Keresés

Vatican News
Úrangyala imádság a Szent Péter téren "kerek szemmel"  Úrangyala imádság a Szent Péter téren "kerek szemmel"   (Vatican Media)

Mindnyájan az életszentségre kaptunk meghívást – a pápa Úrangyala imádsága

Mindenszentek ünnepén, vasárnap délben Ferenc pápa Máté evangéliumának a Nyolc Boldogságról szóló szakaszát elemezte, arra buzdítva a híveket, hogy haladjanak szemben az evilági gondolkodással, az agresszivitás kultúrájával. Bízzuk magunkat Istenre és így a mindennapi élet nehézségei közepette is megtapasztalhatjuk vigasztalását. Hangsúlyozta, hogy a mai világban különösen nagy szükség van a szelídségre, amely Jézus jellemzője volt. Ferenc pápa beszédében a második és harmadik boldogmondást elemezte, rámutatva, hogy mind a kettő már itt a földön boldoggá, szentté tehet bennünket és majd a mennyekben, Krisztusban teljesedik be.

Vertse Márta – Vatikáni Rádió

A szentek és boldogok a keresztény remény tanúi

Mindenszentek ünnepén az egyház arra szólít bennünket, hogy gondolkozzunk el a nagy reményről, amely Krisztus feltámadásán alapul: Krisztus feltámadt és mi is Ővele leszünk – kezdte beszédét Ferenc pápa. A szentek és a boldogok példáját idézte fel, hiszen ők a keresztény remény legtekintélyesebb tanúi. Létük során ugyanis a maga teljességében megélték a keresztény reményt örömök és szenvedések közepette, a gyakorlatban megvalósítva a Boldogságokat, amelyeket Jézus hirdetett és amelyek a vasárnapi liturgiában felhangzottak (vö. Mt 5,1-12a). Az evangéliumi Boldogságok ugyanis az életszentség útját jelentik – mondta a pápa, majd bejelentette, hogy ez alkalommal a második és harmadik boldogmondásról elmélkedik beszédében.

„Boldogok a szomorkodók; majd vigasztalásban lesz részük”

A második boldogmondás a következő: „Boldogok a szomorkodók; majd vigasztalásban lesz részük”. Ezek a szavak ellentmondásosnak tűnnek, mivel a sírás nem az öröm és a boldogság jele. A sírás és a szenvedés oka a halál, a betegség, az erkölcsi nehézségek, a bűn és a tévedések: egyszerűen a mindennapi élet, amely törékeny, gyönge, amelyet olykor hálátlanságok és értetlenségek sebeznek meg és tesznek próbára. Jézus azokat hirdeti boldogoknak, akik ezek miatt a valóságok miatt sírnak, mindezek ellenére bíznak az Úrban és pártfogása alá helyezik magukat. Nem közönyösek és szívüket sem keményítik meg a fájdalomban, hanem türelmesen reménykednek Isten vigasztalásában. És ezt a vigasztalást már ebben az életben megtapasztalják. 

„Boldogok a szelídek: övék lesz a föld”

A harmadik boldogmondásban Jézus leszögezi: „Boldogok a szelídek: övék lesz a föld”. A szelídség Jézus jellemzője, aki saját magáról ezt mondja: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,29). Azok a szelídek, akik tudnak uralkodni önmagukon, akik mást is hagynak érvényesülni, meghallgatják és tiszteletben tartják életmódját, szükségleteit és kéréseit. Nem akarnak fölébe kerekedni, nem akarják lebecsülni, nem akarnak minden fölött uralkodni, nem akarják saját gondolataikat és érdekeiket másokra erőltetni mások kárára.

Ezek a személyek, akiket a világias gondolkodás nem becsül meg, értékesek Isten szemében, aki örökségbe adja nekik az ígéret földjét, vagyis az örök életet. Ez a boldogság is már itt, lent kezdődik és a mennyekben teljesedik majd be Krisztusban. Ferenc pápa ezután a szelídségről szólt. Megállapította, hogy a világ életének ebben a pillanatában is, amikor olyan sok az agresszivitás, és amikor a mindennapi életben is, az első reakciónk az agresszió, a védekezés..., szükségünk van szelídségre, hogy előrehaladjunk az életszentség útján. Meghallgatni, tiszteletben tartani, nem megtámadni: ez a szelídség.

Krisztus tanítványai az evilági gondolkodással szemben haladnak

A pápa a következőkre buzdította a híveket: válasszuk a tisztaságot, szelídséget és az irgalmasságot, bízzuk az Úrra magunkat a lélek szegénységében és a gyötrelmekben; kötelezzük el magunkat az igazságosságért és a békéért. Mindez azt jelenti, hogy az árral szemben haladunk az evilági gondolkodáshoz, a birtoklás, az értelmetlen szórakozás, a gyengékkel szembeni arrogancia kultúrájához viszonyítva. Ezt az evangéliumi utat járták végig a szentek és a boldogok.

Mindenszentek ünnepe emlékeztet az életszentségre való egyéni és egyetemes elhivatottságra és biztos példaképeket kínál fel nekünk erre az útra, amelyet mindenki egyedülálló módon tesz meg, megismételhetetlenül. Elég, ha csak az adományok és konkrét történetek kimeríthetetlen változatosságára gondolunk a férfi és női szentek körében: nem egyformák, mindegyik saját személyiséggel rendelkezik és személyiségének megfelelően alakította ki életszentségét. Mindnyájan megtehetjük ezt, erre az útra léphetünk. Szelídséggel az életszentség útjára lépünk – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Kövessük a Nyolc Boldogság útját

Végül Szűz Máriához fohászkodott, aki Krisztus hűséges tanítványai végtelenül nagy családjának Anyja. Máriát Mindenszentek Királynője címmel tiszteljük, de mindenekelőtt Anya, aki mindannyiunknak tanítja, hogy fogadjuk be és kövessük Fiát. Segítsen nekünk, hogy tápláljuk az életszentség utáni vágyat, a Boldogságok útján haladva – fejezte be az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét Ferenc pápa.

01 november 2020, 18:13