Keresés

Vatican News
San Raimundo Nonnato, Antonio del Castillo y Saavedra San Raimundo Nonnato, Antonio del Castillo y Saavedra 

Ferenc pápa üzenete a Buenos Aires-i Nonnato Szent Rajmund ünnepére

Pénteken tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa augusztus 6-án keltezett, kézzel írott üzenetét, melyet a Buenos Aires-i Nonnato Szent Rajmund közösség alapítójának augusztus 31-i ünnepére küldött. A pápa üzenete a szülésznők munkájára kéri az Isten áldását, mely különös kihívással szembesül a mostani világjárvány idején.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

„Emlékezem a találkozásokra az ünnep során, az édesanyák, a gyerekek és a gyermekáldást váró házaspárok megáldására…, ez egy igazi himnusz a megszülető életért” – olvassuk a pápa üzenetében a személyes emlékeiről, melyeket Rubén Ceraci atyának küldött, a Buenos Aires-i Nonnato Szent Rajmund közösség jelenlegi plébánosának, a plébánia közeli ünnepe kapcsán.

Eleven személyes emlékek kötelékei

„Még most is, amikor az általános kihallgatáson során egy házaspár áldást kér – írja a Szentatya – arra kérem őket, hogy imádkozzanak Szent Rajmundhoz és ha éppen argentinok, akkor azt tanácsolom, hogy a Cervantes úti kegyhelyen álljanak meg egy imádságra”. A fogolykiváltók rendjéhez tartozó Szent Rajmund a 13. században élt és minthogy édesanyja meghalt a szülés közben, ezért a meg nem szült magzatáról - Non-nato - nevezték el a fiát.

Áradjon bőségesen a kegyelem, a béke, az egészség és a termékenység

Ferenc pápa üzenetében az augusztus 22-én kezdődő ima-kilencedre utalva „szép ünneplést kíván a Buenos Aires-i Nonnato Szent Rajmund közösségnek, a vírusjárvány okozta vészhelyzet ellenére”. Biztos vagyok benne – írja a levelében –, hogy bőségesen árad a kegyelem, a béke, az egészség és a termékenység”.

Kilenceddel készülnek a nagy ünnepre

A Buenos Aires-i közösség ünnepének idei mottója: „Szent Rajmunddal együtt öleljük át a reménységet”. A novéna során minden este közösen imádkoznak a templomban, míg augusztus 31-én este fél nyolckor az ünnepi szentmisét Mario Poli érsek, Buenos Aires főpásztora mutatja be.     

Nonnato Szent Rajmund tisztelete   

Nem sok pontos adatot őrzött meg az emlékezet Szent Rajmund életéről. A katalán Portellben született 1200 körül és alig 40 évesen el is lobbant élete lángja. Születésének körülményeit viszont pontosan megőrizte a családi emlékezet, hiszen a szülésbe belehaló édesanya nagy fájdalom volt a gazdag katalán patrícius családnak. Ez az időszak Spanyolországban a reconquista harc ideje, amikor északról indulva egyre inkább visszaszerzik a muzulmán arab hódítóktól (a móroktól) a 711 óta fokozatosan meghódított ibériai félszigetet.

A fogolykiváltó rend tagjai között

Rajmund azonban egészen másféle módon kapcsolódott bele korának életébe. Nem karddal és erővel szerzett felszabadítással, hanem kiszabadítással. 1224-ben, tehát 24 éves korában lépett be a mercedáriusok fogolykiváltó rendjébe, mely önkéntes vagyon és ritkábban személyes önfelajánlással váltotta ki a mórok által rabszolgának elhurcolt hispániai keresztényeket. A mercedáriusok neve a latin merces, „díj, váltságdíj” szóból ered. Eredetileg a világi lovagi közösség a muszlimok rabságába került keresztények kiváltására született Dél-Spanyolországban és Észak-Afrikában, Nolascói Szent Péter alapítása révén, akit 1218. augusztus elsején a Boldogságos Szűz Mária látomásban buzdított fogolykiváltó rendjének az alapítására A rend tagjai külön fogadalmat tettek a fogolykiváltásra, melyhez a váltságdíjat a belépők vagyonának eladásából, adományokból és koldulásból biztosították. A kiváltottakat ünnepélyes körmenetben vitték haza, és segítették életük újrakezdését. A 14. századig Hispániában, Dél-Franciaországban és Szardínia szigetén, majd a 15. században a Nápolyi Királyságban és Szicíliában tevékenykedtek.

Közbenjárását főként a bábaasszonyok és ma a szülésznők kérik

A fogolykiváltó mercedáriusok ebben az időszakban mintegy 100 ezer rabszolgát szabadítottak ki. Rajmund jogi tanulmányokat is végzett, ami segítette a fogolykiváltás jogi-anyagi kereteinek a rendezésében. Egyik ilyen útja éppen Rómába szólítja őt, amiről írásos emlék tudósít. Egyébként főként Észak-Afrikában tartózkodott és le is telepedett Algériában, ahol a foglyoknak vitt segítséget és vigaszt. Ekkor le is tartóztatták és túszként fogva tartották. Hallgatásra kényszerítették és ennek jeleként összezárják ajkait, ahogy később sokszor festményeken, szobrokon ábrázolják. Visszatérve hazájába, rendkívül népszerű lett a lakosok körében, sokan kérték a közbenjárását. 1239-ben IX. Gergely pápa bíborossá nevezte ki és éppen újabb tengeri útra készült, amikor 1240-ben súlyos láz verte le lábáról és fiatalon életét vesztette a Barcelona melletti Cardonában, amely hamarosan zarándokhellyé vált. Életszentségét egyre inkább terjedő tisztelete igazolta, mígnem a Szentszék 1681-ben, külön szenttéavatási eljárás nélkül elismerte az egyház szentjének. Közbenjárását főként a bábaasszonyok és ma a szülésznők kérik. Tiszteletét Buenos Airesben főként olasz bevándorlók terjesztették el.                                                   

21 augusztus 2020, 14:40