Keresés

Vatican News
2020.10.08 Cardinale Erdő celebra 40° anniversario della Cappella Ungherese nelle Grotte Vaticane 2020.10.08 Cardinale Erdő celebra 40° anniversario della Cappella Ungherese nelle Grotte Vaticane 

Erdő Péter bíboros a 40 éves vatikáni magyar kápolnában: Közös az Anyánk, testvérek vagyunk

Napra pontosan negyven éve szentelte fel a Szent Péter bazilika altemplomában Szent II. János Pál pápa a Magyarok Nagyasszonya kápolnáját. A jubileumi esemény alkalmából Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek október 8-án reggel nyolc órakor szentmisét mutatott be a kápolnában Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki és Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet jelenlétében. Erdő Péter bíborossal együtt misézett Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet rektora, Varga Norbert atya, érseki titkár és helyettes irodaigazgató, valamit P. Vértesaljai László.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán    

Erdő Péter bíboros magyar nyelven bemutatott szentmiséje kezdetén a negyven év jelentőségére utalt, melynek során imádkozó magyarok nemzedékei jöttek ide:

Imádkozó magyarok nemzedékei jöttek ide

„Magyarok Nagyasszony ünnepe van, örömmel adunk hálát az isteni Gondviselésnek azért a negyven évért, amely ennek a kápolnának a fölszentelése óta eltelt. A Magyarok Nagyasszonyának  szentélye a Szent Péter bazilikában csodálatos alkalom és megtiszteltetés, valóban méltó arra, hogy az imádkozó magyarok nemzedékei jöjjenek ide. Negyven év után már nemzedékekről beszélhetünk. Adja az Isten, hogy nagyon sokáig nagyon sok áldás kísérje ennek a kápolnának a munkáját. Egyébként a gyönyörű berendezés is mutatja, hogy akkor, ha nem is minden feszültség nélkül, de egyfajta összefogás született, és tényleg, állam és egyház, különböző irányzatú művészek nagy nehezen mégiscsak együttműködtek ennek a közös célnak az érdekében. Ma is, nem magyarok is szívesen meglátogatják ezt a kápolnát, mert azt látják, hogy itt valami gyönyörű valósult meg. Kérjük a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását egyházunkért és népünkért”.  

Olasz nyelven mondott szentbeszédében Erdő Péter bíboros a Szűzanya szerepét méltatta, mely végigkísérte a magyar nemzet történetét egészen napjainkig: 

A kápolnaszentelés 40 éve felejthetetlen gesztus volt, beteljesedett a magyarok régi óhaja

„Ma tartjuk Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Ezt a kápolnát negyven évvel ezelőtt az ő tiszteletére szentelte Szent II. János Pál pápa. Felejthetetlen gesztus volt, beteljesedett a magyarok régi óhaja. Ennek a magyar kápolnának ezeréves a története, mely Szent István, első királyunk alapításából ered, aki zarándokházat akart létrehozni itt a kereszténység központjában. A kápolna eredetileg a bazilika mostani sekrestyéje mellett állt, melyet lebontottak az új barokk templomépület építése miatt.

Szent István máriás öröksége: bizalom a Szűzanya közbenjárásában    

A magyar katolikusok tudatában voltak annak a ténynek, hogy Róma mindenki hazája és éppen ezért arról álmodtak, hogy egy szent helyük legyen a közös házban. Nyilvánvaló volt, hogy a Magyar Kápolnát a Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kell szentelni. Időközben azonban egy „kis” probléma adódott. Az 1526-os mohácsi csata után Magyarország fokozatosan elvesztette függetlenségét, még akkor is, ha a nép soha nem mondott le kulturális és önálló jogi létezéséről. Mégis, az ország középső része, mely nagyjából egybeesik a jelenlegi Magyarországgal, százötven éven keresztül ottomán uralom alatt állt és ezalatt elvesztette lakosságának a kétharmadát. A magyar katolikusok megőrizték a szívükben Szent István nagy gesztusát, aki a Szűzanyának ajánlotta az éppen csak megtért országát. Buda török alóli felszabadítását 1686-ban és a zentai csata győzelmét a Szűzanya közbenjárásának tudják be. Ennek a csodának a tudatában Lipót császár és magyar király, követni akarván Szent István példáját, Magyarországot a Szent Szűznek ajánlotta 1693-ban. Lipót király pénzei a Szűzanya képét viselik ezzel a felirattal: „Sancta Immaculata Virgo Maria, Mater Dei Patrona Hungariae, Szeplőtelen Szűz Mária, Isten Anyja, Magyarország Patrónája”.

Az egyház küldetése az evangélium hirdetése    

A mai evangéliumban Szűz Mária lényegi szerepéről hallottunk: Az Úr vele van, ő pedig kegyelemmel teljes. Isten kiválasztotta, mégpedig olyan módon, hogy ő mentes az eredeti bűntől, mert nagy tervet akart megvalósítani vele, vagyis az Üdvözítő Anyjává akarta tenni őt. Aki az Úrral van, az kegyelemmel teljes. A boldogság, a meghívás az ember életcélja, mely az Isten-közelségben valósul meg. Ma egyesek azt mondják, hogy az Egyháznak, a plébániáknak és a katolikus csoportoknak boldog közösségeknek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a közösségek azért vannak, hogy jól érezzék magukat és jól szórakozzanak, mert az Egyház célja nem az, hogy tagjai jól érezzék magukat együtt ezen a földön, hanem a küldetése, vagyis Krisztus evangéliumának a hirdetése. Ahogy Szent VI. Pál pápa írta: az egyház az evangélium hirdetése által létezik. Az evangélium magja pedig, hogy Krisztus feltámadt és megnyitotta az örök boldogság útját azoknak, akik megtérnek és hisznek őbenne.

A különféle népek katolikus hívei egy közösségként tekintenek a Szűzanyára, saját Anyjukra

Ennek az evangéliumnak a fényénél kell újragondolni, mit is jelent számunkra Mária népe lenni. A magyar kultúránkban jelen van a katolikus örökség. Ez az örökség bizalmat jelent az isteni Gondviselésben és a jövőben, egyúttal nemzeti identitásunk megbecsülését és elfogadását is jelenti, ugyanakkor szívünk nyitottságát az összes nép felé. Mindezt együtt kell elismerni és elmélyíteni, mert katolikus mivoltunk nem csupán kulturális tény, hanem egész életre szóló személyes elköteleződés. Ennek a kápolnának a megépítése és pápai megáldása negyven évvel ezelőtt megmutatta, hogy a római egyház befogad minket, tisztel minket, mint közösség, és más népekkel egyesít a Krisztusban gyökerező hit révén. Itt Rómában, de főként ebben a bazilikában, vannak más, a Szűzanyának szentelt nemzeti kápolnák. Ez szép jele annak, hogy a különféle népek katolikus hívei egy közösségként is tekintenek a Szűzanyára, mint saját Anyjukra. Ha pedig közös az anyánk, akkor testvérek vagyunk.

Szűz Mária, mindnyájunk Anyja nem félt követni az ő Szent Fiát a keresztúton a Kálváriáig. Kérjük közbenjárását, hogy bátran megvalljuk Krisztust mi is, mert Ő az igazság, az ember Megváltója és a népek világossága”.                                                                           

08 október 2020, 15:57