Európai püspökök nyilatkozata az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítása emléknapján

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán    

„75 év telt el az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadítása óta és ez a hely azóta is félelmet kelt” – kezdődik a nyilatkozat. A világ legnagyobb koncentrációs táboraként nyitották meg 1940-ben az elfoglalt lengyel területen. Kezdetben a lengyelek kivégzésére szolgált az auschwitzi láger, majd a közeli Birkenauban kibővítették az 1942-45-ös években, az úgynevezett „Endlösung, végső megoldás” program keretében és így a zsidó nép tömeges kiirtásának a helye lett. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint egy millió zsidót, 75 ezer lengyelt, 21 ezer cigányt és 15 ezer oroszt öltek meg, sok ezer egyéb, más nemzetiségű ember mellett. A zsidó áldozatok hatalmas nagy száma miatt a zsidók legnagyobb haláltábora és a világban a legnagyobb tömeges népirtás helye.

Auschwitz minden népirtás helyének a jelképe lett

Auschwitz az összes német koncentrációs tábor és minden népirtás helyének a jelképe lett – írják az európai püspökök. A gyűlölet csúcspontja az ember számára, aki megfizette a halál adóját a XX. században. Az emberek egyenlőtlenségét valló állítás itt érte el a határát. Itt a nácik kisajátították a hatalmat hogy döntsenek arról, ki ember és ki nem. Itt az eutanázia az eugenetikával találkozott. Auschwitz-Birkenau a nemzetiszocializmus ideológiájára alapozott rendszer eredménye, mely az ember méltósága, mint Isten képmása lábbal tiprását jelentette. A másik totalitarizmus, a kommunizmus is ugyanígy járt el és milliókat tett áldozattá.

Szent II. János Pál pápa: Nem lehet a nemzet saját hatalmát egy másik kárára gyarapítani

Auschwitz-Birkenau egykori koncentrációs táborát ma évente százezrek látogatják. A látogatók között volt az utolsó három pápa is. Szent II. János Pál pápa első lengyelországi útja során kereste fel 1979 júniusában és meglátogatta Szent Maximilian Kolbe celláját, valamint a 11. barakkot, ahol agyonlőtték a foglyokat. Utána Birkenauban mutatott be szentmisét. Homíliájában „egy héber nyelvű feliratra utalt, mely egy népre emlékezik, aminek fiait és lányait halálra szánták. Ez a nép Ábrahámtól ered, aki a mi hitünk atyja is, ahogy ezt a tarzuszi Pál kifejezi. Éppen ez a nép kapta Istentől a parancsolatot: Ne ölj! Soha nem lehet, hogy egy nemzet saját hatalmát egy másik kárára gyarapítsa, a másik leigázása, bántalmazása, kizsákmányolása és halála által – mondta homíliájában a szent lengyel pápa.

XVI. Benedek: Lássuk, hogy milyen szörnyűséges a gyűlölet műve

XVI. Benedek 2006-ban egyedül haladt át a láger kapuján és a Nemzetek Mártírja nemzetközi emlékműve előtt beszédet mondott. II. János Pál látogatása nyomán őt is a sok emléktábla egyike fogta meg: „A Harmadik Birodalom zsarnokai el akarták tiporni a zsidó népet a maga egészében, eltörölve emléküket a föld népei közül. Ennek a népnek a megsemmisítésével valójában magát az Istent akarták megölni, aki meghívta Ábrahámot, aki a Sinai-hegyről adott eligazító szempontokat az emberiségnek, melyek örökre érvényesek. Izrael elpusztításával, a Shoah-val végső soron ki akarták tépni a keresztény hit gyökereit. Az emlékkő mögött megszámlálhatatlanul sok emberi lény sorsa tárul fel, mely megrázza a szívünket. Nem akarunk magunkban gyűlölet provokálni, mutatkozzék meg sokkal inkább az, hogy milyen szörnyűséges a gyűlölet műve”.

Ferenc pápa csendes jelenléte nagyon is ékesszóló volt

Az európai püspökök nyilatkozata felidézi Ferenc pápa látogatását is Auschwitz-Birkenauban 2016 júliusából, amikor két elődje nyomdokába lépett. Nem mondott beszédet, de az ő csendes jelenléte nagyon is ékesszóló volt. A láger emlékkönyvébe ezt írta: „Uram, légy irgalmas a te népedhez! Uram, bocsánatot kérünk a megannyi kegyetlenkedésért!”. Pár napja egyik beszédében Ferenc pápa így nyilatkozott: „A kimondhatatlan kegyetlenség évfordulója megállásra szólít fel, hogy csendben emlékezzünk, hogy ne legyünk közömbösek”. Ferenc pápa szavainak lelkülete arra kötelezi az európai püspököket, hogy minden eszközzel szálljunk szembe az ember méltóságát fenyegető veszéllyel, mint amilyen a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus. Felhívással fordulnak a modern világhoz a kiengesztelődés és a béke érdekében. Az igazságot nem szabad elleplezni vagy manipulálni.

Január 27-én hétfőn délután három órakor gyújtsunk gyertyát

A nyilatkozat utal a világháború után a lengyel és német nép közötti kiengesztelődésre, melynek jele a lengyel püspökök nek1965-ben a német püspökökhöz írt levele, mely megbocsátás és bocsánatkérés. Végül arra emlékeztetnek, hogy január 27-én hétfőn délután három órakor az  auschwitzi tábor felszabadítás órájában gyújtsunk gyertyát, imádkozzunk és emlékezzünk a lágerben meggyilkolt emberekre. Bárcsak Jézus Krisztus szeretete felülkerekedne bennünk!  – zárul a nyilatkozat. Az aláírók: Angelo Bagnasco bíboros, a CCEE elnöke, Jean-Claude Hollerich bíboros, a COMECE elnöke, Vincent Nichols bíboros alelnök és Stanisław Gądecki érsek, alelnök, Genova, Bruxelles, London és Varsó helyszínein 2020. január 25-én.