Büntetés enyhítése és beilleszkedést segítő programok az elítéltek számára a Vatikánban
Gedő Ágnes – Vatikán
A bevezetett változások: büntetés enyhítése, közhasznú munkaprogramban való kiegyezés lehetősége és önkéntes tevékenység, továbbá a vádlott alapos okkal történő távolmaradásának esetén a tárgyalás felfüggesztése. Vatikánváros állam büntetőjogi rendszerét vizsgálja felül és modernizálja a pápai rendelkezés, hogy új garanciákat építsen be, melyek megfelelnek a mai kor igényeinek.
Rehabilitáció és újra beilleszkedési program
Az első cikkely 45-től 120 napig terjedő büntetés-elengedést helyez kilátásba a kiszabott szabadságvesztés minden egyes, már letöltött évére. Ennek feltétele a fogva tartott jó magaviselete, a feltételezhető megbánás és hogy gyümölcsözően részt vett a rehabilitációs és újra beilleszkedési programban. Amikor a büntetés végrehajthatóvá válik, az elítélt a bíróval összhangban kidolgozza a rehabilitációs és a társadalomba való újra beilleszkedést célzó programot azzal az elkötelezettséggel, hogy enyhítse a bűncselekmény negatív következményeit. Az elítélt kezdeményezheti a közhasznú munkavégzést, a társadalmi célú önkéntes tevékenységet. A korábbi törvénykezés mindezt nem tette lehetővé.
Indokolt távolmaradás a tárgyalásról
A pápai rendelkezés második cikkelye garanciális szabályt vezet be a büntetőjogba azzal, hogy megszünteti az ún. távolléti eljárást, ami eddig hatályos volt a vatikáni büntetőjogban. Ha a vádlott nem tudja alapos okkal kimenteni magát, az eljárás tovább folytatódik, amelyen védője képviseli őt. Ha azonban a vádlott nem jelenik meg a tárgyaláson, de a távolmaradást előzetesen, alapos okkal, vagy az akadály megszűnése után nyomban igazolja, a tanácsban eljáró bíróságnak vagy a bírónak föl kell függesztenie a tárgyalást.
Az ügyészek jogköre és garanciái
A harmadik cikkely módosításokat eszközöl, illetve kiegészítéseket fűz a jogrendszerről szóló CCCLI törvényhez. Előírja, hogy a bírók tisztségük megszűnése után is megtartják valamennyi jogukat, azt az ellátást, biztosítást és garanciát, amelyet a vatikáni állampolgárok élveznek. Az egyik bekezdés aláhúzza, hogy az ügyészi hivatal önállóan és függetlenül gyakorolja az ügyészi funkciót mindhárom bírósági fokozatban és a törvény által ráruházott egyéb jogkörökben.
Fellebbezés és hatályon kívül helyezés
Fontos változást ír elő a pápai motu proprio a másod- és harmadfokú eljárásban. Eddig fellebbezés, majd hatályon kívül helyezés esetén a közvádat egy másik bíró képviselte, mint aki az elsőfokú eljárást vezette, eseti megbízással a másod- és harmadfokú eljárásra. Most azonban két különböző cikkely írja elő, hogy a fellebbezéseknél és a hatályon kívül helyezésnél is, ahogy az első fokon történik, az ügyészi teendőket az ügyészi hivatal tisztségviselője töltse be. Ettől természetesen elkülönül majd az ítélkező tanács.