Keresés

Vatican News
Ferenc pápa a francia papi kollégium diákjaival   Ferenc pápa a francia papi kollégium diákjaival   (ANSA)

Ferenc pápa a francia papi kollégiumhoz: Birkaszagú pásztorok és nem szuperpapok kellenek

Hétfő délben kihallgatáson fogadta Ferenc pápa a római San Luigi dei Francesi papi kollégium közösségét és a következő témákra emlékeztette őket: Testvériségetek tegyen tanúságot egy individualista és közömbös társadalomban! Figyeljetek az elszigetelődés veszélyére és mások kibeszélésére, különben agglegények lesztek! Ellenben legyetek birkaszagúak!

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

A Franciák Szent Lajos temploma az Örök Város közepén áll, a Piazza Navona és az Olasz Szenátus mellett, a Pantheon közelében. Leginkább arról híres, hogy a Contarelli kápolna három Caravaggio festményt őriz mindmáig, Szent Máté apostol meghívása, isteni sugalmazása és vértanúsága képeivel. A barokk templom tőszomszédságában áll a francia papok római továbbképzési háza, a Collegio di San Luigi dei Francesi, ahol jelenleg 16 felszentelt francia pap végzi posztgraduális római teológiai és egyéb tanulmányait.

Fogadjátok a szolidáris testvériség evangéliumi értékeivel a hozzátok érkezőket

A mai társadalomban, melyet az individualizmus, az önállítás és a közömbösség jellemez, tegyetek szert közös élettapasztalatra a mindennapi kihívások közepette! – kezdte beszédét a pápa. A város szívében álló házatok az életről szerzett tapasztalatával átadhatja a látogatóknak a sokszínű és szolidáris testvériség evangéliumi értékeit, főként, ha valaki élete nehéz időszakában jár. Ugyanis a testvéri életetek és a különféle elkötelezettségeitek képesek hallatni Isten szeretetének hűségét és közelségét. 

Az emberi törékenység „teológiai hely”                   

A Szent Józsefnek szentelt mostani évben a pápa arra hívta a francia papok figyelmét, hogy fedezzék fel a hit emberének, ennek a gyengéd apának az életpéldáját és bizalmas ráhagyatkozását Isten terveire, majd idézett a Szent József évet meghirdető „Patris corde” kezdetű apostoli leveléből: „József aggódásán keresztül is megvalósul Isten akarata, története és terve. József így azt tanítja nekünk, hogy az Istenbe vetett hit magában foglalja azt a hitet is, hogy ő félelmeinken, gyarlóságainkon, gyengeségünkön keresztül is képes működni. Azt is tanítja, hogy az élet viharai közepette nem szabad félnünk attól, hogy Istenre hagyjuk életünk hajójának kormányát. Néha mindent mi szeretnénk ellenőrzésünk alatt tartani, de őneki mindig nagyobb a rálátása”. (Patris corde ap. lev. 2). Nem kell félretenni törékenységeinket, mert azok „teológiai helyek” - hangsúlyozta Ferenc pápa. A törékenységünk, mindenkié, az Úrral való találkozásunk teológiai helye. A „superman” papok mind rosszul végzik. A törékeny papnak, aki ismeri a gyengeségét és arról beszél is az Úrral, ellenben jól megy majd. Józseffel együtt mi is arra hívattunk, hogy térjünk vissza a befogadás, a gyengédség és az önátadás egyszerű cselekedeteihez.   

A közösségi élet veszélye a bezárkózás és a pletykálás                      

A közösségi életben mindig fennáll annak a veszélye, hogy a tagok zárt kiscsoportokat teremtsenek, hogy elszigetelődjenek, hogy megszólva kritizálják egymást, hogy felsőbbrendűnek és okosabbnak képzeljék magukat. A pletykálás a zárt csoportok szokása, de szokása a papoknak is, akik így agglegénnyé válnak: jönnek, mennek, fecsegnek. Ez nem segít, mindenkit tőrbe csal. El kell hagyni ezt a szokást és inkább Isten irgalmára kell tekinteni! Fogadjátok egymást inkább ajándékként! – buzdította a kollégium papdiákjait a pápa. Az igazságban megélt testvériségben, a kapcsolatok őszinteségében és az imaéletben olyan közösséget alkothatunk, amelyben belélegezhetjük az öröm és a gyengédség levegőjét. 

A pap olyan ember, aki az evangélium fényében Isten ízét terjeszti maga körül            

Arra bátorítalak benneteket, hogy a megosztás és a közösségi ima értékes pillanatait éljétek tevékeny és örömteli részvételben. Meg az ingyenesség, a szabad találkozás pillanatait is. A pap olyan ember, aki az evangélium fényében Isten ízét terjeszti maga körül és reményt nyújt a nyugtalan szívűeknek, mert ennek így kell lennie. A különféle római egyetemeken végzett tanulmányok felkészítenek a jövőbeni lelkipásztori feladatokra, és lehetővé teszik, hogy jobban értékeljék azt a valóságot, amelyben az öröm evangéliumának hirdetésére kapnak meghívást. Mindazonáltal az elméletek alkalmazásához ki kell menni a terepre, hogy figyelembe vegyék azt a környezetet, amelyben élnek, valamint azokat az embereket, akiket rájuk bíznak.  

Az Isten népétől elszigetelt papság nem katolikus, de nem is keresztény papság

Azt szeretném, hogy legyetek „birkaszagú” pásztorok – idézett a pápa egyik legelső homíliájából –, vagyis olyan személyek, akik képesek együtt élni, nevetni és sírni az emberekkel. A pápa aggódik a papságról szóló olyan megfontolások és gondolatok miatt, mintha az valami laboratóriumi dolog lenne. Papságról nem lehet beszélni Isten szent népén kívül. A szolgálati papság Isten szent és hűséges népe keresztségi papságának következménye és ezt nem szabad elfelejteni. Ha ti az Isten népétől elszigetelt papságra gondoltok, az nem katolikus papság, de nem is keresztény. Arra kérte a francia kollégium papjait, hogy szabaduljanak meg előregyártott eszméiktől, nagyratörő álmaiktól, önállításaiktól, hogy Istent és az embereket helyezzék mindennapos gondjaik középpontjába. Ahhoz, hogy Isten szent és hűséges népét helyezzétek a középpontba, ahhoz viszont pásztornak kell lenni. Ha valaki azt mondja, hogy ő csak értelmiségi szeretne lenni és nem pásztor, akkor inkább kérje a laikus állományba helyezését és ez jót tesz neki! Ha pap vagy, légy pásztor! Pásztorként sokféleképpen lehet szolgálni, de mindig Isten népe soraiban. Idézte a pápa Szent Pál jelzését, aki szeretett tanítványától kéri, hogy emlékezzen meg a népből való anyjáról és nagyanyjáról. Ahogy az Úr Dávidnak mondja: „A nyáj mögül választottalak”.

Nagy távlatok, álmok, örömök és hálatelt szív

A pápa arra hívta a paptestvéreit, hogy gondolkodjanak nagy távlatokban, álmodjanak az egyházról, egy testvéribb és szolidárisabb világ szolgálatában. Bátran legyenek főszereplők, félelem nélkül ajánlják fel a saját hozzájárulásukat. Legyenek az öröm apostolai, akik hálásak, hogy a testvérek és az egyház szolgálatában állnak. Az örömöt kapcsolják egybe a humorérzékkel. Egy pap nem lehet humorérzék nélkül. Kövessétek azokat a papokat, aki tudnak nevetni másokon, magukon, még a saját árnyékukon is. A humor az életszentség egyik vonása, amit a pápa a Gaudete et exultate apostoli buzdításában hangsúlyozott. Ezentúl ápolják magukban a hálaadást, hogy a testvérek és az egyház szolgálatában állnak, csak mindig maradjanak Krisztusba gyökerezve, az öröm tapasztalatával. A papi öröm a missziós szolgálat forrása.   

Hálaadás az életpéldával                   

A pápa végül a hálaadást ajánlotta a figyelmükbe az Úr iránt, tudatában saját korlátaiknak, mert a hála egy hatalmas fegyver, mely égve tartja a reménység lángját az elbátortalanodás, a próbatétel és a magány idején, majd a kollégium papjait a Szűzanya és Szent Lajos király oltalmába ajánlotta. Imádságukat kérte nem éppen könnyű péteri szolgálatáért. Utalt egy lelkiségi könyvre, Liguri Szent Alfonz Mária írására, aki a példaadás jelentőségéről és erejéről beszél. A „Hol a bizonyíték?” kérdésre adott válasza: „Elmondtam egy példával!” Egy élet példájával. A hálaadás jegyében mondott a pápa személyes hangú köszönetet a szolgálatát befejező és elköszönő Landousies prelátusnak, aki éveken át beszédeinek francia fordítását végezte. Ő olyan ember, aki életpéldájával – és nem a szavával – tett tanúbizonyságot. Ő egy boldog, következetes és hűséges pap, akinek a munkájáért a pápa most nyilvánosan köszönetet mondott. Most hazatér Marseille-be, de magával viszi Krisztus jó illatát. Köszönet a szolgálatáért! – zárta beszédét Ferenc pápa hétfőn délben a római San Luigi dei Francesi papi kollégium közösségéhez.   

        

08 június 2021, 12:19