Keresés

Vatican News
2020.01.30 Papa francesco Messa santa Marta Reggeli szentmise a Szent Márta-ház kápolnájában   (Vatican Media)

Isten sír miattunk, amikor eltávolodunk tőle – Ferenc pápa kedd reggeli homíliája

Dávid király sírása az életére törő fia erőszakos halála miatt, túl azon, hogy történelmi tény, egyúttal prófétai jövendölés is az Atyaisten irántunk való szeretetéről, mely Jézus kereszthalálig menő szeretetében nyilvánult meg. Az Úr egy atya, aki soha nem tagadja meg atyaságát – tanította Ferenc pápa kedd reggeli homíliájában a Szent Márta-házban bemutatott szentmise során

Adriana Masotti / Vértesaljai László – Vatikán

A fiú maga mellé állítja a népet ígéretekkel      

„Fiam, Absalom! Bárcsak én haltam volna meg helyetted!” – hangzik Dávid király gyötrődő kiáltása, könnyek között, amikor fia halálhírét fogadja. A Sámuel második könyvéből vett olvasmány (2Sám 18,9-10.14b.24-25a.30-19,3) részletesen leírja a hosszú csatát, amit Absalom vívott saját apja ellen, hogy megkaparintsa a trónját. Ferenc pápa homíliájában összefoglalta a bibliai történetet, megállapítva, Dávid mennyire szenvedett fia ellene indított csatája miatt. Absalom ugyanis maga mellé állította a népet, olyannyira, hogy a királynak el kellett menekülnie Jeruzsálemből, hogy megmentse saját életét. Sarutlanul jár, fejét befödi, némelyek kigúnyolják, mások kővel megdobálják, mert a nép a fiával tartott, aki becsapta őket és elszédítette a szívüket ígéretekkel – emelte ki a pápa.     

Dávid sírása föltárja Isten szívét

Az olvasmány bemutatja a harc híreire várakozó Dávidot, míg végül egy hírnök értesíti, hogy Absalom meghalt a csata során. Dávid a hírre megrendül és sírásban tör ki: „Fiam, Absalom! Fiam, Absalom fiam! Bárcsak én haltam volna meg helyetted!”. A vele levők csodálkoznak a király viselkedésén: „De miért sírsz? Ő ellened volt, megtagadott téged, megtagadta az atyaságodat, megsértett, üldözött! Inkább rendezz ünnepet, ünnepelj, mert győztél”! De Dávid egyre csak hajtogatja: „Fiam, fiam, fiam!” - és sír. Dávid sírása történelmi tény, de egyúttal egy prófétai jövendölés is – hangsúlyozta Ferenc pápa. Megmutatja az Isten szívét, mit is csinál az Isten, amikor eltávolodunk tőle, amikor tönkretesszük  magunkat a bűnnel, amikor irányt tévesztünk és eltévelyedünk. Az Úr egy atya, aki soha nem tagadja meg atyaságát: Fiam, fiam!

Isten nem alkudozik az atyaságáról

Ferenc pápa szerint mi Isten sírásával találkozunk mindahányszor meggyónjuk bűneinket, ám ez nem azt jelenti, hogy ruhatisztítóba visszük a szennyest, hanem az atyához megyünk, aki sír értem, mert atya. Dávid szava „Bárcsak én haltam volna meg helyetted, Absalom fiam!” prófétai jellegű és Istenben valósággá válik. Az atya szeretete olyan nagy, hogy az Isten  irántunk való szeretetében meghalt a mi helyünkön. Emberré lett és meghalt érünk. Amikor a feszületre nézünk, gondoljunk erre: „Bárcsak én haltam volna meg helyetted! Fiam, fiam!”. Isten nem tagadja meg a fiait. Isten nem alkudozik az atyaságáról.           

Jézusban Isten meghal a mi helyünkön

Isten szeretete egészen a végső határig elmegy. Aki a kereszten van, az Isten, az Atya Fia, akit azért küldtek, hogy életét adja értünk. Életünk nehéz időszakában – és ilyen időszaka mindenkinek van, a bűn, az Istentől eltávolodás során –, jót tesz nekünk, meghallani ezt a hangot a szívünkben: „Fiam, lányom, mit tettél? Ne öld meg magad, kérlek szépen! Én meghaltam érted!” Jézus sírt, amikor Jeruzsálemet szemlélte. Jézus sírt, mert mi nem engedjük, hogy ő szeressen minket. A kísértés idején, a bűn idején, amikor eltávolodunk az Istentől, iparkodjunk meghallani ezt a hangot: Fiam, fiam, miért? – zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa a Szent Márta-házban tartott szentmise során.  

                 

04 február 2020, 14:28