Keresés

Vatican News
Haza kell hívni az elmenekült iraki keresztényeket Haza kell hívni az elmenekült iraki keresztényeket   (AFP or licensors)

Az ősi iraki kereszténység szenvedéssel teli története, éledő remények

Mezopotámia, vagyis a mai Irak területén a kereszténység az apostoli korban született és jelenléte, valamint szolgálata kétezer éven keresztül nemcsak a folyamközi ország javára vált, hanem az egyetemes egyház számára is a kezdetekkel való folytonos kapcsolatot jelentette. Az iszlám megjelenésével azonban mindig hátrányos kisebbségben éltek, ám főként az utóbbi ötven év jelentett az iraki keresztények számára súlyos kálváriát. Az úgynevezett Iszlám Állam megszűnése után három éve megkezdődött az újjáépítés és sok menekült visszatért hazájába.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

Szent Tamás apostol hirdette az evangéliumot az ókori Babilónia területén     

Korai keresztény hagyomány szerint Szent Tamás apostol hirdette az evangéliumot az ókori Babilónia területén, majd onnan indult tovább India felé. Tanítványai virágzó közösségeket teremtettek, melyekből a történelem során született meg a helyi káld, asszír, örmény, melkita, ortodox, latin és protestáns keresztény egyház. Közülük a legjelentősebb a káld katolikus egyház, melynek hívei elsősorban az asszírok (szírek) közül kerülnek ki. Az egyháznak nincs közvetlen kapcsolata az új-babilóniai kháld néppel, hiszen a nevet csak a Rómával való egyesüléskor a 15. században vették fel. Tartalmilag ma azt jelenti, hogy a káld katolikus egyház arámi-szír nyelvű.

Három év alatt egymillió iraki keresztény hagyta el lakóhelyét

Az iraki keresztények helyzete a független Irak 1932-es létrejöttével is viszontagságos maradt és Szaddám Huszein diktatórikus rendszere további nehézséget jelentett, amiért sok keresztény elhagyta az országot. Az igazi próbatételt azonban a 2014 és 2017 között az Iszlám Állam jelentette. Az iraki keresztények száma 2003-ban egy-másfél millió lelket számlált, az összlakosság hat százalékát alkották. Minthogy ők álltak elsősorban az ISIS célkeresztjében, ezért tömegesen menekültek el, három év alatt egymillió iraki keresztény hagyta el lakóhelyét és templomát, melyeket jórészt leromboltak. 2003 és 2018 között 1200 keresztényt öltek meg a dzsihadisták, köztük 2008-ban Paulos Rahho moszuli káld katolikus érseket, öt papjával együtt. Amikor az ISIS elfoglalta a ninivei fennsíkot, vagyis a mezopotámiai kereszténység bölcsőjét, százezer keresztény menekült el onnan és találtak átmenetileg otthonra Szíria, Libanon, Jordánia és Törökország menekülttáboraiban. Az ISIS bukása után szerencsére 55 ezer ninivei keresztény már visszatérhetett otthonába és főként a Szükséget Szenvedő Egyház pápai segélyszervezet támogatásával megindult a rombadőlt és megsérült lakóházak, templomok, iskolák és kórházak újjáépítése. Mára már sikerült egy nagyon hatékony segélyprogram keretében a megrongálódott házak közel hatvan százalékát rendbe tenni, míg a templomok restaurálása érthetően jóval lassabban halad. A pápai segélyszerv által készített felmérés jegyében a keresztény lakosság egésze még most is félelemben él, részint a közbiztonság hiánya, részint fegyveres milíciák, köztük harcos síita csoportok rajtaütései miatt.   

Visszafogott reménység

A jelenlegi helyzetben a keresztények visszafogott reménységgel tekintenek a laikus iraki kormányra, mely nem tudja teljes egészében uralni a helyzetet, jóllehet a 2020 májusa óta kormányzó Musztafa al-Kadími miniszterelnök többször kijelentette, hogy megállítja az iraki keresztények elvándorlását és bevonja őket az ország újjáépítésébe. Örvendetes fejlemény, hogy az iraki parlament múlt év december 17-én Karácsonyt az egész országban köz-ünnepé nyilvánította.     

05 március 2021, 19:50