Ferenc pápa új katekézis sorozata a boldogságokról, melyek a mi személyazonosságunk
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A hegyi beszédet megnyitó boldogmondások a hívő emberek és a nem hívő emberek életét is megvilágosították - kezdte beszédét a pápa. Nehezen tudjuk kivonni magunkat Jézus szavainak hatása alól, melyek jogos igényt támasztanak arra, hogy mind teljesebben megértsük őket. A boldogmondások a keresztény ember „személyazonosságija”, mert mintegy körvonalazzák Jézus arcát és életstílusát. Ma általánosságban értelmezzük az egészet, az eljövendő alkalmak során pedig külön-külön foglalkozunk az egyes boldogságokkal – adta meg módszertanát Ferenc pápa katekézise kezdetén.
Jézus a hegyen új törvényt hirdet meg: „legyünk szegények, szelídek, irgalmasok…
Elsőrendű fontosságú annak a tisztázása, hogyan hirdette meg Jézus az üzenetét. Látja az őt követő tömeget, fölmegy egy szelíd hegyoldalra a Galileai tó partján, ott leül, tanítványai felé fordul és meghirdeti a boldogságokat. Az üzenet a tanítványoknak szól, de a láthatáron ott a tömeg, vagyis az egész emberiség – hangsúlyozta a pápa. A „hegy” a Sinai-hegyre utal, ahol Mózes megkapta a Tízparancsolatot. Jézus a hegyen új törvényt hirdet meg: „legyünk szegények, szelídek, irgalmasok… Ezek az új parancsok azonban sokkal többek, mint a normák. Jézus nem ró ránk semmit, csupán felfedi a boldogság útját, az övét, miközben nyolcszor ismétli meg a boldogság szót.
Szép lenne emlékezetből ismerni a boldogságokat
Formailag a boldogságok három részből állnak. Elöl áll mindig a „boldogok” kifejezés, aztán a helyzet, amelyben a boldogok vannak: a lelki szegénység, a gyötrelem, az igazság éhe és szomja. Végül ott a boldogság motívuma, melyet a „mert” szócska kapcsol össze: Boldogok azért, mert… Szép is lenne ezeket emlékezetből ismerni, megtanulni kívülről, hogy elménkben és szívünkben legyenek, amit Jézus nekünk adott!
A boldogságok motívuma az Isten ajándéka
Ferenc pápa felhívta a figyelmet erre a tényre: a boldogságok motívuma nem az aktuális helyzet, hanem az az új körülmény, amit a boldogok Istentől ajándékba kapnak: „mert övék a mennyek országa, mert vigasztalást nyernek, mert ők öröklik a földet”. A harmadik elem a boldogság motívuma, melyet Jézus gyakran jövő idejű szenvedő szerkezettel ad vissza: megvigasztaltatnak, megjutalmaztatnak a földdel, jóllakatnak majd, megbocsáttatik nekik, Isten fiainak hívatnak...
Boldog az az ember, aki kegyelmi állapotban van
De mit is akar mondani nekünk a boldog szó? – tette fel a kérdést a pápa, minthogy minden mondás ezzel a boldog szóval kezdődik. Az eredeti kifejezés nem azt jelenti, hogy valakinek teli a hasa, hogy jól megy neki, hanem olyan személyre utal, aki kegyelmi állapotban van, aki Isten kegyelmében előre halad az Isten útján és ez pedig a türelem, a szegénység, a másik iránti szolgálat, a vigasztalás. Akik előrehaladnak ezekben a dolgokban, azok boldogok és boldogok lesznek.
A boldogságok örömre vezetnek, mert azok örömre vezető utak
Isten önmaga nekünk ajándékozásában gyakran elképzelhetetlen utakat választ, mégpedig a határaink, a könnyeink, a vereségeink útját. Keleti testvéreink húsvéti örömről beszélnek, a stigmákat hordozó élő ember öröméről, aki keresztülhaladt a halálon és tapasztalatot szerzett Isten hatalmáról. A boldogságok örömre vezetnek, mert azok örömre vezető utak. Végül Ferenc pápa ismét azt ajánlotta a katekézisen részt vevő híveknek, hogy egyszer-kétszer a hét során olvassák el sorról sorra a Máté evangélium ötödik fejezete első 11 versét, hogy megértsék annak a boldogságnak a szépségét és biztonságát, amit az Úr nekünk ígér.
