Interjú Kocsis Fülöp érsek-metropolitával a Ferenc pápánál tett látogatásáról

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán    

Nagy szeretettel köszöntöm a Vatikáni Rádió stúdiójában Kocsis Fülöp érsek-metropolitát, aki szinte egyenesen a Szentatyától érkezett a stúdiónkba. Kevés vendég jár mostanában a Szentatyánál, szabad-e kérdezni, hogy mi volt a látogatásnak a célja?

Szeretettel köszöntöm én is hallgatókat. Valóban meglepetésként kaptam a hírt, hogy Ferenc pápa engem is fogad kihallgatáson. Régóta esedékes ez a találkozás, ha lehet ezt egyáltalán mondani, hiszen minden keleti saját jogú egyház vezetőjével, a keleti kódexben rögzített módon is, a pápának kapcsolatot kell tartani és én most kaptam időpontot. Azért is lepődtem meg, mert nem számítottam rá. Viszont, hogy most kaptam időpontot, talán mégis kapcsolatban áll a világjárvánnyal, mert ahogy tájékozódtam, a Szentatya most a Vatikánon belül kevés látogatót fogad, mert az ő élete is sokkal inkább visszafogottabb, hiszen nem nagyon lehet utazni. Így aztán valahogy én is belefértem ebbe a sorozatba. Nagyon megörültem és természetesen otthon félretettem mindent és jöttem, hogy eleget tehessek a meghívásnak, hogy tudjunk beszélgetni, főként a mi görögkatolikus egyházunkról.

Mik voltak a lényegesebb témái ennek a megbeszélésnek?

Nem kifejezetten a mi görögkatolikus egyházunkra tartozik, de minthogy nagyon a szívemen van, erről is kértem a Szentatyát, hogy beszélhessünk, ez pedig a kárpátaljai görögkatolikus egyház helyzete. Most, hogy Milan Sasik püspök atya elhunyt, jelenleg kormányzó irányítja a kárpátaljai görögkatolikus, tehát a munkácsi egyházmegyét, erősen fölmerült annak a kérdése, hogy merre tovább és hogyan alakul az egyházmegyének a helyzete. Nagyon erősen érzékelhető most az ukrán befolyás, hiszen azt szeretnék elérni, hogy Kárpátalja is egyike legyen az ukrán görögkatolikus egyház nagyérsekségének. Ott több metropólia is van és ha a kárpátaljai görögkatolikus egyház is metropóliává válik, akkor ők azt szeretnék, hogy ez az ukrán görögkatolikus egyház része legyen. Mi pedig – és ez nemcsak az én álláspontom, hanem mindazoké, akik Munkácsból származnak, hisz mi úgy tekintünk Munkácsra, mint az anyaegyházmegyére, a szlovákiaik, a szerbiai, a horvátországi görögkatolikusok, de még az amerikaiak, a pittsburghi metropólia is – mi tehát nagyon szeretnénk, hogy ha Kárpátalja megőrizhetné ezt az önállóságát, ami történelmileg mindig is megvolt, mert mindig közvetlenül a pápának volt alárendelve, és most is ilyen a munkácsi egyházmegye helyzete. Hogyha előre lép egy lépcsőfokot és szintén metropólia egyházzá válik, nagy kérdés, hogy „sui iuris”, saját jogú egyházzá válik, továbbra is közvetlenül a Szentszéknek alárendelve, vagy pedig a nagy ukrán görögkatolikus egyház részeként válik metropóliává. Fontosnak tartottam elmondani a mi álláspontunkat, hogy saját jogú egyház legyen.

Akkor ez még egy nyitott kérdés?

Igen, ez nyitott kérdés, és azt láttam, hogy Ferenc pápa nagyon-nagyon érdeklődött ez iránt, jó volt vele beszélgetni arról, hogy a soknemzetiségű, sokféle kultúrával rendelkező Kárpátalja mégiscsak bizonyos értelemben sok sajátosságot hordoz, és habár Ukrajnának, mint országnak egyértelműen a része, de ekkleziológiailag, egyháztani szempontból igenis külön választandó és külön is választható…

… nem beszélve a történelmi háttérről…

Mindenképpen!

A magyarországi görögkatolikus metropólia egy különleges összejövetel előtt áll és a metropólia szinódusra gondolok…

Igen, beszélgettünk már erről és most a Szentatyának is bejelenhettem, hogy most az öt év elteltével elérkezett annak az ideje, hogy a metropólia gyűlést megszervezzük. Ezt is a keleti kódex szabályozza, hogy ötévenként minden keleti egyház tartson metropólia gyűlést. Ez egy kicsit hasonlít az egyházmegyei szinódusokhoz, de sok szempontból, jogtechnikai szempontból nem ugyanarról van szó. Ezt a metropólia gyűlést mi most akartuk megtartani 2021 tavaszán, de minthogy az eucharisztikus kongresszus egy évvel később lesz majd Magyarországon, így aztán mi is arra készülünk, és emiatt egy évet „toltunk” ezen. Azt reméljük, hogy 2022 tavaszán, vagy pedig majd ősszel tudjuk ezt a metropólia gyűlést megszervezni. Erről is beszámoltam a Szentatyának.

Mi ennek a lényeges sajátossága görögkatolikus szempontból?

A görögkatolikus, illetve keleti egyházban a szinodalitás másképpen jelenik meg, mint a római katolikus egyházban. Ma sokat beszélnek erről és sajnos sokan – azt hiszem kimondhatjuk – a német egyház túlkapásai miatt félreértelmezik. Szó sincsen demokráciáról, az egyházban nincsen demokrácia, hanem szent rend, hierarchia van. De hogy mindenkinek a hangja fontos, hogy mindenkinek a véleményére oda kell figyelni, ahogyan Szent Benedek atyánk is belevette a regulába – lehet, hogy a legfiatalabbon keresztül szól éppen a Szentlélek – éppen ezért oda kell figyelni rá. Így lehet megfogalmazni a lényeget: „közös figyelem a Szentlélek szavára”, legalábbis konyhanyelvre lefordítani, hogy érthető legyen. Valóban mindenkire oda kell figyelni. De hogy miként is történik egy egyházmegyén, egy metropolián belül, erre különböző formák vannak, mi is most tanuljuk, mert nekünk nem volt még ilyen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megtaláljuk azt, hogy amit az egyház ezen keresztül el akar érni, azt kövessük mi is, és persze ugyanakkor a mi saját egyházunk fejlődését is szolgálja egy ilyen gyűlés.                         

Érsek atya, említetted az őszi budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszust…

A tavalyi esztendőre is úgy terveztük, hogy mi, amikor az eucharisztikus kongresszust ünnepeljük, akkor ezzel egyidőben meghívjuk Európa összes görögkatolikus püspökét Budapestre, egyrészt, hogy ők is vegyenek részt a kongresszuson, másrészt pedig, hogy mi magunk is egymás közt találkozzunk. Egyébként rendszeres találkozás van a görögkatolikus püspökök között, ezt még Szilárd püspök úr indította útjára vagy húsz évvel ezelőtt. Azt terveztük, hogy amikor lesz a kongresszus, összejövünk mi görögkatolikus püspökök is. Ezt mi is egy évvel elhalasztottuk, de most ismét szervezés alatt áll, hogy eljöjjenek a püspökök. Ez körülbelül 45-50 püspököt jelent, tehát ez mindenképpen nagy esemény lesz majd, hogy az eucharisztikus kongresszus jegyében lesz egy görögkatolikus liturgia, a keleti liturgia, amelynek a celebrálására egyébként a Damaszkuszban székelő melkita pátriárkát kértük föl, még annak idején közösen Erdő Péter bíboros úrral és ezt a meghívást most meg is erősítettem az utóbbi levelezésünkben, így vélhetőleg ő is itt lesz, majd meglátjuk, ha egyáltalán lesz kongresszus.

Érsek atya, hálásan köszönöm a beszélgetést és szerencsés hazatérést!