Ismerjük fel és kövessük a Jó Pásztor hangját – Ferenc pápa Regina Coeli imája
Vertse Márta - Vatikán
Isten és a kísértő két különböző nyelven szólnak hozzánk
Ezek a különféle hangok visszhangoznak bennünk. Van az Isten hangja, amely kedvesen szól lelkiismeretünkhöz, és van a kísértő hangja, ami rosszra vezet bennünket. Hogyan tudjuk felismerni, hogy melyik a Jó Pásztor hangja és melyik a tolvajé? Hogyan tudjuk megkülönböztetni Isten sugallatát attól, amit a gonosz ránk akar erőltetni? - tette fel a kérdést a pápa, majd hangsúlyozta: megtanulhatjuk, hogyan különböztessük meg ezt a két hangot, mert valójában két különböző nyelvet beszélnek, vagyis egymással ellentétes módon kopogtatnak a szívünkön. Isten hangja soha nem kötelez: Isten felkínálja, nem pedig ránk kényszeríti magát.
A gonosz csábít, Isten a reményt táplálja
A gonosz hang ellenben elcsábít, megtámad, kényszerít: vakító illúziókat, vonzó, de mulandó érzelmeket kelt. Kezdetben hízeleg, elhiteti velünk, hogy mindenhatók vagyunk, de azután ürességet hagy maga után és minket vádol: „Te semmit sem érsz”. Isten hangja ezzel szemben helyreigazít bennünket, nagy türelemmel, de mindig bátorít, vigasztal: mindig a reményt táplálja.
Isten hangja a jelennek szól, a gonosz eltereli figyelmünket
Ferenc pápa ezután a két hang között fennálló különbségek közül egy másikra mutatott rá: az ellenség hangja eltereli figyelmünket a jelentől és azt akarja, hogy a jövő félelmeire vagy a múlt szomorúságaira összpontosítsunk: felszínre hozza a keserűségeket, igazságtalanságok emlékeit, amelyeket azok részéről szenvedtünk el, akik rosszat tettek nekünk. Isten hangja azonban a jelennek szól: „Most jót tehetsz, most gyakorolhatod a szeretet kreativitását, most már felhagyhatsz a sajnálkozásokkal és lelkiismeretfurdalásokkal, amelyek fogva tartják szívedet”. A két hang továbbá különböző kérdéseket támaszt bennünk. Az Istentől érkező hang ezt mondja: „Mi az, ami jót tesz nekem?” A kísértő ehelyett egy másik kérdéshez ragaszkodik: „Mihez lenne kedvem?” A gonosz hang mindig az „én” körül forog, az „én” ösztönei, szükségletei, a „mindent és azonnal” körül kering. Isten hangja viszont soha nem ígér olcsó örömöket: arra hív meg, hogy túllépjünk önmagunkon, hogy megtaláljuk a valódi jót, a békét. Emlékezzünk rá: a gonosz soha nem hoz békét, először őrülten hajszol, később pedig keserűséget hagy maga után.
Isten hangja arra buzdít, hogy ne zárkózzunk önmagunkba
Ferenc pápa végül arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy Isten és a kísértő hangja különböző „környezetekben” szólalnak meg: az ellenség inkább a sötétséget, a hamisságot, a pletykákat részesíti előszeretetben; az Úr a napfényt, az igazságot, az őszinte átláthatóságot szereti. Az ellenség ezt mondja: „Zárkózz be önmagadba, úgysem ért meg téged senki, de senki se hallgat rád, ne bízzál senkiben!”. A jó, ezzel szemben arra szólít, hogy nyíljunk meg, hogy legyünk átláthatóak, bízzunk Istenben és a többiekben.
A Jó Tanács Anyja irányítsa lépteinket a helyes úton
A pápa ezután a jelenlegi világjárványra utalva megállapította: „A mostani időszakban olyan sok gondolat és aggodalom arra késztet, hogy magunkba zárkózzunk. Figyeljünk azokra a hangokra, amelyek eljutnak szívünkhöz. Tegyük fel a kérdést, hogy honnan jönnek”. A következő fohásszal fordult a Szűzanyához, kérve, hogy segítse tisztánlátásunkat: „Kérjük a kegyelmet, hogy felismerjük és kövessük a Jó Pásztor hangját, aki kienged bennünket az önzés karámjából és elvezet a valódi szabadságra. Szűz Mária, a Jó Tanács Anyja irányítson minket és kísérjen el bennünket a helyes megkülönböztetés útján”.