Szakmai konferencia a római Magyar Akadémián Vörös Győző ókorkutató könyvéről
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A rendezvényen felszólalt Kovács Ádám Magyarország római nagykövete, Dror Eydar Izrael római nagykövete, Francesco Patton ferences, szentföldi kusztosz és Rosario Pierri ferences szerzetes, a Jeruzsálemi Pápai Egyetem Biblia és Archeológia Karának dékánja. „A Holt-tengerre tekintő, a Jordánon túli heródesi királyi vár, ahol Szalomé táncolt” alcímet viselő angol nyelvű kötetet maga a szerző Vörös Győző ókorkutató professzor mutatta be vetített képes előadás keretében, a 2009 és 2021 között a Jordán Királyi Udvar és a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából általa vezetett archeológiai kutatómunkáról, a feltárásról és a műemléki helyreállításról.
Az első ferences szerzeteseket 1217-ben II. András királyunk vezette le a Szentföldre
Az akadémiai estet a megjelent két nagykövet köszöntőjét követően a Szentföld Ferenc pápa által kinevezett Őre, latinul Kusztosza, Francesco Patton atya rövid bevezető előadása nyitotta meg, aki Keresztelő Szent János életét az evangéliumi szent helyek fényében mutatta be. Hangsúlyozta, hogy az első ferences szerzeteseket 1217-ben, mi magyarok vittük le a Szentföldre, a II. András királyunk vezette V. Keresztes Háború megindításakor. A második rövid, bevezető-előadást megtartó Rosario Pierri egyetemi dékán pedig a szentföldi ásatások kezdeteiről beszélt, amelyeket a Szentszék támogatásával ferences, jezsuita és domonkos szerzetesek kezdtek meg az I. Világháborút követően, amikor bő 400 év után az Ottomán Birodalom összeomlott. Pierri professzor kiemelte annak jelentőségét, hogy Vörös Győző tudományos monográfiáit 2013 óta az ő jeruzsálemi egyetemük 1941-ben elindított tudományos nagymonográfia sorozatában, a Collectio Maior-ban jelentetik meg.
XVI. Benedek és Ferenc pápa figyelmes érdeklődése a Szentföld iránt
Ezt követően Vörös Győző akadémikus bemutatta a Szentföldi Magyar Ásatások eddigi történetet, annak első 13 esztendejét, a Vatikán szemszögéből. Először XVI. Benedek pápa 2009. májusi jordániai zarándoklatáról beszélt, amely során a római pápa II. Abdallah királyhoz fordult kéréssel, hogy a Machaerus régészeti feltárása és műemléki bemutatása tegye lehetővé a nemzetközi keresztény zarándoklatok megindulását az evangéliumi, történelmi szent helyhez, mely a Holt-tenger keleti partja fölé magasodó hegy tetején található. Ezt követően, 2014. márciusában a jordán uralkodó már az első öt esztendő eredményeit bemutató, Vörös Győző professzor által írt monográfiával érkezhetett a Vatikánba, hogy meghívja Ferenc pápát zarándoklatra a szentföldi királyságába. Magára a pápai látogatásra 2014. májusában került sor, amikor a Ferenc pápa találkozott Vörös Győző családjával és a bemutatott fényképek tanúsága szerint megáldotta, megölelte és megcsókolta kicsi gyermekeit is. Két évvel később, 2016-ban már a jordán király nagybácsija, El Hasszan bin Talal herceg érkezett Ferenc pápához Rómába a Machaerus II. kötetével, míg a III. kötetet a 2019-es vatikáni látogatása során adhatta át a Szentatyának. Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának az elnöke recenzióban mutatta be Vörös Győző munkáit, amelyet a kezdetektől nagy érdeklődéssel figyeltek a vatikáni elöljárók. Ennek lett a legmagasabb rangú visszajelzése kedd este a Pietro Parolin bíboros-államtitkár által átadott állam- és egyházfői elismerés, a Pápaság Aranyérme. Az estet követően Kovács Ádám olaszországi magyar nagykövet díszvacsorát adott a jeruzsálemi vendégek és a friss pápai kitüntetett és felesége tiszteletére.
