A pápa hétfőn fogadta Lettország elnökét: a diplomáciai kapcsolatok centenáriuma
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória - Vatikán
Ferenc pápa hétfőn találkozott Egils Levits-cel, a Lett Köztársaság elnökével az Apostoli Palotában – adta hírül a Szentszéki Sajtóiroda közleménye. A lett politikus ezt követően megbeszélést folytatott Pietro Parolin bíborossal, a vatikáni államtitkárral és a Szentszék államközi kapcsolatokért felelős titkárával, Paul Richard Gallagher érsekkel.
A hiteles humanizmus előmozdítása
A szívélyes légkörű tárgyalások során a felek elégedettségüknek adtak hangot a jó kétoldalú kapcsolatok miatt, felidézve a Szentszék és Lettország közötti diplomáciai kapcsolatok századik évfordulóját. Kiemelték továbbá a keresztény hit és a katolikus egyház alapvető hozzájárulását a hiteles humanizmus előmozdításához, amely nyitott a spirituális dimenzióra az ember és a család méltóságának védelme érdekében. A találkozó ezután a nemzetközi és a regionális téren a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekre összpontosított. A felek megerősítették, hogy együtt akarnak működni a közjó elérésében, valamint egy olyan kultúra előmozdításában, amely elősegíti a békét és a testvériséget a népek között.
Római könyvbemutató a centenárium alkalmából
A pápai diplomácia alapja az „elválaszthatatlan kötelék az egyház és az emberiség között”, és az általa védett és követett értékek „mindig jelen voltak az államokkal való kapcsolataiban”. Erre emlékeztetett Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatokért felelős titkára, aki május 10-én, hétfőn délután a római Maria Santissima Assunta Egyetemen (Lumsa) szólalt fel a „100 év az igazság és a bizalom szellemében. Diplomáciai kapcsolatok a Lett Köztársaság és a szabad Szentszék között” című kötet bemutatóján.
Gallagher érsek: Vatikáni diplomácia az egyház és az ember szolgálatában
Ami „tartalmat és hitelességet ad” a Szentszék diplomáciai fellépésének, az az egyház és az emberi család javához fűződő kapcsolata – mondta Gallagher érsek. Célja valójában a személy és az emberi közösség alapvető értékeinek elősegítése minden dimenzióban: az élet „feltétel nélküli értékétől” és az emberi méltóságtól kezdve a család „egyedi és pótolhatatlan” értékéig, a társadalmi igazságosság, a béke és a vallásszabadság témájáig. Ha „az egyház elismeri a szekularizált világ legitim sokféleségét és különbözőségét”, akkor „távol kell tartania magát az erkölcsi relativizmusnak tekintett pluralizmustól”, amely végső soron korrodálja a demokráciát is – magyarázta a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkár.
Etikai távlat és a transzcendensre való hivatkozás
„Ma sajnos az a téves gondolat érvényesül, hogy az etikát a törvény határozza meg, és nem az etika rendelkezik elsőbbséggel.” Ebben az értelemben a keresztények arra kaptak meghívást, hogy biztosítsák: a törvény „a természet objektivitásában gyökerezik, nem pedig a törvényhozó akaratának szubjektivitásában, vagy ami még rosszabb, az uralkodó kultúra népszerűségében”. Ezért a Szentszék diplomáciai tevékenységével soha nem szűnik meg támogatni a helyi egyházak hangját az ember keresztény szemléletének védelmében, amely „az évszázadok során sokkal dinamikusabbnak és reálisabbnak bizonyult”, mint más rövid távú ideológiai elképzelések. Etikai távlat és a transzcendensre való hivatkozás nélkül valójában „az emberi civilizáció semmilyen felépítése vagy újjáépítése nem lesz lehetséges” – nyomatékosította Gallagher érsek.
Szent II. János Pál és Ferenc pápa apostoli útja
És pontosan az a képesség tette lehetővé Lettország újjászületését és a szovjet igában töltött évtizedek során elvesztett szabadságának megtalálását, hogy ragaszkodott e transzcendens dimenzióhoz „a keresztény hit által áthatott kultúra erejével” – folytatta felszólalását a vatikáni képviselő. Ezeket a szempontokat hangsúlyozta Szent II. János Pál az 1993-as történelmi apostoli útja alkalmával, miután az ország újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel, majd Ferenc pápa 2018-as látogatása során Lettország függetlensége visszanyerésének századik évfordulójára alkalmából.
Az Apostoli Szék állandó támogatást biztosított Lettországnak
A kötet bemutatóján felszólalt többek között Egils Levits államfő képviseletében Janis Bordans lett miniszterelnök-helyettes, a vallási ügyekért felelős igazságügyi miniszter. A politikus áttekintette a Szentszék és a Lett Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok e száz év során elért kiemelkedő pillanatait. Bordans kiemelte az Apostoli Szék által biztosított állandó támogatást Lettországnak, különösen a szovjet elnyomás éveiben. A miniszter ezt követően hangsúlyozta az együttműködés szellemét, amely a Lett Köztársaságban az állam és az egyház viszonyát jellemezte a függetlenség elmúlt harminc évében.
Eddig kiadatlan levéltári anyagokat gyűjt egybe az 1918-1958 közötti évekből
Mikhail Volohov atya és Inese Runce professzorasszony szerkesztette a „100 év az igazság és a bizalom szellemében. A Lett Köztársaság és a szabad Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok” című kötetet. A könyv a Vatikáni Államtitkársággal, a Pápai Történettudományi Bizottsággal és a Lett Nemzeti Levéltárral együttműködésben jelent meg. Lettország és a Szentszék közötti eddig még kiadatlan levéltári anyagokat gyűjti egybe az 1918-1958 közötti évekből.
