Keresés

Vatican News
2020.03.14 Papa Francesco celebra la santa messa a Casa Santa Marta Szombati pápai szentmise - internetes közvetítéssel  

Béke, bátorság és öröm ezekben a nehéz napokban! - Ferenc pápa szombati homíliája

„Imádkozzunk továbbra is a világjárvány áldozataiért, ma főként a családokért, ahol egyik napról a másikra együtt vannak a gyerekekkel, mert nem mehetnek iskolába és ahol fogyatékos tagja is van a családnak, aki nem mehet napközi foglalkoztatóba. Imádkozzunk a családokért, hogy ebben a mostani nehéz időben ne veszítsék el a békét és tudjanak erővel és örömmel élni!” – kérte Ferenc pápa a szentmisét bevezető felajánlásában. Immár hatodik alkalommal közvetítették a Szent Márta-házból a reggeli pápai misét közvetlen internetes adásban.

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán   

A tékozló fiú jól ismert történetét (Lk 15,1-3.11-32) olvasta az egyház a szombati igeliturgiában és Ferenc pápa is ezt a szöveget magyarázta. „Jézus ezt a példabeszédet egy különleges környezetben mondta el” – kezdte homíliáját a pápa. „Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik”. Az emberek, a bűnösök csendben Jézushoz mentek, nem tudnak szólni sem, de jelenlétük már sokat elmond. Ők hallgatni akarják Jézust. És az írástudók mit mondanak? – Kritizálnak, morgolódnak és szeretnék eltörölni Jézus tekintélyét a nép előtt. Nagy vádjuk így hangzik: „Együtt eszik a bűnösökkel, tisztátalan!”  

Az írástudók gőgös elégedettsége

A példabeszéd maga ennek a drámának a magyarázata – folytatta a pápa. Az embereknek szükségük van az üdvösségre, mert intellektuálisan nem tudnak jól megkülönböztetni: „Nekem meg kell találnom az Urat, hogy eltöltsön, szükség van vezetőre, pásztorra” - vélhetik. Az emberek tehát Jézushoz közelednek, mert benne pásztort látnak, aki segíti őket, hogy az életben elboldoguljanak. Az írástudók ezzel szemben önmagukat elegendőnek tartják: „Mi jártunk egyetemre, van egy vagy kettő doktorátusunk!” Nagyon is jól tudják, mint mond a törvény, sőt ismernek minden, de minden magyarázatot, az összes eseteket, és minden eset magatartását. Önteltek és megvetik az embereket.                        

Egy apa tud szenvedni csendben. Tud bánni az idővel

A példabeszédben ugyanazt találjuk. A fiú azt mondja az apának: Add nekem a pénzt és elmegyek. Az apa odaadja, nem mond semmit, mert apa, talán eszébe jut néhány gyerekkori csínytevése emléke, de nem szól egy szót sem. Egy apa tud szenvedni csendben. Tud bánni az idővel. Hagyja elmúlni a sötét dolgokat. Sokszor egy apa magatartása fiai hiányosságai előtt csak az, hogy játssza az ostobát. 

Egy atya ki tudja várni, amíg eljön a fiai ideje

A másik fiú szemrehányást tesz az apának: Igazságtalan voltál! De mit is érez a két fiú ebben a példabeszédben? – tette fel a kérdést a pápa. A kisebbik vágyat érez arra, hogy beteljen a világgal, hogy kilépjen a házból, amit talán börtönként él meg és aztán öntelten odamondja az apjának: „Add ki nekem a részemet!”. Bátorságot érez, erős. És mit érez az apa? Az apa fájdalmat, gyengédséget és sok szeretetet érez. Aztán később, amikor a fiú önmagába száll és mást mond: „Felkelek és atyámhoz megyek”, akkor megtalálja az atyát, aki vár rá, aki már messziről meglátja őt. Egy atya, aki ki tudja várni, amíg eljön a fiai ideje.

A nagyobbik fiú méltatlankodása: nem érezte az atya szeretetét

És mit érez a nagyobbik fiú? Az evangélium szerint méltatlankodott, megvetést érzett. Nagyon sokszor ez a méltatlankodás az egyetlen módja annak, hogy az ember méltónak érezze magát az emberek előtt – fűzte hozzá a pápa. Ezeket a dolgokat mondják ebben az evangéliumi történetben. De valójában mi a probléma? – kérdezett ismét a pápa. A probléma, az idősebbik fiúból kiindulva, hogy ő otthon maradt, anélkül, hogy észrevette volna, mit is jelent otthon lenni. Tette a dolgát, dolgozott, de nem érezte, mit is jelent a szeretetkapcsolat az apával. Méltatlankodásában nem akart belépni, mondván: „Ez már nem az én házam” – gondolta. Ugyanazt, mint a törvénytudók: „Nincs rend, megjött ez a bűnös, akinek ünnepet rendeznek, és én?” Az apa világosan megmondja: „Fiam, te mindig velem vagy, mindenem a tiéd!” A fiú ezt nem vette észre, úgy élt a házban, mint egy szállodában, anélkül, hogy érezné az apai szeretetet. Hány „szállóvendég” van az egyházban, aki tulajdonosnak érzi magát!

Érdekes módon, az apa nem szól egy szót sem a bűnből hazatérő fiúhoz. Csak megöleli, megcsókolja és ünnepet rendez neki. Ennek kell elmondania mindent, hogy belépjen a szívébe. Megkérgesedett a szíve az atyaságról, a gyermekségről, az életmódról.

Jót tesz neki vétkezni, hogy szükségét érezze a megbocsátásnak

Ferenc pápa elmesélt egy történetet egy bölcs idős misszionárius papról, aki nagy gyóntató volt és nagyon szerette az egyházat. Ő ismert egy fiatal, önbizalommal teli, nagyon hívő fiatal papot, aki értékesnek tartotta magát, ismerte a jogait az egyházban, akiről egyszer azt mondta: „Én imádkozom ezért a papért, az Úr adja meg neki, hogy egyszer egy banánhéjon elcsússzon, mert az jót tesz neki”. Mintha azt mondta volna, ami káromlásnak tűnik: „Jót tesz neki vétkezni, hogy szükségét érezze a megbocsátásnak és hogy megtalálja az Atyát!”.

Probléma, ha valaki otthon él és mégsem érzi magát otthon

Sok dolgot mond az Úrnak ez a példabeszéde, ami válasz azoknak, akik kritizálták őt, mert bűnösökkel járt együtt. Ma is sokan kritizálják, egyházi emberek, azokat, akik közel mennek a rászorulókhoz, az alázatos emberekhez, olyanokhoz, akik dolgoznak, akik értünk is dolgoznak. Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy megértsük ezt a problémát. Azt a problémát, hogy valaki otthon él és mégsem érzi magát otthon, mert nincs atyaság, testvériség érzete, csak munkatársi kapcsolatai vannak - zárta Ferenc pápa szombat reggeli homíliáját.                                                                                                                                            

14 március 2020, 15:52