Aki látni akarja Jézust, tekintsen a keresztre – Ferenc pápa Úrangyala imája
Vertse Márta – Vatikán
Ne elrepülő szavakkal, hanem konkrét, bátor tettekkel hintsük el a szeretet magvait, így Isten kegyelméből mi is termékennyé válunk, még akkor is, ha a talaj meddő az értetlenségek, nehézségek, üldöztetések miatt – buzdította a híveket Ferenc pápa.
„Látni szeretnénk Jézust” – ez ma is sokak kívánsága
Nagyböjt ötödik vasárnapján a Szent János evangéliumából vett szakasz egy olyan epizódot beszél el, amely Krisztus életének utolsó napjaiban, röviddel Kínszenvedése előtt történt (vö. Jn 12,10-33) – kezdte beszédét a pápa. Miközben Jézus Jeruzsálemben volt húsvét ünnepe alkalmából, néhány görög, akiknek felkeltette érdeklődését működése, kifejezi kívánságát, hogy lássa őt. Fülöp apostolhoz fordulnak a következő szavakkal: „Látni szeretnénk Jézust”. A pápa nyomatékkal felhívta a hívek figyelmét erre a kívánságra, megismételve az evangélium szavait: „Látni szeretnénk Jézust”. Fülöp apostol a görögök kérését elmondja Andrásnak, majd utána együtt beszámolnak róla a Mesternek. Ferenc pápa hozzáfűzte, hogy a görögök kívánságában észrevehetjük sok férfi és nő kérését, amelyet mindenütt és mindenkor az egyházhoz és mindannyiunkhoz intéznek: „Látni szeretnénk Jézust”.
Jézus a rejtett búzaszem
És hogyan válaszol Jézus erre a kérésre? - folytatta beszédét a pápa, megállapítva, hogy Jézus válasza gondolkodásra késztet. Ezt mondja: „Eljött az óra, mikor megdicsőül az Emberfia. […] Ha a búzaszem nem esik földbe és el nem hal, egyedül marad; de ha elhal, sok termést hoz”. Ezek a szavak látszólag nem válaszolnak a görögök által feltett kérdésre. Valójában túl mutatnak azon. Jézus ugyanis kinyilatkoztatja, hogy minden ember számára, aki keresni akarja, Ő az a rejtett mag, amely készen áll a halálra, hogy sok gyümölcsöt teremjen. Mintha azt mondaná: ha meg akartok ismerni, ha meg akartok érteni, akkor nézzétek a búzaszemet, ami elhal a földben, vagyis nézzétek a keresztet.
A kereszt jele mindig álljon összhangban az evangéliummal
A kereszt az évszázadok során a keresztények legkifejezőbb jelképévé vált – állapította meg a pápa, hiszen ma is, aki „látni szeretné Jézust” és esetleg olyan országból, olyan kultúrából érkezik, ahol csak kevéssé ismerik a kereszténységet, mi az, amit elsőként lát? A feszület, a kereszt az a leggyakoribb jel, amellyel találkozik a templomokban, a keresztények otthonaiban, de gyakran magukon is viselik a kereszt jelét. A fontos az, hogy a jel összhangban álljon az evangéliummal: a kereszt nem fejezhet ki mást, mint a szeretetet, a szolgálatot, fenntartás nélküli önátadásunkat: csak így válhat valóban az „élet fájává”, a túláradó élet fájává – figyelmeztetett rá Ferenc pápa.
Isten stílusa: közelség, együttérzés, gyöngédség
Ma is sokan, gyakran anélkül, hogy kifejezetten mondanák, szeretnék „látni Jézust”, szeretnének találkozni vele, szeretnék megismerni őt. Ezért nagy a felelősségünk, nekünk, keresztényeknek és közösségeinknek. Nekünk is olyan élettel kell tanúságot tennünk, amelyet a szolgálatnak szentelünk, egy olyan élettel, amely magára veszi Isten stílusát, ami nem más, mint a közelség, az együttérzés és a gyöngédség, és a szolgálatnak szenteli magát – hangsúlyozta Ferenc pápa, rámutatva a keresztények kötelességére: el kell hintenünk a szeretet magvait, de nem szavakkal, amelyek elrepülnek, hanem konkrét, egyszerű és bátor példákkal, nem elméleti ítélkezésekkel, hanem a szeretet gesztusaival. Akkor az Úr kegyelmével mi is termékennyé válunk, akkor is, ha a föld meddő az értetlenségek, nehézségek, üldöztetések, a paragrafusokhoz való szigorú ragaszkodások, klerikális moralizmusok miatt. Mindez terméketlen talaj – szögezte le a pápa. Éppen miközben a megpróbáltatásokban, a magányban elhal a mag, abban a pillanatban csírázik ki az élet, hogy idővel érett gyümölcsöket teremjen. A halálnak és az életnek ebben az összefonódásában megtapasztalhatjuk az örömet és a szeretet valódi termékenységét – fejtette ki a pápa, ismét emlékeztetve Isten stílusára: a közelségre, az együttérzésre, a gyöngédségre.
Mária segítségével ragyogtassuk fel tetteinkben Krisztus szeretetét
Beszéde végén a következő fohászt intézte Máriához: „Szűz Mária segítsen bennünket, hogy kövessük Jézust, hogy erősen és örömmel haladjunk a szolgálat útján, hogy Krisztus szeretete ragyogjon fel minden megnyilvánulásunkban és váljon egyre inkább mindennapi életünk stílusává”.