Keresés

Vatican News
Esztergomban a bazilika altemplomában Mindszenty bíboros sírja előtt imádkozik    Esztergomban a bazilika altemplomában Mindszenty bíboros sírja előtt imádkozik  

II. János Pál pápa magyarországi meghívásának története, 2. rész - Németh László írása

Németh László pápai prelátus írása a történelmi látogatás 30. évfordulójára Németh László pápai prelátus, Esztergom-budapesti főegyházmegyés pap „II. János Pál pápa meghívásának rövid története 1988-1991” címmel írt cikket a magyarországi első pápalátogatás előkészületeiről. Írásának első részét a Vatikáni Rádió magyar adása augusztus 20-i ünnepi műsorában sugározta annak emlékére, hogy pontosan 30 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 20-án mutatott be szentmisét II. János Pál pápa a Hősök terén.

Németh László / Vértesaljai László - Vatikán      

 Váratlan csehországi és szlovákiai „pápai villámlátogatás”  

A pápa 1990. április végén Csehországba és Szlovákiába látogatott, ez volt a 46. lelkipásztori útja. A magyar közvélemény értetlenül állt e tény mellett, hiszen Magyarországra előbb kapta a meghívást. Magyarázni kellett, hogy Prága, Velehrád és Pozsony csak „villámlátogatásra” fogadta, míg a magyarországi „lelkipásztori látogatás” lesz, aminek előkészítése több időt vesz igénybe. Persze ehhez hozzájárult, hogy a pápa meghívásához az engedélyt még az Állami Egyházügyi Hivatal adta meg.  Szlovákiában II. János Pál pápa a magyar határ közelében, a régi magyar király-koronázó város, Pozsony repülőterén mondott szentmisét, amelyen a Szlovákiában élő magyar kisebbségen kívül Magyarországról érkezett zarándokok és a magyar püspöki kar tagjai is részt vettek. A Szentatya homíliájában üdvözölte a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeket, elsősorban a magyarokat, a szentmise végén pedig azt mondta „a Magyarországról érkezett zarándokoknak: viszontlátásra a következő nyáron hazátokban.”

Április 19-én végleges bejelentés a pápalátogatás idejéről: Augusztus 16-a és 20-a között

Nem sokkal előtte, április 19-én a Központi Szemináriumban tartott sajtótájékoztatón jelentette be Keresztes Szilárd gk. püspök vatikáni egyeztetései után, hogy a pápa 1991. augusztus 16-a és 20-a között érkezik Magyarországra. A látogatás végleges programját a Szentatya a pápai utakat előkészítő Roberto Tucci jezsuita atya novemberi látogatása után fogadta el. A fővároson kívül olyan helyszíneket választottak ki, hogy a pápa a határokon túl élő magyarokkal és a szomszédos országokban élőkkel is találkozhasson, illetve megforduljon az ország mindkét felében és eljusson a legnagyobb görögkatolikus Mária kegyhelyre, Máriapócsra. A püspöki kar 1990 szeptemberében rendkívüli ülést tartott és ezen Seregély István egri érseket választotta a püspöki kar elnökévé. Első alkalommal került sor püspökkari elnök megválasztására. Az új elnök a Vatikáni Rádióban október 11-én adott nyilatkozatában a pápalátogatásról azt mondta: „A feladat majdnem meghaladja erőnket. Bízunk abban … hogy meg fogunk tudni birkózni a ránk váró feladattal.”

Tapasztalat híján, de vatikáni segítséggel folyt a készülődés

A pápai utak vatikáni szervezői mögött számos út megrendezése állt, ezzel szemben a magyar egyházra egy olyan esemény előkészítése hárult, amelyre addig évtizedek óta nem volt példa. A püspökkari előkészítő bizottság az ősszel kiegészült Konkoly István szombathelyi és Mayer Mihály pécsi megyésfőpásztorokkal, akik székvárosának meglátogatása szintén bekerült a programba. 1990 végén a Püspöki Kar „Pápalátogatást Szervező Irodát” hozott létre, amelynek vezetője Diós István atya lett. Az Iroda a budapesti Központi Szemináriumban működött. Az egyházmegyékben is, ahová készült a pápa, előkészítő bizottságok alakultak. A kommunizmus megszorításából kilépő és megnyomorított magyar egyház új helyzetére jellemző, hogy a szabadon választott kormány már 1990 nyarán létrehozta a Nemzeti Előkészítő Bizottságot, amelynek nyolc minisztérium és öt országos főhatóság volt a tagja. A pápalátogatás volt az az alkalom, amely során a katolikus egyháznak új körülmények között, központi irányítás és felügyelet nélkül kellett kialakítani kapcsolatait az állami hatóságokkal és a helyi önkormányzatokkal. Az előkészület jelei voltak, hogy 1990 végén megjelent az „Életünk Krisztus” című füzet a Szentatya látogatásának liturgikus énekeivel és november 16-án Budapesten bemutatták a pápa „Az aranyműves boltja” című oratóriumát. A Szentatya, bevett gyakorlatának megfelelőn, 1990. december 18-án, a Vatikánban a Püspöki Kar elnökével, Seregély Istvánnal együtt ebéden látta vendégül azokat a megyéspüspököket, akiknek egyházmegyéjébe ellátogatni készült. Ezen a napon kelt a magyar híveknek írt levele is, amelyben azt írta: „Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, a szerzetesekhez és szerzetes nővérekhez annak a lelkipásztori erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk.” A levelet Paskai László bíboros 1990. december 31-én olvasta be a Kossuth Rádió Napközben című műsorának a végén.

1991-ben felgyorsultak az előkészületek  

A látogatás évében felgyorsult a készület. Meghívást kaptak a látogatásra a határon túl élő magyarok, hogy ők is részt tudjanak venni a pápai szentmiséken. Paskai bíboros Nagyszombatba utazott, hogy a főpásztoron keresztül az Esztergomi Főegyházmegye egykori területén élő magyarokat meghívja Esztergomba. Volt olyan helyszín, ahol a honvédség is kivette a részét a szabadtéri szentmisék szervezéséből. A történelem fintora, hogy Szombathelyen a laktanya parancsnoka, aki a honvédség közreműködését irányította, korábban ott volt századparancsnok, ahol e sorok írója még a kommunizmus éveiben papnövendékként kétéves sorkatonai szolgálatát teljesítette. A korra jellemző, hogy az egyházmegyei hivatalok ekkor kaptak először telefaxot. Az ország keleti fele, ahová Máriapócsra készült a pápa, annyira elmaradott volt még, hogy teljesen új telefonközpontokat és utakat kellett építeni. A kormány jelentős összeggel járult hozzá ahhoz, hogy az ország, a helyszínek méltó módon tudják fogadni Péter utódját. Gyors ütemben készült Budapesten a pápai nunciatúra, a XII. kerületi Gyimes utcában, hogy ott lakhasson a pápa és ekkor kapta vissza az Esztergomi Főegyházmegye a budai prímási palotát az Úri utcában, hogy az legyen a Püspöki Karral való találkozás helyszíne. Piero Marini prelátus, a pápa szertartásmestere 1991. július 27-e és augusztus -e1 között tartotta a helyszíneken a liturgikus főpróbákat.

A pápa elkezdett magyarul tanulni, hogy a beszédeit részben magyarul felolvassa    

A Vatikánban is elkezdődött a felkészülés a magyarországi útra. Felkérték Alszeghy Zoltán jezsuita atyát, a Gregoriana egyetem híres professzorát, hogy vegyen részt a pápai beszédek elkészítésében, aki neki is fogott a munkának, azonban a nyár folyamán váratlanul elhunyt. II. János Pál pápa pedig elkezdett magyarul tanulni Rómában élő magyar atyák segítségével. A sok nyelvet beszélő pápának a magyar volt a legnehezebb. Erről a Parlament előtt ezt mondta látogatása első napján: „Mindenekelőtt szeretném elnézéseteket kérni a rossz magyar kiejtésemért. Minden magyarnak, s főként a fővárosiaknak meg kell bocsátaniuk nekem ezért. Biztosítalak titeket, hogy amire lehetőségem volt, azt megtettem. Nyilvánvalóvá vált, hogy nyelvetek nagyon szép és nagyon igényes, valójában egy szűk kapu. Olyan szűk, mint az a kapu, amelyen át a mennyországba kell bejutnunk”.

Hazakerültek Mindszenty József bíboros földi maradványai

A lengyel magyar kapcsolatokról ezt mondta: „Úgy mondják, hogy a lengyel és a magyar unokatestvérek. S ez igaz, mert bebizonyosodott a történelem különböző időszakaiban, igaznak bizonyult ez a rokoni kötelék. De a nyelvet tekintve én nem vagyok jó unokatestvér.”

Érkezését az év során két fontos esemény előzte meg: májusban sor kerülhetett Mindszenty József bíboros földi maradványainak hazahozatalára az ausztriai Mariazell-ből az esztergom bazilika kriptájába, a prímás végakaratának megfelelően. Az ünnepi szentmisét Opilio Rossi bíboros, a pápai legátus mondta, aki Ausztriában volt nuncius, akkor, amikor Mindszenty bíboros 1971 és 1975 között Bécsben lakott, a Pázmáneumban. Az ünnepélyes temetés a pápalátogatás főpróbája volt. Június végén pedig az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, így II. János Pál pápa teljesen szabad országba érkezhetett.

„Osztozni akarok a jelen problémák és nehézségek okozta aggodalmaitokban”

A Nemzeti Előkészítő Bizottság a Püspöki Karral együtt augusztus 9-én a Parlamentben tartotta az utolsó közös nemzetközi sajtótájékoztatót: elküldték a meghívókat, a kormány és az egyház felkészült II. János Pál pápa fogadására. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, amely 1943-ban alakult és minden protestáns, ortodox és szabadegyházat magában foglal, nyilatkozatott adott ki, mert ők is várták a pápát Debrecenbe: „E látogatás során elsőrendűen azt hangsúlyozzuk, ami összeköt bennünket római katolikus testvéreinkkel. /…/ legyen fordulópont a mostani pápalátogatás az egymás közötti kapcsolatokban is.”  A látogatás előkészítésére a Osservatore Romano vatikáni napilap az augusztus 11-i különszámát szentelte. A magyar egyház ezeréves történelméről, a magyar egyház újjászületéséről, a misszió feladatairól, az ifjúság helyzetéről a szerzetesek helyzetéről közölt cikkeket, amelyeket az első kivételével a Püspöki Kar tagjai írtak. A hívek tájékoztatására jelent meg augusztus 12-én kilenc napon keresztül az „Áldás” c. napilap, amely hasznos információkkal szolgált és tájékoztatott a látogatásról. II. János Pál pápa utazása előtt, a Magyar Televízióban augusztus 14-én küldte üzenetét, amely egyenesben közvetítette a pápa egész útját. Az üzenetben így szólt: „Nem csak azért jövök, hogy osztozzam örömötökben a visszaszerzett szabadságért, hanem azért is, hogy, /…/ a megbékélésre, az igazságosságra és a békére épülő társadalmat alkossatok!”

Összefoglalás

II. János Pál pápa megválasztását 1978-ban nagy érdeklődés követte Magyarországon. Wojtyla pápa lengyel magyar történelmi kapcsolatok révén megválasztásától kezdve nagy figyelmet fordított a kommunizmus éveiben megnyomorított magyar egyház sorsára. Lengyelországban tett lelkipásztori látogatásai a magyar híveknek is alkalmat kínáltak arra, hogy találkozzanak Péter utódával. 1988-ban Szent István király halálának 950. jubileumi éve hozta meg azt a fordulatot, amely lehetővé tette, hogy első alkalommal meghívást kapjon egy kommunista országba. Látogatásának időpontja azonban kitolódott a magyarországi politikai változások miatt. Egy kommunista országból kapta a meghívást és végül egy demokratikus ország várta 1991-ben. Látogatását 1991-ben két fontos esemény előzte meg: Mindszenty bíboros földi maradványainak hazaszállítása Esztergomba, és az utolsó szovjet katona távozása. A pápa így teljesen szabad országba érkezhetett. Hazajött végre – legalább holtában a magyar nemzet nagy fia – Mindszenty József bíborosérsek és eltávoztak a hódító szovjet csapatok.

Harminc év távlatából most is hálatelt szívvel köszönjük a Gondviselő Istennek Szent II. János Pál pápa első majd második apostoli látogatását és kérjük a Szűzanyát, Magyarok Nagyasszonyát, hogy járjon közbe Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros boldoggáavatásáért. Addig is járjunk tovább azon az úton, amelyen a magyar nép – ahogy a pápa is mondta – a „Regnum Marianum” Isten kegyelméből megőrzött itt e földön hitet és hazát.               

21 augusztus 2021, 21:10