Keresés

A katekézis helye a pápa könyvtárszobája  A katekézis helye a pápa könyvtárszobája  

Szűz Mária csendben imádkozó asszony, az Úr első tanítványa – Ferenc pápa katekézise

November 18-án szerdán Ferenc pápa az imádságról kezdett katekézis-sorozatában ezúttal Szűz Máriáról, a csendben imádkozó asszonyról elmélkedett. Nyitott szívvel mindig készen áll Mária az Isten kezdeményezései előtt, befogadja a Szentlelket és alázattal a Fiára mutat.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán            

Szűz Mária, az imádkozó asszony imádkozott. Amikor a világ még nem ismerte őt, amikor még egyszerű menyasszony volt, Mária imádkozott – kezdte katekézisét a pápa. Csendben, összeszedetten, állandó párbeszédben állt az Istennel. Szeplőtelen fogantatása óta kegyelemmel teljes, de még semmit sem tud meglepő és rendkívüli hivatásáról és a rá váró viharos tengerről. Ám az bizonyos, hogy Mária az alázatos szívűek nagy seregéhez tartozik, akikről a hivatalos történészek nem tesznek említést a könyveikben.

A legjobb imádság az a feltétlen készség, mellyel Mária megnyílik Isten előtt

Mária nem irányítja magától az életét, megvárja az Isten kezdeményezéseit. Engedelmes, készsége előkészíti Isten eljövendő nagy eseményeit. Ferenc pápa a katekizmusra utalt, mely szerint Mária „állhatatosan és törődő lélekkel vett részt Isten tervében és Jézus életében”. Ima közben fogadja az angyal üdvözletét Názáretben. Az „Íme, történjen velem” kicsi szava egyszerre hatalmas is, mely örömtől remegteti meg az egész teremtést. Ennek előzménye az a rengeteg „Íme”, melyet az üdvösség történetében oly sokan nyilvánítottak ki nagy készséggel Isten akarata iránt. Nincs is jobb imádság annál a készségnél, mellyel Mária megnyílik Isten előtt: „Uram, amit akarsz, amikor akarod, ahogyan akarod”, vagyis Isten akarata előtt megnyílt alázatos szívvel. Az ilyen szív nem bosszankodik a problémákkal teli napok miatt, hanem tudja, hogy a szeretettel teli, készséges szívvel Isten kegyelmének eszközei leszünk.      

Az imádság megszelídíti a nyugtalanságot, átalakítja azt készséggé                    

Az imádság megszelídíti a nyugtalanságot, átalakítja azt készséggé. Amikor nyugtalan vagyok, imádkozom, az imádság megnyitja a szívemet és készségessé tesz Isten akaratára. Az Angyali Üdvözlet során Mária elűzte a félelmet, jóllehet sejtette, hogy igenje kemény próbatételt hoz a számára. Az imádságban kitágul a szív és be tudunk fogadni mindent. Ez fontos – tette hozzá a pápa – kérjük az Úrtól a jelenlétét életünk minden mozzanatában, ne hagyjon egyedül, főként a kísértések idején, ahogy azt a Miatyánkban imádkozzuk.  

Mária jelenléte önmagában imádság

Mária imádsága végigkíséri Jézus teljes életét, egészen az Egyház születésééig. Imádkozik az apostolokkal, imádkozik Péterért. Mária együtt van az apostolokkal, de nem lesz közöttük pappá. Ő Jézus anyja, aki velük imádkozik, a közösségben, annak egyik tagjaként. Imádkozik velük és imádkozik értük. Imádsága megelőzi az időt. A Szentlélek műve által lesz Isten anyja és ugyancsak a Szentlélek műve által lesz az Egyház anyja. Mindig csendben és imádságban várakozik, mert Mária imádsága csendes. Az evangélium Máriának csak egy imádságát mondja el nekünk, Kánában, amikor arra kéri a Fiát, hogy mentse meg azokat a szegény embereket az ünnepen a kellemetlenségtől. Képzeljük csak, lakodalmat tartani és végül bor híján tejet adni, milyen leégés! De Mária imádkozik és kéri a Fiát, hogy oldja meg a problémát. Mária jelenléte önmagában imádság, jelenléte a tanítványok között az Utolsó Vacsora termében, a Lélekre várva, imádság. Így Mária szüli az Egyházat, ő az Egyház anyja. A katekizmus így tanítja: „Mária imádságáról az idők teljességének hajnalán kapunk kinyilatkoztatást. Isten Fia megtestesülése és a Szentlélek kiáradása előtt az Ő imádsága egyedülállóan működik együtt az Atya jóakaratú tervével: az angyali üdvözletkor Krisztus fogantatásáért, és Pünkösdkor az Egyház, Krisztus Testének megformálódásáért” (KEK 2617).          

Mária nyitott az Isten szavára, aki vezeti a szívét, irányítja a lépteit is

Szűz Máriában a természetes női megérzés felmagasztosul az Istennel való, imában fogant különleges egysége révén. Ebből érthető, hogy alakja időnként eltűnik az evangéliumban, hogy aztán felbukkanjon a döntő pillanatokban. Mária nyitott az Isten szavára, aki vezeti a szívét, irányítja a lépteit is. Az anya és a tanítvány csendes jelenléte. Mária jelen van, mert anya, mert ő az első tanítvány is, aki a legjobban tanulta meg Jézus dolgait. Soha nem mondja: „Gyertek, én majd megoldom a gondjaitokat!”, hanem így szól: „Tegyétek, amit mond!”, miközben ujjával mindig Jézusra mutat. Ez a tanítvány jellegzetes magatartása, ahogy ezt Kánában is tette – emelte ki a pápa.

Minden Mária szívében végződik

Bármi is történik az életében, Mária azt a szívében hordozza és elmélkedik róla, ahogy Fia születésekor csodálkozik a pásztorok szavain is, örömteli napokban éppúgy, mint a sötét pillanatokban. Végül minden a szívében végződik, hogy az imádság rostájára kerüljön és ott átalakuljon, mint a napkeleti bölcsek hódolata, a menekülés Egyiptomba, a passiója sötét Nagypéntekje. Legyünk hasonlóak a Szűzanyához, az Isten Igéje iránti nyitott szívvel, csendes szívvel, engedelmes szívvel, mely képes befogadni Isten Szavát és engedi azt növekedni! – zárta szerdai katekézisét Ferenc pápa az imádkozó Szűz Mária alakjáról.  

18 november 2020, 14:55