Fogadjuk be Jézus Testének és Vérének nagy ajándékát – a pápa Úrangyala imádsága

Vertse Márta – Vatikán  

Ma Olaszországban és más nemzetekben Krisztus Testének és Vérének ünnepét, a Corpus Domini ünnepét tartjuk. A második olvasmányban Szent Pál leírja az Eucharisztia ünneplését (vö. 1Kor 10,16-17). Hangsúlyozza a közös kehely és a megtört kenyér két hatását: misztikus és közösségi hatását – kezdte beszédét a pápa.

Az Eucharisztia megújító ereje

Idézte az Apostol szavait, amelyek megállapítják:, „Az áldás kelyhe, melyet megáldunk, ugye Krisztus vérében való részesedés? S a kenyér, melyet megtörünk ugye Krisztus testében való részesedés?”. Ezek a szavak az Eucharisztia titokzatos és spirituális hatását fejezik ki. Ez a hatás a Krisztussal való egységre vonatkozik, aki a kenyérben és a borban mindenki üdvösségére felkínálja magát. Jézus jelen van az Eucharisztia szentségében, hogy táplálékunk legyen, hogy magunkévá tegyük és bennünk azzá a megújító erővé váljon, amely energiát ad és azt a vágyat adja, hogy újból útnak induljunk minden megállás vagy elbukás után.

Ez azonban beleegyezésünket igényli, készségünket, hogy hagyjuk átalakítani magunkat, gondolkodási és cselekvési módunkat. Egyébként az eucharisztikus ünneplések, amelyeken részt veszünk, üres és formális rítusokká korlátozódnak. Gyakran előfordul, hogy valaki csak azért jár a szentmisére, mert így kell tennie, számára egy tiszteletteljes, de pusztán társadalmi cselekedetet jelent. A misztérium azonban egészen más: a jelen lévő Jézus, aki eljön, hogy tápláljon bennünket – tette hozzá a pápa.

Az Eucharisztiában megkapjuk a testvéri szeretet ajándékát is

A második hatás a közösségi hatás, amelyet Szent Pál ezekkel a szavakkal fejez ki: „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mind, akik egy kenyérben részesedünk”. A Eucharisztiában részt vevők kölcsönös közösségéről van szó. Egymás között egy testté válnak, mint ahogy egyetlen a kenyér, amit megtörünk és amit szétosztunk. A közösség Krisztus testével az egység, a szeretetközösség, az osztozás hatékony jele. Nem vehetünk részt az Eucharisztiában anélkül, hogy ne köteleznénk el magunkat egy kölcsönös, őszinte testvériségben.

Az Úr azonban tudja jól, hogy emberi erőink nem elegendők ehhez. Sőt, azt is tudja, hogy tanítványai között mindig kísért majd a vetélkedés, az irigység, a megosztottság. Ezeket mindnyájan ismerjük. Ezért is hagyta ránk valós, konkrét és állandó Jelenlétének a Szentségét, hogy így, Ővele egységben maradva mindig megkaphassuk a testvéri szeretet ajándékát. „Maradjatok meg szeretetemben” (Jn 15,9) – mondta Jézus és ez az Eucharisztiának köszönhetően lehetséges, megmaradhatunk a barátságban, a szeretetben – mutatott rá Ferenc pápa.

Az Oltáriszentség hozza létre az egyházat

Az Eucharisztia kettős gyümölcse: az első a Krisztussal való egység és a második, a szeretetközösség mindazokkal, akik Ővele táplálkoznak, létrehozza és szüntelenül megújítja a keresztény közösséget – hangsúlyozta a pápa. Az egyház hozza létre az Eucharisztiát, de még alapvetőbb, hogy az Eucharisztia hozza létre az egyházat, és lehetővé teszi, hogy az egyház küldetése legyen, még mielőtt beteljesítené azt.

Ez a kommunió, az Eucharisztia misztériuma: magunkhoz vesszük Jézust, hogy átalakítsa bensőnket és magunkhoz vesszük Jézust, hogy egység legyen közöttünk, ne megosztás.

Szűz Mária segítsen minket, hogy mindig ámulattal és hálával fogadjuk be a nagy ajándékot, amelyet Jézus adott nekünk, amikor ránk hagyta Testének és Vérének szentségét – fohászkodott Corpus Domini ünnepén a Szűzanyához Ferenc pápa, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében.

A pápa imája Líbiáért, elismerése az önkéntes véradóknak

Ferenc pápa nagy aggodalommal és fájdalommal követi a Líbiában kialakult drámai helyzetet, amely jelen volt imáiban az utóbbi napokban. Arra kérte a nemzetközi szervezeteket, a politikai és katonai felelősöket, hogy meggyőződéssel és határozottan  induljanak el újból az erőszak megszüntetésének útján, amely az ország békéjéhez, stabilitásához és egységéhez vezet. A pápa imádkozik a Líbiában lévő migránsok, menekültek, menedékkérők és az országon belül kitelepítettek ezreiért. Az egészségügyi helyzet tovább súlyosbította már amúgy is bizonytalan életkörülményeiket, még inkább ki vannak szolgáltatva a kizsákmányolás és az erőszak különböző formáinak. Ez kegyetlenség – szögezte le a pápa. Arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy vegye szívére ezeknek a személyeknek a helyzetét. Megfelelő eszközökkel biztosítsanak számukra szükséges védelmet, emberhez méltó körülményeket és reményteli jövőt. Mindnyájan felelősek vagyunk ezért, senki sem érezheti magát felmentve ez alól – mondta a pápa, majd arra kérte a híveket, hogy vele együtt csöndben imádkozzanak Líbiáért.

A véradás egyszerű, de nagyon fontos gesztus

Ferenc pápa végül emlékeztetett rá, hogy ez a vasárnap, a Véradók Világnapja, jó alkalom arra, hogy ösztönözzék a társadalmat: legyen szolidáris a rászorulókkal. A pápa üdvözölte a Szent Péter téren jelen lévő önkéntes véradókat és kifejezte elismerését mindazoknak, akik végrehajtják ezt az egyszerű, de nagyon fontos, felebarátainkat segítő gesztust, a véradást.