összhangban kell élnünk a természettel, óvnunk a teremtett világot – ezt a témát több diák is fölvetette a beszélgetésben. Drámai adatokat idéztek: évente 20 millió ember kényszerül elmenekülni a klímaváltozás miatt, vagyis 2060-ig 1,4 milliárd klímamenekültre lehet számítani. A pápa egy spanyol mondást idézett: „Az Úr mindig megbocsát, mi néha megbocsátunk, a természet soha nem bocsát meg”.
Befogadni és integrálni a migránsokat
Sok szó esett a migráció témájáról, melyet a pápa századunk egyik legsúlyosabb drámájának nevezett. A már ismert négy cselekvést ajánlotta figyelmükbe: befogadni, felkarolni, előmozdítani, integrálni. Az egyes országoknak őszintén meg kell mondaniuk, hány embert tudnak befogadni, hogy a többi ország lépni tudjon. Ily módon beindul a testvériség körforgása, amire szüksége van megosztott világunknak. Én is migránsok gyereke vagyok – emlékeztetett Argentínába kivándorolt olasz felmenőire Bergoglio pápa. Az USA is migránsország: írek, olaszok lakják, és hazám, Argentína is egy „migránskoktél” – fogalmazott.
Nemzedékek közötti párbeszéd, nyitott egyház
A generációk közötti párbeszéd fontosságát is megvitatták az egyetemisták a Szentatyával. Az a társadalom, amelyik megtagadja gyökereit, öngyilkosságot követ el. Ápolni kell gyökereinket, ezért hangsúlyozza mindig a pápa az idősek és fiatalok közötti párbeszédet.
Végül a szinodalitás témáját járták körül az amerikai egyetemisták online találkozóján. Kilépő, nyitott egyházat akar látni a Szentatya, nem egy álló, múzeumi egyházat, ahol minden tiszta és rendes, de nem működik. Elmesélte egy Buenos Aires-i élményét, amikor egy pap Karácsonykor és Húsvétkor megnyitotta a plébánia étkezőjét a migránsoknak, és mindenkinek, akinek nem volt kivel tölteni az ünnepeket. „Megbotránkoztatott. De arcul csapott és megváltoztatta a szívemet”.
