Keresés

Pápai szentmise Krisztus Király ünnepén  Pápai szentmise Krisztus Király ünnepén  

„Éljetek, ne csak éldegéljetek, válasszátok Istent” – Ferenc pápa buzdítása a fiataloknak

Az egyházi év utolsó vasárnapján, Krisztus Király ünnepén Ferenc pápa délelőtt 10 órakor szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilikában. A szertartáson jelen voltak panamai és portugáliai fiatalok is, mivel a szentmise végén került sor az Ifjúsági Világtalálkozók vándorkeresztjének ünnepélyes átadására. Az előző világtalálkozót 2019-ben Panamában tartották, a következő helyszíne pedig Lisszabon lesz 2023-ban. A szertartást követően a pápa bejelentette, hogy a jövő évtől kezdve az Ifjúsági Világnapok egyházmegyei megünneplésére nem Virágvasárnap, hanem Krisztus Király vasárnapján kerül sor.

Vertse Márta – Vatikán

Homíliájában Ferenc pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy életükben valósítsák meg Isten álmait, haladjanak szemben az árral, a domináns kultúrával, küzdjenek a használd-és-dobd el, a mindent és azonnal mentalitás ellen, ezzel szemben valósítsák meg az irgalmasság műveit, amelyek a legjobban dicsőítik Istent.

Az irgalmasság művei örökkévalóvá teszik életünket

A pápa homíliáját Máté evangéliumának az utolsó ítéletről szóló szakaszához fűzte: kínszenvedése előtt, mielőtt nekünk adta volna szeretetét a kereszten, Jézus ránk hagyja végrendeletét. Azt mondja, hogy az a jó, amit a legkisebb éhező, szomjazó, idegen, szükséget szenvedő, beteg, börtönfogoly testvérei közül eggyel is tettünk, Ővele tettük (vö. Mt 25,37-40). Az Úr ránk hagyja azoknak az ajándékoknak a listáját, amelyeket kér tőlünk a velünk való örökös menyegzőre az Égben. Ezek az irgalmasság művei, amelyek örökkévalóvá teszik életünket. Mindnyájan feltehetjük magunknak a kérdést – folytatta homíliáját Ferenc pápa – hogy megvalósítjuk-e ezt a gyakorlatban? Teszünk-e valamit a szükséget szenvedőkért, vagy csak szeretteink, barátaink számára teszünk jót? Segítünk-e valakinek, aki nem tudja viszonozni? Barátja vagyunk-e egy szegénynek? „Én ott vagyok” – mondja nekünk Jézus. „Várlak téged ott, ahol el sem képzeled, amerre talán nem is szeretnéd tekintetedet fordítani, ott, a szegényekben”. „Én ott vagyok”, azon a helyen, ami nem érdekli a domináns mentalitást, amely szerint az élet akkor jó, ha nekem jól megy a sorom. „Én ott vagyok”- mondja Jézus neked is – fordult a fiatalokhoz a pápa – „aki életed álmait akarod megvalósítani”.

A pápa Szent Márton példáját állította a fiatalok elé

A pápa ezután felidézte Szent Márton példáját Sulpicius Severus ókeresztény író Szent Márton élete című műve alapján. Jézus évszázadokkal ezelőtt is mondta egy fiatal, 18 éves katonának, aki nem volt még megkeresztelve, hogy „Én ott vagyok”. Márton egy napon látott egy szegényt, aki segítséget kért az emberektől, de mindenki továbbhaladt mellette. Látván, hogy a többiek nem éreztek részvétet a szegény ember iránt, a fiatalember megértette, hogy az a szegény őrá várt. Mivel nem volt nála semmi, amit meg tudott volna osztani, katonai szolgálati köpenyét vágta ketté és adta oda a felét a szegénynek, elviselve néhány körülötte álló személy gúnyos nevetését. A rákövetkező éjszakán álmában megjelent Jézus, rajta a szegénynek adott fél köpennyel. „Márton, ezzel a ruhával takartál be engem” (vö. Sulpicius Severus, Vita Martini, III). Szent Márton azért álmodta ezt, mert a valóságban meg is élte, anélkül, hogy tudta volna, mint a mai evangélium igazai – magyarázta homíliájában Ferenc pápa.

Valósítsuk meg itt a földön Isten álmait: az irgalmasság műveit

A pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy ne mondjanak le a nagy álmokról. Ne elégedjünk meg azzal, ami megillet bennünket, az Úr nem akarja, hogy leszűkítsük látóhatárunkat, nem akarja, hogy leparkoljunk az élet peremén, hanem haladjunk örömmel és merészen nagy célok felé. Nem azért születtünk, hogy a vakációról vagy a hétvégékről álmodozzunk, hanem azért, hogy megvalósítsuk Isten álmait ezen a világon. Isten képessé tett bennünket arra, hogy álmodjunk és átöleljük az élet szépségeit. És az irgalmasság művei az élet legszebb alkotásai. Az irgalmasság művei nagy álmaink középpontjában helyezkednek el. „Ha valódi dicsőségről álmodsz, nem a világi dicsőségről, ami múlékony, hanem Isten dicsőségéről, akkor erre az útra kell lépned” – hangzott a pápa tanácsa a fiataloknak, majd azt ajánlotta nekik, hogy olvassák el a mai evangéliumi szakaszt és elmélkedjenek el róla. „Az irgalmasság művei minden másnál jobban dicsőítik Istent” – hangsúlyozta Ferenc pápa, emlékeztetve rá, hogy végül az irgalmasság művei szerint ítélkeznek majd rólunk.

Akkor leszünk boldogok, ha az önátadó szeretetet választjuk

A pápa ezután feltette a kérdést: honnan induljunk el, hogy megvalósítsuk ezeket a nagy álmokat? A választ megadja rá a vasárnapi evangéliumi szakasz: a nagy választásainktól kell elindulnunk. Az Úr ugyanis az utolsó ítélet pillanatában választásaink alapján dönt. Elválasztja a juhokat a kecskéktől, de hogy jók vagy rosszak vagyunk, az tőlünk függ. Választásainkból vonja le következtetéseit, azokat napvilágra hozza és tiszteletben tartja. Az élet tehát az erőteljes, döntő, örökre szóló választások ideje. A banális választások banális életet eredményeznek, a nagy választások naggyá teszik az életet. Azokká válunk, amit választunk jóban és rosszban egyaránt. Ha a lopást választjuk, rablók leszünk, ha saját magunkra gondolunk, önzővé válunk, ha a gyűlöletet választjuk, mérgesek leszünk, ha órákat töltünk a mobiltelefonnal, akkor függővé válunk. De ha Istent választjuk, minden nap egyre nagyobb szeretetet kapunk és ha a szeretetet választjuk, boldogok leszünk. A választások szépsége a szeretettől függ: ne feledjétek ezt el – figyelmeztette a pápa a fiatalokat. Jézus tudja, hogy ha bezártan és közönyösen élünk, megbénulunk, de ha másokat szolgálva éljük le életünket, szabaddá válunk. Az élet Ura azt akarja, hogy életünk legyen teljes és feltárja előttünk az élet titkát: csak akkor birtokoljuk életünket, ha azt továbbadjuk másoknak. Ez az élet szabálya: az életet most és örökké akkor birtokoljuk, ha átadjuk. 

A „miért”-től jussunk el a „kiért”-hez

A pápa ezután azokról az akadályokról szólt, amelyet megnehezítik a döntéseket: gyakran a félelem, a bizonytalanság érzése, a válasz nélküli miértek. A szeretet azonban azt kéri, hogy ne álljunk meg az élet miértjeinél, arra várva, hogy az Égből érkezzen egy válasz. A válasz már megérkezett: az Atya tekintete, aki szeret minket és aki elküldte nekünk Fiát. A szeretet arra ösztönöz, hogy a miértekből a kiértre térjünk, a miért élek-től a kiért élek-hez jussunk el, a miért történik ez velem helyett a kinek tudok jót tenni kérdést tegyük fel. Az élet már eleve tele van olyan választásokkal, amelyek saját magunkra vonatkoznak, választunk, hogy legyen tanulmányi végzettségünk, barátaink, otthonunk, hogy kielégítsük saját érdekeinket, hobbijainkat. De azt kockáztatjuk, hogy éveken át csak saját magunkra gondolunk, anélkül, hogy elkezdenénk szeretni. A pápa idézte Alessandro Manzoni olasz író, „A jegyesek” című regényéből vett szavait: „Többet kellene arra gondolni, hogy jót tegyünk, mint arra, hogy jól érezzük magunkat, és így végül tényleg jobban éreznénk magunkat” (XXXVIII. Fejezet).

A szeretet mindenekelőtt ajándékozás, áldozathozatal

De nem csak kételyek és miértek vannak, amelyek csapdát állítanak a nagylelkű választások elé, minden nap számos akadállyal találkozunk – folytatta homíliájában Ferenc pápa, megemlítve ezek közül néhányat. Ilyen akadály a fogyasztási láz, amely felesleges dolgokkal kábítja el a szívet. Azután ott van a szórakozás rögeszméje, ami úgy tűnik, az egyetlen módja a problémáktól való menekülésnek, holott csak elhalasztja megoldásukat. Az akadályok közé tartozik a jogok szüntelen követelése, elfeledkezve a segítségnyújtás kötelességéről. A pápa ezután a szerelem nagy illúziójáról szólt, amit úgy tűnik, nagy érzelmi hullámokkal kell megélni, holott a szeretet mindenekelőtt ajándékozás, választás, áldozathozatal. Választani, főleg ma, azt jelenti, hogy nem hagyjuk magunkat homologizálni, nem hagyjuk, hogy elkábítsanak a fogyasztási mechanizmusok, amelyek felszámolják az eredetiséget. Tudni kell lemondani a látszatról, küzdeni kell a használd-és-dobd el, a mindent és azonnal mentalitás ellen, hogy létünket a Mennyek végcélja felé, Isten álmai felé irányítsuk. Az életet választani azt jelenti, hogy élünk és mi az életre születtünk, nem az éldegélésre. „Ezt egy hozzátok hasonló fiatal mondta” – utalt a pápa a 24 éves korában elhunyt Boldog Pier Giorgio Frassati szavaira: „Én élni akarok, nem éldegélni”.

Jézust követve haladjunk a szeretet útján

Minden nap olyan sok választás kerül szívünk elé – állapította meg Ferenc pápa homíliájában, majd egy utolsó tanácsot adott a fiataloknak, elmagyarázva, hogy hogyan képezzék magukat a jó választására. Gyakran két különböző kérdés merül fel lelkünkben. Az egyik: mihez van kedvem? Ez a kérdés gyakran csalóka, mert arra irányít, hogy magunkra gondoljunk, fontosnak tartva kívánságaink, vágyaink kielégítését. De a Szentlélek kérdése mást sugall a szívnek: nem azt, hogy mihez van kedved, hanem azt, hogy mi a jó neked? Ebben rejlik a mindennapi választás. Ebből az önvizsgálatból születhetnek hétköznapi, vagy életre szóló választásaink, ez tőlünk függ. Tekintsünk Jézusra és kérjük tőle a bátorságot, hogy azt válasszuk, ami jót tesz nekünk, hogy Őt követve haladjunk a szeretet útján és örömöt leljünk, ne azért, hogy csak éldegéljünk, hanem hogy valóban éljünk.

Krisztus él, Krisztus uralkodik, Krisztus az Úr!

A szentmise végén Ferenc pápa köszöntötte a jelenlévőket és mindazokat, akik a médián keresztül követték a szertartást. Külön üdvözölte a panamai és portugál fiatalok küldöttségét, akik kicserélték egymás között az Ifjúsági Világnapok jelképeit, a Vándorkeresztet és a Salus Populi Romani Mária-kegyképet. Ez a fontos lépés a 2023-as lisszaboni találkozóhoz vezet el – mondta a pápa.

Emlékeztetett rá, hogy az Ifjúsági Világnapok megalapítása óta harmincöt év telt el. Miután meghallgatott különböző véleményeket, valamint az ifjúságpasztorációért felelős a Világiak, a Család és az Élet Dikasztériumát, elhatározta, hogy jövő évtől kezdve az Ifjúsági Világnapok egyházmegyei ünneplését Virágvasárnap helyett Krisztus Király vasárnapján tartják. A középpont továbbra is Jézus Krisztus, az ember Megváltójának misztériuma, mint ahogy Szent II. János Pál, az Ifjúsági Világnapok kezdeményezője és patrónusa hangsúlyozta.

Ferenc pápa így buzdította a fiatalokat: “Kedves fiatalok, kiáltsátok életetekkel, hogy Krisztus él, Krisztus uralkodik és Krisztus az Úr! Ha ti hallgatni fogtok, biztosítalak benneteket, hogy a “kövek fognak” kiáltani (vö. Lk 19,40) – utalt a pápa Lukács evangéliumának szavaira.

22 november 2020, 19:34