Ferenc pápa a Ratzinger-díj átadásakor: A kitüntetettek az „Igazság munkatársai”
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
„Személyes örömteli alkalomnak nevezte beszéde kezdetén Ferenc pápa a Ratzinger-díj átadását a két kiváló kitüntetettnek” – miközben üdvözölte a díjazottak megjelent rokonait és barátait is, valamint a díjat adományozó Alapítvány elnökét, Angelo Amato bíborost. „Ez a szép alkalom örömmel tölti el, hogy ismételten elismerését és szeretetét juttassa kifejezésre előde, a szeretett emeritus XVI. Benedek iránt”.
Hálásak vagyunk XVI. Benedek tanításáért és példájáért
„Hálásak vagyunk neki tanításáért és példájáért, amit nekünk adott az egyház szolgálata során, amikor töprengett, gondolkodott, tanulmányozott, meghallgatott, párbeszédet folytatott, imádkozott, azért, hogy a hitünket élő módon őrizzük, tudatában az idők és a körülmények változásának, és hogy a hívek számot vethessenek a hitükkel egy olyan nyelvezet segítségével, mely képes megértetni magát a kortársakkal és kapcsolatba lépni velük, hogy együtt keressék az Istennel való találkozás útjait a jelenkorban” - fejtette ki Ferenc pápa.
Joseph Ratzinger nem zárkózott be, hanem az igazság keresésének a példáját adta
„Ez a keresés volt mindig Joseph Ratzinger eltökélt vágya, aki teológusként és pásztorként soha nem zárkózott egy tisztán fogalmi és megtestesületlen kultúra közegébe, hanem az igazság keresésének a példáját adta, melyben hit és értelem, intelligencia és spiritualitás állandóan kiegészítik egymást. Minden tudományág és minden művészet egymással versengett abban, hogy a maga hozzájárulását adja az ember növekedéséhez a teljesség felé. Ezt pedig az ember végül a Jézus Krisztus, a megtestesült Logosz, az Isten kinyilatkoztatása elő személyével való találkozásban találja meg, aki maga a szeretet. Tevékeny párbeszédben maradni a kultúrákkal - melyek az idők folyamán változnak és különböző jelleget öltenek a világ eltérő pontjain – a teológia kötelessége, de egyidejűleg a keresztény hit életképességének szükségszerű feltétele az egyház missziós küldetése számára”.
Taylor professzor korunk szekularizációja jelenségének szentelte munkásságát
A XVI. Benedeket értékelő hosszú bevezetője után Ferenc pápa a két díjazott érdemeiről, tevékenységük hozadékáról és jelentőségéről szólt. „Taylor professzor hosszú kutatói és oktatói tevékenysége sok területet felölelt, de gondolkodását és szívét főként korunk szekularizációja jelenségének szentelte. Ez ugyanis nagy kihívás a katolikus egyház, sőt minden keresztény számára és mondhatjuk, minden istenhívő számára is. Benedek pápa többször ismételte, hogy pápaságának elsődleges feladata Isten, Jézus Krisztus Istenének újra-meghirdetése egy olyan korban, melyben az leáldozni látszik az emberiség széles területei horizontján. Kevés tudós foglalkozott a szekularizáció témájával olyan terjedelemben, ahogy azt Taylor professzor tekintette” – emelte ki Ferenc pápa.
Keressünk új utakat a lelki élet számára a mai körülmények között is
„Hálásak vagyunk neki kutatása mélységéért, amikor figyelemmel elemezte a nyugati kultúra fejlődését, az emberi lélek mozgásait az idők folyamán, azonosítva a modern kor jellegzetességeit bonyolult szervesülésükben, árnyaikkal és fényeikkel együtt. Taylor professzor abban segít így bennünket, hogy ne olvassuk lefokozó módon a vallási életben bekövetkezett változások okait. Arra hív minket, hogy érezzük meg és keressünk új utakat az élet számára és hogy fejezzük ki az emberi lélek transzcendens és spirituális dimenzióit, melyekben a Szentlélek továbbra is működik, még akkor is, ha azt elsőre nem is vesszük észre. Mindez lehetővé teszi, hogy a szekularizáció jelenségével ne felületes módon és ne elbátortalanodott végzetszerűséggel foglalkozzunk. Ez pedig szükséges a mai kultúra helyes értelmezéséhez, de főként a párbeszédhez és a mélységi megkülönböztetéshez” – hangsúlyozta Ferenc pápa Taylor professzor munkásságát értékelve.
Paul Béré atya az első Ratzinger-díjas afrikai, a Szentírás megbecsült tudósa
„Paul Béré atya az első Ratzinger-díjas afrikai, a Szentírás megbecsült tudósa”. Ferenc pápa „ezzel az elismeréssel fejezi ki megbecsülését és bátorítást mindazok iránt, akik elköteleződnek a hit afrikai inkulturációjáért, eredeti és elmélyült tanulmányok révén. A kereszténység első századaiban Észak-Afrika gigászi alakokat adott az egyháznak, mint például Tertullián, Ciprián és Ágoston, ám az iszlám terjedése és ennélfogva a gyarmatosítás századai megakadályozták a keresztény üzenet afrikai inkulturációját, egészen a múlt század közepéig. Ezért a kortárs afrikai teológia még fiatal, de dinamikus és ígéretekkel telinek látszik. Ennek adja példáját Béré atya, amikor az Ószövetség szövegeinek magyarázatán dolgozik egy „szóbeli” kultúra összefüggésében, gyümölcsözővé téve így az afrikai kultúra tapasztalatát. Ezentúl pedig elkötelezi magát az afrikai szinódusok összefüggésében azok ismerete, megértése és befogadása szempontjából”.
Utakat kell keresni a megváltáshoz jutás számára
Ferenc pápa idézte Szent VI. Pál pápa szavait az Evangelii nuntiandi kezdetű apostoli buzdításból: „Evangelizálni az egyház számára azt jelenti, hogy elviszi az Örömhírt az emberiség minden rétegébe és annak a hatásával belülről alakítja át azt, újjá formálva az egész emberiséget” (18). „Ez minden kultúrára érvényes: az emberiség dimenzióihoz való hozzájutást a megváltás számára minden irányban keresni kell, teremtőképességgel, leleményességgel, a környezetnek megfelelő alkalmas nyelvezettel”.
Joseph Ratzinger, XVI. Benedek nyomdokain az Igazság munkatársaiként
Végül Ferenc pápa összegzésképpen arra mutatott rá, hogy „jóllehet a két díjazott eltérő földrészről és más kulturális környezetből származik, üzenetük mégis nagyon hasonló egymáshoz, amennyire az nem is tűnik ki első látásra. A kultúrák sokféleségében, az idő és térbeli különbözőségben, lehet és keresni is kell az Istenhez jutás és a Jézussal való találkozás útját. Ez volt és ez most is Taylor professzor és Béré atya elkötelezettsége és ez a missziója mindazoknak, akik Joseph Ratzinger és az emeritus XVI. Benedek tanítását követve az Igazság munkatársaiként kínálják fel magukat” – zárta beszédét Ferenc pápa a Ratzinger-díj átadásakor.
