Keresés

Vatican News
Az ősi Ur városának egykori Zikkuratja, itt szólt egykor az Úristen Ábrahámhoz   Az ősi Ur városának egykori Zikkuratja, itt szólt egykor az Úristen Ábrahámhoz  

Irak, a Folyamközi ország a világ legősibb civilizációs bölcsője: abszolút világörökség!

Irak, teljes nevén Iraki Köztársaság a Közel-Kelet egyik jelentős állama: délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán kurdisztán tartománya határolja. Az ország 58 km-es rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél található.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

A Magyarországnál közel ötször nagyobb területű Irak elnevezése Uruk ókori mezopotámiai sumér város nevéből ered. Irak területének központi része a mezopotámiai alföld, melyet a Tigris és az Eufrátesz folyók zárnak közre. A folyamközben és annak mentén lakik az ország 38 milliós lakosságának döntő része. Irak népessége 80 %-ban arab, 15 %-ban kurd eredetű, vallásilag 98 százalékban muzulmán, másfél százaléka keresztény, zömében katolikus jelenléttel. Hivatalos nyelvei az arab és a kurd, kisebb mértékben használatos még a török, asszír és örmény nyelv.

Itt született meg a világ első ismert civilizációja: a sumér

Irak történeti neve Mezopotámia, a görög „folyóköz” szó alapján. Itt született meg a világ első ismert civilizációja, a sumér, amit aztán az akkád, a babiloni és az asszír kultúrák követtek. Ezek befolyása már Krisztus előtt az 5. évezred táján kiterjedt a környező területekre is. Ezek a civilizációk fejlesztették ki a legkorábbi írásokat, a világon itt lehet először tudományról, matematikáról, jogról és filozófiáról beszélni; ez a térség a civilizáció bölcsője. A Krisztus előtti 6. században Kürosz perzsa király meghódította az újbabilóniai uralmat és létrehozta az Óperzsa birodalmat. Kürosz perzsa király jól ismert bibliai-történelmi szerepe abban állt, hogy hazaengedte a zsidókat a babiloni fogságból. A méd-perzsa hódítás után a makedón Nagy Sándor uralma alá került Mezopotámia és maradt két évszázadon át hellenisztikus befolyás alatt, mígnem a pártusok ó-iráni népe terjesztette ki befolyását, amit a szászánida perzsák uralma követett.

Iszlám hódítás

A 7. század elején muszlim arabok meghódították Perzsiát. Ekkortól terjedt el az iszlám vallás a mai Irakban és az Omajjád kalifák Irak tartományt Damaszkuszból kormányozták. Az Abbászida kalifák a 8. században Bagdadot építették ki székvárosuknak. Bagdad öt évszázadon át az arab és muszlim világ vezető nagyvárosa volt. A középkor legnagyobb városa volt, csúcspontján lakossága meghaladta a milliót, az iszlám kultúra aranykorának központja volt. A 13. század közepén, nem sokkal a mi muhi csatavesztésünk után, mongolok serege özönölte el Mezopotámiát és óriási pusztítást okozva bevették és feldúlták Bagdadot. A „mesés város” sohasem nyerte vissza korábbi kulturális szerepét és befolyását. Mohácsi csatavesztésünk után pedig 1535-ben foglalta el Bagdadot a perzsáktól az Oszmán Birodalom és következett egy közel négy évszázados ottomán uralom, ami az első világháborúig maradt fenn.

A „független” Irak

A brit mandátum viszontagságai után a hásemita királyság került hatalomra, miután Nagy-Britannia 1932-ben elismerte Irak függetlenségét. A hásemita királyságot 1958-ban szovjet segítséggel forradalom döntötte meg, majd tíz évvel később az Arab Újjászületés Szocialista „Baasz” Pártja lépett fel, melynek kulcsembere lett Szaddám Huszein. Ez már a közelmúlt fájdalmas története az 1980 és 1988 között zajló iraki-iráni, jórészt szunnita-síita háborúval. Az 1979 óta uralkodó Szaddám 1990-ben lerohanta és bekebelezte az olajban gazdag szomszéd Kuvaitot, mire ENSZ jóváhagyással az USA hadserege lefegyverezte Irakot, majd 2003-ban elfogták Szaddám Huszeint és 2006-ban háborús bűnösként kivégezték. A rengeteg vérveszteséggel és mérhetetlen szenvedéssel járó háborús konfliktusok és embargók után 2014 júniusában kezdődött a legnagyobb mélypont, az iszlám dzsihádisták által létrehozott úgynevezett Iszlám Állam, az ISIS fegyveres, terrorista akciósorozata, mely ellenőrzése alá vonta Észak- és Nyugat-Irak területeit. Megkezdődött a síita és a keresztény lakosság megfélemlítése és elüldözése. Ebben az időszakban körülbelül egymillió keresztény menekült el főként a szomszédos Szíriába és Jordániába. Az iraki haderő kezdetben komoly vereségeket szenvedett, az Iszlám Állam csapatai a fővárost, Bagdadot is megközelítették. 2017-ben az iraki kormány amerikai és kurd támogatással visszafoglalta az északon fekvő Moszult, majd 2019-ben győzelmet arattak az ISIS felett. A jelenlegi helyzet politikailag törékeny, az ország jelentős része még romokban hever, 25 százalékos a munkanélküliség és megfelelő ellátás hiányában nagy kihívás a Covid-járvány adta vészhelyzet. Ebben a helyzetben Ferenc pápa látogatása önmagában „lelki gyógyír” a megpróbált iraki nép egészének.  

 

04 március 2021, 19:14