A keresztségben részesültünk Isten ingyenes irgalmában – Ferenc pápa Úrangyala imája
Vertse Márta – Vatikán
Mária segítségével őrizzük meg önazonosságunkat, vagyis azt, hogy a keresztségben részesültünk Isten irgalmasságában, ami a hit és az élet alapja – hangzott a pápa buzdítása. Beszédében arra is rámutatott, hogy Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban egyben azt is jelenti, hogy nyilvános működése kezdetén felkínálja számunkra „programkiáltványát”. Nem föntről üdvözít bennünket, hanem alámerül, hogy hozzánk hasonlóvá váljon, magára veszi a világ gonoszságát, hogy legyőzze azt.
Isten számára a legrejtettebb élet gesztusai is fontosak
Urunk megkeresztelkedésének ünnepén a pápa emlékeztetett rá, hogy mindössze néhány nappal ezelőtt még a Gyermek Jézust ünnepeltük, akit a napkeleti bölcsek látogattak meg, most pedig felnőttként látjuk viszont a Jordán folyó partjainál. A liturgia arra késztet, hogy mintegy harminc évet lépjünk előre az időben. Erről a harminc évről csak azt tudjuk, hogy azok a rejtett élet évei voltak, amelyeket Jézus a családban töltött tanulással és munkával, engedelmeskedve szüleinek. Kezdetben néhányat Egyiptomban töltött, mint migráns, hogy meneküljön Heródes üldöztetése elől, a többit Názáretben, ahol megtanulta József mesterségét. Meglepő, hogy az Úr földi életének nagy részét így töltötte, mindennapi életet élt, anélkül, hogy nyilvánosan megjelent volna. Az evangéliumok szerint három évet töltött prédikálással, csodákkal és sok más egyébbel. A többi időt a család rejtett életében töltötte. Ez egy szép üzenet nekünk: feltárja a mindennapi élet nagyságát, azt, hogy Isten számára jelentős a legegyszerűbb és legrejtettebb élet minden gesztusa és pillanata is.
Jézus alámerült a Jordán vizében, hogy osztozzon életállapotunkban
Ezután a harminc éven át tartó rejtett élet után kezdődik el Jézus nyilvános működése. És pontosan a Jordán folyóban történt megkeresztelkedéssel. De Jézus Isten, miért keresztelkedik meg? – tette fel a kérdést a pápa. János keresztsége egy bűnbánati szertartásból állt, a megtérésre való akarat jele volt, bocsánatkérés a bűnökért. Jézusnak nem volt rá semmi szüksége. Keresztelő Szent János ellen is akar állni a kérésnek, de Jézus ragaszkodik hozzá. Miért? Mert együtt akart lenni a bűnösökkel: ezért velük együtt sorba áll és végrehajtja ugyanazt a gesztust. A nép magatartásával teszi ezt, „mezítelen lélekkel és mezítláb” közeledtek – utalt a pápa egy liturgikus himnusz szavaira. Mezítelen lélekkel, vagyis anélkül, hogy a bűnös bármit is rejtegetett volna. Ezt a gesztust követi Jézus, lemegy a folyóhoz, hogy alámerüljön a mi állapotunkba. A keresztség ugyanis pontosan „alámerülést” jelent. Nyilvános működése első napján Jézus így kínálja fel nekünk „programkiáltványát”. Azt mondja ezzel, hogy nem fentről üdvözít bennünket egy nagyhatalmú döntéssel vagy erővel, egy rendelettel, hanem elénk jön és magára veszi bűneinket. Íme, ez a módja annak, ahogy Isten legyőzi a világ gonoszságát: lealacsonyítja magát és magára veszi azt. Ez annak is a módja, ahogy mi fel tudjuk emelni a többieket: nem ítélkezve, nem elrendelve, hogy mit tegyenek, hanem közel állva hozzájuk, együtt szenvedve velük, megosztva velük Isten szeretetét. A közelség Isten stílusa velünk szemben – hangsúlyozta Ferenc pápa, felidézve Mózeshez intézett szavait, amelyeket a Második Törvénykönyvben olvasunk: „Mert hát hol van olyan nagy nép, amelyhez istenei oly közel volnának, (mint neked)?” (vö. MTörv 4,7).
Isten irgalmasságában nyilvánítja ki magát
Jézusnak ezután az együttérzést kifejező gesztusa után valami rendkívüli történik: az egek megnyílnak és végre feltárja magát a Szentháromság. A Szentlélek galamb formájában leszáll (vö. Mk 1,10) és az Atya ezt mondja Jézusnak: „Te vagy az én szeretett Fiam”. Isten akkor nyilvánítja ki magát, amikor megjelenik az irgalmasság. Ne felejtsétek ezt el – buzdította a híveket a pápa, megismételve tanítását: Isten kinyilvánítja magát, amikor megjelenik az irgalmasság, mert ez az ő arca. Jézus a bűnösök szolgájává válik és Isten Fiává hirdetik ki; lealacsonyodik hozzánk és a Lélek leszáll rá. A szeretet hívja a szeretetet. Ez ránk is igaz: a szolgálat minden gesztusában, az irgalmasság minden művében, amit véghez viszünk, Isten nyilvánul meg és a világra tekint. Ez ránk is érvényes – hangsúlyozta a pápa.
Ingyen kaptuk Istentől az üdvösséget
De mielőtt még bármit is tennénk, életünket az irgalmasság jellemzi, amely leszállt ránk. Ingyen kaptuk az üdvösséget, az üdvösség ingyenes. Isten irgalmasságának ingyenes gesztusa irányunkban. Szentségileg ezt keresztségünk napján kapjuk, de azok, akik nincsenek megkeresztelve, azok is mindig megkapják Isten irgalmát, mert Isten ott van, várakozik, várja, hogy kinyíljanak a szívek kapui. Közeledik felénk és megsimogat irgalmasságával – mondta a pápa, majd így fohászkodott a Szűzanyához: „Mária, akihez most imádkozunk, segítsen, hogy megőrizzük önazonosságunkat, vagyis annak az identitását, hogy Isten „irgalmasságában részesültünk”, ami a hit és az élet alapja”.
