Jézus magára vette a világ bűneit, hogy üdvözítse az emberiséget – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
Vertse Márta - Vatikán
A pápa rámutatott az Atya megdöbbentő döntésére: Fiában magára vállalja bűneinket, hogy megszabadítson a gonosztól és felkínálja az üdvösséget. A többi vallásban az emberek mutatnak be áldozatot Istennek. Jézus szeretetből feláldozta magát értünk és bár még mindig bűnösök, de már nem rabszolgák, hanem Isten gyermekei vagyunk.
A mennyei Atya kihirdeti, hogy Jézus az Isten Fia
Az évközi második vasárnap Vízkereszt és Jézus megkeresztelkedése ünnepének folytatása – kezdte beszédét Ferenc pápa. Az evangéliumi szakasz (vö. Jn 1,29-34) továbbra is Jézus megnyilvánulásáról szól. Ugyanis miután megkeresztelkedett a Jordán folyó vizében, felszentelte őt a Szentlélek, aki leereszkedett rá és a mennyei Atya hangja kihirdette, hogy Ő az Isten Fia (vö. Mt 3,16-17). János, a többi három evangelistával ellentétben nem magát az eseményt írja le, hanem Keresztelő Szent János tanúságtételét beszéli el. Ő volt Krisztus első tanúja. Isten meghívta és felkészítette őt erre – mutatott rá a pápa.
Keresztelő Szent János tanúságtétele elhangzik minden szentmisében
Keresztelő Szent János nem tudja visszatartani azt a leküzdhetetlen vágyat, hogy tanúságot tegyen Jézusról és kijelenti: „Én láttam és tanúskodom róla”. János valami nagyon felkavarót látott, vagyis azt, hogy Isten szeretett Fia szolidáris a bűnösökkel; és a Szentlélek megérteti vele a hallatlan újdonságot, ami egy teljes fordulat. Hiszen miközben minden vallásban az ember ajánl fel és áldoz fel valamit Istennek, Jézus esetében Isten az, aki felkínálja saját Fiát az emberiség üdvösségéért. János, meglepődését és egyetértését ezzel a Jézus által hozott újdonsággal egy olyan nyomatékos kifejezéssel nyilvánítja ki, amelyet minden alkalommal ismétlünk a szentmisében: „Íme az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit” (vö. 29).
Újra és újra induljunk el Krisztustól hitünk útján
Keresztelő Szent János tanúságtétele arra szólít bennünket, hogy mindig újból elinduljunk hitünk útján: induljunk el újból Jézus Krisztustól. Ő az irgalommal teljes Bárány, akit az Atya adott nekünk. Hagyjuk, hogy újból meglepjen Isten választása, hogy mellénk áll, hogy szolidáris velünk, bűnösökkel és megmenti a világot a gonosztól úgy, hogy teljes mértékben magára vállalja azt.
Szívünkkel szemléljük Krisztus Szent Arcát
Ne tételezzük fel, hogy már ismerjük Jézust, hogy már mindent tudunk róla (vö. 31) – buzdította a híveket a pápa Keresztelő Szent János példájának követésére. Időzzünk el az evangéliumnál, talán úgy is, hogy közben szemléljük Krisztus egy ikonját, egy „Szent Arcot”. Szemléljük szemünkkel és még inkább szívünkkel; hagyjuk, hogy tanítson minket a Szentlélek, aki ezt mondja bensőnkben: Ő az! Ő az Isten Fia, aki báránnyá lett, feláldozta magát szeretetből. Ő, csak Ő szenvedett és bűnhődött a világ bűneiért, az én bűneimért is. Minden bűnért - hangsúlyozta a pápa. Magára vette mindegyiket és elvette tőlünk, hogy végre szabadok legyünk, többé már ne legyünk a gonosz rabszolgái. Igen, még mindig szegény bűnösök vagyunk, de már nem rabszolgák, hanem Isten gyermekei.
Életünkkel és hálatelt szóval hirdessük Jézust
Szűz Mária eszközölje ki számunkra az erőt, hogy tanúságot tegyünk Fiáról, Jézusról, hogy örömmel hirdessük őt életünkkel, amely megszabadult a gonosztól, hirdessük csodálattal és hálával teli szóval – fejezte be beszédét a Szűzanyához intézett fohásszal Ferenc pápa.