Keresés

Vatican News
Ferenc pápa 2019-es látogatásakor a római Capitoliumon Ferenc pápa 2019-es látogatásakor a római Capitoliumon 

Róma 150 éve Olaszország fővárosa, magában hordozza a testvériség génjeit

Ferenc pápa, mint Róma püspöke üzenetet küldött az operaházban tartandó nyitó ünnepségre, melyet Virginia Raggi polgármester hirdetett meg abból az alkalomból, hogy 150 éve választották Olaszország fővárosává Rómát.

Gedő Ágnes – Vatikán

Ez az esemény annak idején a pápai állam végét jelentette, fővárossá kikiáltása az akkor egyesült Itália számára gondviselésszerű volt, ugyanakkor vitákat és problémákat kavart. Megváltoztatta Rómát, Itáliát és magát az egyházat: új korszak kezdődött – írja üzenetében Ferenc pápa idézve Montini bíboros gondolatait a II. vatikáni zsinat hajnaláról.

Multietnikus nagyvárossá nőtte ki magát Róma

Az elmúlt 150 évben Róma nagyot nőtt és változott: homogén összetételűből multietnikussá vált, ahol különböző vallású emberek együtt élnek a katolikus beállítottságúakkal – állapította meg Szent II. János Pál 1998-ban, a római Capitoliumon tett látogatásakor. Az egyház osztozott a rómaiak örömeiben és fájdalmaiban, s e gazdag történelemből három mozzanatot emelt ki Ferenc pápa üzenetében.

Katolikus-zsidó barátság

1943 és 1944 között a náci megszállás kilenc hónapon át tartott. 1943. október 16-tól elkezdtek vadászni a zsidókra, hogy deportálják őket. Ez volt a római Shoah. Az egyház menedéket nyújtott az üldözötteknek: sok ősi korlát, fájdalmas távolság omlott le. A nehéz idők fontos leckéje a katolikus egyház és a római zsidó közösség testvéri kapcsolata, amit Ferenc pápa is hangsúlyozott a nagyzsinagógában tett látogatásakor. Az egyház emberi erőforrásként is működik Rómában, a katolikusok feladata, hogy felelősek legyenek városuk életéért, főleg annak legfájdalmasabb aspektusaiban.

Róma egyetemes tündöklése a zsinat idején

A másik téma a II. vatikáni zsinat, melyet a pápai üzenet megemlít. 1962 és 1965 között az Örök Városba sereglettek a zsinati atyák, ökumenikus megfigyelők és sokan mások. Róma akkor egyetemes, katolikus, ökumenikus színtérként tündökölt. A keresztény felekezetek és más vallások közötti párbeszéd, a béke városa lett.

Szegények és a periférián élők

A harmadik mozzanat a római egyházmegye életéből való, de az egész várost érintette. 1974-ben az akkori pápai vikárius, Ugo Poletti bíboros gyűlést hívott össze, ahol a szegények és a periférián élők helyzetére hívta föl a figyelmet. Ez is az egyetemességről tanúskodik, hiszen a város mindenkinek az otthona. Ez a felelősség most is fennáll: sajnos a külvárosokban túl nagy a nyomor, sokan magányosan, gyenge szociális háló mellett élnek.

Róma az emberiség erőforrása

A szegények, a bevándorlók és a menekültek Rómában a menekülés kikötőjét látják. Több elvárással és reménnyel tekintenek a városra, mint maguk a rómaiak, akiket mindennapos gondjaik lefoglalják és pesszimistává teszik. Pedig Róma az emberiség nagy erőforrása, páratlan szépségű város. Meg kell őriznie nyitottságát a világ felé, és mindenkit magába kell fogadnia. Erre ösztönöznek a jubileumok is, és a következő, 2025-ben már nincs is messze – írja üzenetében Ferenc pápa.

Róma - Amor

Ezen a 150. születésnapon, melyen Róma fővárosi státuszát ünnepli, törekedjünk a közös látásmód kialakítására. Róma akkor élheti meg egyetemes küldetését, ha testvériesebb város tud lenni. II. János Pál, aki nagyon szerette Rómát, szívesen idézett egy lengyel költőtől: „Ha azt mondod Róma, azt mondom Amor”. Ez a szeretet pedig nem önmagunkért való, hanem másokért és másokkal együtt. Ezt a testvéri és egyetemes városi szemléletet kell a jövő nemzedékeknek tovább álmodniuk. Ekkor tudja Róma majd szolgálni az egység és a béke ügyét a világban.

03 február 2020, 15:27