Bíborosi konzisztórium március 4-én: döntés három szenttéavatásról
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A római kúria bíborosai Ferenc pápa elnökletével hoznak döntést majd három boldog szentté avatásának időpontjáról, miután a vértanúság illetve a közbenjárásukra tett csodák elismeréséről szóló dekrétumok közzétételét tavaly novemberben illetve decemberben engedélyezte a Szentatya. Március 4-én pénteken délelőtt fél 11 órakor a délelőtti imaórát követően tárgyalnak a bíborosok a karmelita Boldog Titus Brandsma, Boldog Marie Rivier szerzetesnővér, a Szűz Mária bemutatása nővérei Kongregáció alapítója, valamint Jézus-Mária szerzetesnővér, a Lourdes-i Szeplőtelen Fogantatás Kapucinus Nővérei Kongregáció alapítója szenttéavatásáró.
Titus Brandsma karmelita atya, Dachau angyalának élete
Titus Brandsma 1881-ben született Észak-Hollandiában egy mélyen hívő katolikus családban, melyben a család hat gyermeke közül öten szerzetesek lettek. Az elsőszülött lány a klarisszák közé lépett, a második leány a Jézus Drágalátos Vére Nővérei közösségének lett a tagja, a harmadik gyermek megházasodott, a negyedik ferences szerzetesnővér lett, az ötödik gyermek, világi nevén Anno Sjoerd „Titus” néven lépett a karmeliták közé, míg a legkisebb fiú ferences szerzetes lett. Titus 17 évesen kérte felvételét a Boxmeer-i karmelita kolostorba, ahol az édesapja iránti tiszteletből az ő nevét választotta rendi neveként. 1905-ben, 24 évesen szentelték pappá.
Tehetséges újságíró
A tehetséges fiatal papot elöljárói a következő évben Rómába küldték, ahol a Pápai Gergely Egyetemen posztgraduális képzés keretében filozófiát tanult és 1909-ben filozófiai doktori diplomát szerzett. Visszatérve hazájába Oss városának kármelita líceumában tanított filozófiát és matematikát. Hamar kitűnt újságírói tehetsége, ezért a tanítás mellett egyre inkább elmélyedt a katolikus lelkiségi újságírásban. Különböző holland lapokkal együttműködve a karmelita lelkiség forrásait, köztük Avilai Nagy Szent Teréz írásait adták ki fríz nyelven. Ügyes tanárként a diákokkal közösen szervezett fordításban jelentette meg Kempis Tamás „Krisztus-követését”. 1919-ben Oss városi újság főszerkesztője lett.
Egyetemi tanár
1923-ban a Nijmegeni Katolikus Egyetemen a misztika és filozófiatörténet professzorává, majd 1932-ben egyetemi rektorrá nevezték ki. 1935-ben Johannes de Jong püspök, Hollandia későbbi bíboros-metropolitája a karmelita szerzetesre bízta a hollandiai katolikus újságírók egyesületének a vezetését, mely megbízatást egészen a haláláig betöltött.
Bátran tiltakozik a nácizmus ellen
A hitleri náci Németország 1940-ben lerohanta és megszállta Hollandiát, ami ellen Titus Brandsma karmelita szerzetes, mint egyetemi tanár és a holland újságíró szövetség vezetője többször és erélyesen felemelte a szavát. 1941. január 26-án a holland püspökök lelkipásztori levélben határozott állást foglaltak a nácizmus ellen és felszólították a papokat, hogy tagadják meg a szentségeket azoktól a katolikusoktól, akik nyíltan támogatják a nemzetiszocializmust, ami „teljesen ellentétes a keresztény életfelfogással és alapvető emberi értékekkel”. Az újságok és folyóiratok csak hivatalos közleményeket és nyilatkozatokat közölhettek, de Brandsma atya, miután De Jong püspökkel egyeztetett, elutasította a megalkuvást. Sorra felkereste a katolikus újságok főszerkesztőit Hollandiában és arra biztatta őket, hogy álljanak ellen a náci nyomásnak. Miután hosszú ideje éjjel-nappal titokban megfigyelés alatt tartották, 1942. január 19-én hajnalban a Gestapo letartóztatta a boxmeeri karmelita kolostorban és a scheveningeni börtönbe hurcolták. Fél évvel később 1942. július 26-án a dachau-i koncentrációs táborban karbolsav injekcióval ölték meg a 61 éves Titus atyát.
Szent II. János Pál pápa 1983. november 3-án avatta boldoggá
1983. november 3-án avatta boldoggá a Szent Péter bazilikában Szent II. János Pál pápa. Közbenjárására 2004-ben az Amerikai Egyesült Államok Palm Beach városában egy súlyos nyirokcsomó rákbetegségben szenvedő beteg meggyógyult, melynek csodás jellegét a tavalyi dekrétum ismerte el.
