A bíborosi kollégium az egyház „szenátusa”, globalizált testület
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A 12. századtól kezdve ötszáz éven át harminc bíboros alkotta a Szent Kollégiumot, majd V. Piusz pápa 1586-ban, a tridenti zsinat után 70 főre emelte a létszámukat. A huszadik század hozott csak változást ebben a számban, amikor XXIII. János pápa 82 bíborost hagyott maga után örökségbe 1963-ban. Az általa kreált új bíborosok között először volt az egyház történetében fülöp-szigeteki, japán és fekete afrikai. Ezt a „nyitást” folytatta VI. Pál pápa, aki 15 éves péteri szolgálata során 143 bíborost nevezett ki, köztük az első új-zélandi, malgas és szingaléz bíborosokat.
Szent II. János Pál pápa egyetemes szemlélete
1978-ban a zsinati Montini pápa halálakor 129 a bíborosok száma, köztük a fiatal krakkói bíboros-érsekkel, akit pápává választanak. Szent II. János Pál pápa adott igazán egyetemes jelleget a bíborosi testületnek: közel 27 éves pápasága alatt kilenc konzisztóriumon összesen 231 bíborost kreált, akit hatvan ország helyi egyházait képviselték. A maga nemében rekordnak tekinthető a Nagy Jubileum utáni első konzisztórium 2001. február 21-én, amikor 42-en vehették át a kezéből a bíborosi kalapot és gyűrűt. A jelenlegi választó bíborosok közül 16-ot még a lengyel pápa kreált és összesen 65-en élnek még a kinevezettjei közül. Korelnökük az 1924-ben született, 96 éves szlovák Jozef Tomko bíboros, akit 1985-ben kreált bíborossá.
XVI. Benedek pápa a rövidebb, nyolcéves szolgálata során öt konzisztóriumon 90 új bíborost nevezett ki, köztük 39-en még választó, 30-an pedig már nem választó bíborosok. Soraikban a legidősebb a 96 éves francia Albert Vanhoye neves jezsuita biblikus teológus, akivel éppen egy közösségben élek a Canisius rendházunkban a Vatikán tőszomszédságában. A bíborosok közül a legfiatalabb az Istenadta, Dieudonné Nzapalainga bíboros, Bangui érseke, aki kinevezésekor 2016-ban alig volt 49 éves, ő a Közép-afrikai Köztársaság első kardinálisa.
Ferenc pápa a perifériákról hív
Ezzel a hetedik konzisztóriumával Ferenc pápa idáig összesen 101 bíborost kreált, közülük 73-an pápaválasztók, akik a szavazati joggal rendelkezők 57 százalékát adják. Ferenc pápa egészen a perifériákig menően szélesítette a bíborosok mezőnyét. Ennek jele a mostani konzisztóriumon a Brunei Szultanátus érseke, Cornelius Sim bíboros, alig húszezer katolikus képviseletében. Málta ismét kapott bíborosi kitüntetést Mario Grech, gozói püspök személyében.
A következő országok kaptak Ferenc pápa alatt most elő ízben bíborost: Brunei, Ruanda, Haiti, Dominikai Köztársaság, Mianmar (régi nevén Burma), Zöld-foki Köztársaság, Banglades, Pápua Új-Guinea, Panama, Tonga, Malajzia, Svédország, Lesotho, Laosz, El Salvador, Luxemburg. Wilton Gregory washingtoni érsek lett az első afroamerikai bíboros.
Szerzetes-bíborosok
A jelenlegi bíborosi kollégiumban 51-en szerzetesek, közülük 26 a választó bíboros. A szalézi rendet kilenc, a jezsuitákat hét bíboros képviseli és ugyancsak heten vannak bíborosok a ferences családból: négy ferences, két kapucinus és egy minorita.
A jelenlegi 228 bíboros 90 országból érkezik, közülük a legnépesebb a 47 főt számláló olasz bíboros-csoport, igaz ebből 23 már nem választó kardinális. Olaszországot az Egyesült Államok 15 és Spanyolország követi 14 bíborossal. Földrészek tekintetében a helyzet: Európa 106 bíboros, Afrika 30, Észak-Amerika 26, Dél-Amerika 25, Közép-Amerika 9, vagyis egész Amerika összesen 60, Ázsia 25 és végül Óceánia hat bíborossal.
