Keresés

Vatican News
2020.02.19 Udienza Generale A betegeket köszönti a kihallgatáson   (Vatican Media)

Ferenc pápa katekézise: a szelídség ereje a konfliktusban tárul fel

A szelídségben rejlő erő lehetőségeinek szentelte Ferenc pápa szerdai katekézisét, folytatva a jézusi boldogmondásokról szóló sorozatát. A szelídek nem úgy „szerzik” a földet, hanem „öröklik”, hiszen az a föld nem akármilyen terület, hanem különleges adomány Isten népe számára.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A bizakodó szelíd örökségéről beszél a 37. zsoltár 

A szelídség boldogmondása megértéséhez bibliai háttérként olvasták fel világnyelveken a katekézis elején a 37. zsoltár következő részletét: „Remélj az Úrban és tedd a jót, akkor megmaradsz földeden és biztonságban élsz. Hagyd el a haragot és ne méltatlankodj, föl ne gerjedj, nehogy te vétkezzél! Nézd, a gonoszok eltűnnek, de akik az Úrban bíznak, birtokolják a földet. Egy kis idő még, s a gonosz nincs többé, keresed helyét, és sehol sem találod. A szelídek ellenben örökségbe kapják a földet, és élvezik a béke teljességét” (Zsolt 37, 3.8-11).   

Akkor vizsgázik szelídségünk, amikor nyomás alatt vagyunk

„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet”- szól Jézus harmadik boldogmondása. A szövegben használt „szelíd” kifejezés szó szerinti értelme: kedves, nyájas, udvarias, erőszakmentes – kezdte katekézisét Ferenc pápa. A szelídség konfliktus-helyzetekben nyilvánul meg, amikor látni lehet, hogy az ember miként reagál egy ellenséges helyzetben. Egyébként bárki szelídnek tűnhet nyugodt körülmények között, de kérdéses, vajon miként válaszol „nyomás alatt”, ha megbántják, megsértik és bántalmazzák őt.

Ministránsok a kihallgatáson
Ministránsok a kihallgatáson

Jézus szelídsége a szenvedése során látható erőteljesen

Pál apostol egyik levelében (2Kor 10,1) „Krisztus szelídségére és szerénységére” hivatkozik, míg Péter apostol első levelében megjegyzi, hogy „amikor szidalmazták Jézust, a szidalmat nem viszonozta, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos Bíróra” (2Pét 2,23). Jézus szelídsége a szenvedése során látható erőteljesen – tette hozzá szabadon a pápa.

A bibliai szelíd ember földnélküli, a háború győztese pedig földet szerez 

A Szentírásban a szelíd szó olyan embert jelöl, akinek nincs földtulajdona. Éppen ezért meglepő számunkra, hogy a harmadik boldogmondásban éppen a szelídek fogják örökölni a földet. A pápa utalt a felolvasott 37. zsoltárra, mely kapcsolatba hozza a szelídséget a föld birtoklásával. Ez a két dolog ugyanis, gondoljunk csak bele – kérte a pápa –, látszólag kizárják egymást! A föld birtoklása a konfliktusok tipikus tárgya. Gyakran éppen földért harcolnak, hogy egyeduralomra tegyenek szert egy bizonyos terület felett. A háborúkban az erősebb fél kerekedik felül és szerzi meg a földeket.  

Van egy „föld”, ami az Ég, vagyis az a föld, ami felé tartunk

Ferenc pápa a kérdéses igét a szegények földbirtoklásáról közelebbről elemezte: a szelídek nem „szereznek” földet. Nem azt mondja a szöveg, hogy azért boldogok a szelídek, mert ők „megszerzik” a földet. Ők „megöröklik” a földet! Azért boldogok a szelídek, mert „örökségbe kapják a földet”. A Szentírásban az örökölni szónak még tágasabb értelme van. Isten népe „örökségnek” hívja Izrael földjét, ami az „Ígéret Földje”. Az a föld egy ígéret, adomány Isten népe számára és egy sokkal nagyobb dolgot jelképez, mint egy egyszerű földterület. Van egy „föld” – engedjétek meg, hogy szójátékkel éljek, kérte a pápa –, ami az „Ég”, vagyis az a föld, ami felé tartunk, az „új ég és az új föld”, ami felé haladunk – utalt a pápa Izajás próféta jövendölésére, Péter apostol tanítására és a Jelenések könyve ígéretére.

A szelíd nem gyáva, csak megőrzi az Istentől kapott örökségét                            

Ezek után – összegezte a pápa a gondolatmenetét – szelíd az, aki megörökli a legnemesebb földterületet. Nem gyáva, nem renyhe, aki a kisebbik rossz morális választásával kívül marad a problémákon. Egyáltalán nem! Olyan személy, aki a megkapott örökségét nem akarja elveszíteni. Nem kényelemből szelíd, hanem mert Krisztus tanítványa, aki megtanulta megvédeni másvalaki földjét. A békéjét védelmezi, az Istennel való kapcsolatát, az ő adományait, Isten adományait védelmezi. Mindeközben megőrzi magában az irgalmasságot, a testvériséget, a bizalmat és a reményt. Ugyanis a szelídek irgalmasok, testvériek, bizalommal és reménnyel teli emberek!

Szerzetesnővérek és a közösségük
Szerzetesnővérek és a közösségük

A szelídség összegyűjt, míg a harag elkülönít   

Kitért Ferenc pápa a harag bűnére, az erőszakos mozdulatra, melynek ösztönzését  mindannyian érezzük. Ki ne dühödött volna fel néhányszor? – kérdezte. Mindnyájan! Feje tetejére kell tehát állítanunk a boldogságot és fel kell vetni a kérdést: Mi mindent elpusztítottunk a haragunkkal? Mennyi mindent elvesztettünk! Egy pillanatnyi harag számos dolgot tönkretehet, az ember elveszti az önuralmát és nem mérlegeli azt, ami igazán fontos, képes felforgatni a kapcsolatát a testvérével, némelykor menthetetlenül. Sok testvér a harag miatt nem beszél egymással és eltávolodnak egymástól. Ellenkezőleg a szelídség, mely összegyűjt, míg a harag elkülönít.    

Nincs szebb föld a másik szívénél!

Beszéde végén a szelídség erényéről szólt a pápa. A szelídség megszerez számos dolgot. Képes legyőzni a szívet, megmenti a barátságokat és sok más egyebet. Az emberek haragjuk után megnyugszanak, újragondolják a dolgot és visszatérnek saját kerékvágásukba, amit szelídséggel lehet újjáépíteni. A szelídséggel megszerzendő föld pedig annak a testvérnek az üdvössége, amiről Máté evangéliuma beszél: „Ha vétkezik ellened testvéred, menj, fedd meg őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet” (Mt 18,15). Nincs szebb föld a másik szívénél, nincs szebb terület, mint a testvérrel együtt megtalált béke. És ezt a földet szelídséggel lehet megörökölni! – zárta katekézisét Ferenc pápa.            

19 február 2020, 14:55