A testvéri korrekció egészséges szokás – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
Vertse Márta – Vatikán
Jézus olyan pedagógiát alkalmaz, amely visszavezeti a vétkezőt az egyházhoz, mivel mindenkit üdvözíteni kíván. Soha ne adjuk fel a próbálkozást, hogy ráébresszük hibázó testvérünket felelősségére, de ha minden kísérletünk kudarcot vall, akkor csöndben imádkozva bízzuk őt az Atya végtelen szeretetére – tanította Ferenc pápa Jézus szavai nyomán.
A keresztény lét kettős dimenziója
A testvéri feddésről szóló vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Mt 18,15-20) Máté elbeszélésében Jézus negyedik beszédéből vett rész, amely „közösségi”, vagy „egyházi” beszéd néven ismert – mondta Ferenc pápa. A szakasz a testvéri korrekcióról szól és arra hív bennünket, hogy elgondolkozzunk a keresztény lét kettős dimenziójáról, amely a következő: egyrészt közösségi, amely igényli a szeretetközösség oltalmát, vagyis az egyház egységét, másrészt személyes, amely figyelmet és tiszteletet kíván minden egyéni lelkiismeret számára.
Jézus mindenkit üdvözíteni akar
Jézus a hibát elkövetett testvér korrekciójára a „visszaszerzés” pedagógiáját javasolja. Ez mindig Jézus pedagógiája, mivel Ő mindig arra törekszik, hogy megmentse, üdvözítse a lelkeket – magyarázta Ferenc pápa, majd felsorolta e pedagógia három fokozatát. Az első lépésben Jézus ezt mondja: „fedd meg őt négyszemközt”, vagyis ne vidd a nyilvánosság elé a vétkező bűnét. Diszkréten menj testvéredhez, ne azért, hogy ítélkezz felette, hanem hogy ráébredjen vétkére. A pápa utalt rá, hogy mindnyájunknak sokszor volt már részünk ebben a tapasztalatban, amikor valaki így szól hozzánk: „Figyelj csak, te ebben és ebben tévedtél. Kissé meg kellene változnod ebben a kérdésben”. Talán kezdetben mérgesek vagyunk, de azután megköszönjük figyelmeztetését, mert a testvériség, a közösség, a segítség gesztusáról van szó, amely a közösségbe való visszailleszkedést segíti elő.
A testvéri korrekció az Úr útja
Ferenc pápa rámutatott, hogy nem könnyű a gyakorlatban megvalósítani Jézusnak ezt a tanítását, mégpedig több oknál fogva: félünk attól, hogy fivérünk vagy nővérünk rosszul reagál; esetleg olykor nem vagyunk vele eléggé bizalmas viszonyban, vagy más okok miatt. De minden alkalommal, amikor így cselekedtünk, éreztük, hogy ez valóban az Úr útja.
Ne adjuk fel, ha első kísérletünk kudarcot vall
Előfordulhat azonban, hogy minden jó szándékunk ellenére az első beavatkozásunk kudarcot vall. Ebben az esetben ne adjuk fel és ne mondjuk: „Az ő baja, én mosom kezeimet”. Nem, ez nem keresztény viselkedés – állapította meg Ferenc pápa. Ne adjuk fel, hanem forduljunk segítségért egy fivérünkhöz vagy nővérünkhöz és kérjük támogatását. Jézus ezt mondja: „De ha nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két másikat, hogy két vagy három tanú bizonyítsa az ügyet”. Ez a mózesi törvény egyik előírása, utalt a pápa a Második Törvénykönyv szavaira, miszerint „csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad ítélni” (vö. MTörv 19,15). Bár látszólag ez a vádlott ellen van, valójában arra szolgált, hogy megvédjék a hamis vádlóktól.
A második próbálkozás is sikertelen lehet
De Jézus tovább megy: a két tanútól nem azt kéri, hogy vádoljanak és ítélkezzenek, hanem azt, hogy segítsenek. A két tanú egyezzen meg abban, hogy testvérileg figyelmezteti a vétkezőt. Ez az a magatartás, amit Jézus kér tőlünk, hogy visszaszerezzük közösségünknek eltévelyedett testvérünket. Jézus azt is számításba veszi, hogy ez a megközelítés, ez a második próbálkozás a tanúkkal szintén kudarcot vallhat, eltérően a mózesi törvénytől, amely szerint két vagy három tanúvallomás elegendő az elítéléshez.
Csak az Atya szeretete lehet nagyobb az összes testvér szereteténél
Valóban, két vagy három testvér szeretete is elégtelennek bizonyulhat az illető makacssága miatt. Ebben az esetben – teszi hozzá Jézus – „mondd meg az egyháznak”. Egyes helyzetekben az egész közösséget be kell vonni – szögezte le Ferenc pápa. Vannak olyan dolgok, amelyekkel szemben nem maradhatnak közömbösek a többiek: még nagyobb szeretetre van szükség, hogy a vétkező testvért visszanyerjük a közösség számára. De egyes esetekben még ez sem lehet elég. Ezért mondja Jézus: „Ha pedig a közösségre sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos”. Ez a látszólag olyan megvető kifejezés valójában arra szólít, hogy a vétkező testvért visszajuttassuk Isten kezébe: csak az Atya szeretete lehet nagyobb annál, amit az összes testvér közösen tud nyújtani.
A pletyka rosszabb pestis, mint a Covid!
Jézusnak ez a tanítása sokat segít nekünk – mondta a pápa, majd felhozott egy példát. Amikor látjuk, hogy fivérünk vagy nővérünk tévedett, hibázott, elcsúszott, akkor általában az első dolog, amit teszünk, az az, hogy elmondjuk, elpletykáljuk másoknak. A pletykák bezárják a szívet a közösség előtt, véget vetnek az egyház egységének. Az ördög a nagy pletykás, aki mindig rosszakat mond másokról, mert ő, a hazug, az egyház bomlasztására törekszik, arra, hogy eltávolítsa a testvéreket, hogy ne alkossanak közösséget. A pápa arra kérte a híveket: tegyenek erőfeszítést és ne pletykáljanak. A pletyka rosszabb pestis, mint a Covid! – mondta a pápa. Tegyünk erőfeszítést: semmi pletyka. Jézus szeretete, amely befogadta a vámosokat és a pogányokat, megbotránkoztatta a kor hagyománytisztelőit. Tehát nem megfellebezhetetlen ítéletről van szó, hanem annak az elismeréséről, hogy olykor emberi próbálkozásaink kudarcot vallhatnak. Testvérünk csak akkor szembesülhet saját lelkiismeretével és a tetteiért vállalt felelősséggel, ha Isten előtt találja magát. Ha kísérletünk nem sikerül, akkor csöndben imádkozzunk hibázó testvérünkért, de soha ne pletykálkodjunk – hangzott a pápa figyelmeztetése.
Isten irgalmassága legyőzhetetlen erő
Szűz Mária segítsen minket, hogy a testvéri korrekció váljon egészséges szokásunkká, hogy közösségeinkben mindig új testvéri kapcsolatok jöhessenek létre, amelyek a kölcsönös megbocsátáson és mindenekelőtt Isten irgalmasságának legyőzhetetlen erején alapulnak – fohászkodott a Szűzanyához Ferenc pápa, az Úrangyala elimádkozása mondott beszéde végén.
