A katolikus egyház Thaiföldön: Kicsi, de dinamikus és nyitott valóság
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Pár százezres katolikus kisebbség egy 60 milliós buddhista országban
Thaiföld vallásilag egységes ország, hiszen 95 százalékban théraváda buddhisták alkotják. A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben az ősi szanszkrit nyelvű úgynevezett „páli” kánon tanításait használják. A buddhizmus ezen formája hivatalos vallás Kambodzsában, Laoszban, Srí Lankán, Thaiföldön és Burmában. Thaiföld hosszú délkeleti félszigetnyúlványa csücskében egy tömbben él egy jelentős, közel három és fél milliós maláj muzulmán közösség, mely az ország 4 és fél százalékát alkotja. Az utóbbi tíz évben szeparatista törekvéseik többször lángba borították a térséget. A keresztények az ország lakóinak közel egy százaléka, nagyobb részt katolikusok, számuk 389 ezer.
A katolikus misszió kezdetei
Az 1500-as évek második felében először domonkos, majd ferences hittérítők jártak a Sziámi Királyságban. Az 1604-ben érkezett jezsuiták már rendházakat nyithattak, templomok és kollégiumok építésével. Végül a Párizsi Külmissziók közreműködésével vetette meg a lábát a kereszténység: 1664-ben tartották a régi thai fővárosban, Ayutthajában az első helyi szinódust, mely a maga nemében első Ázsiának ebben a térségében is. 1669-ben VII. Sándor pápa két francia apostoli adminisztrátor püspök odaküldésével megalapította a Sziámi Missziót.
350 éves a Sziámi Misszió Apostoli Vikariátusa
Ez a 350 évvel ezelőtti esemény adja Ferenc pápa látogatásának egyik fő motívumát, ahogy az a logó feliratában is olvasható: „Ferenc pápa apostoli látogatása Thaiföldön a Sziámi Misszió Apostoli Vikariátusa felállításának 350. évfordulója alkalmából”. A helynökség egyházjogi illetékességét 1673-ban kiterjesztették Malajzia, Szumátra, Dél-Burma térségeire is. Tevékenységét többnyire szabadon folytathatta, főként a békés I. Ráma trónra léptével. Említésre méltó a francia Jean-Baptiste Pellegoix vikárius püspök szolgálata, aki megszerkesztette az első thai-latin-francia-angol szótárat.
II. világháborús japán megszállás katolikus vértanúkkal
1941-ben a japánok elfoglalták Thaiföldet és ezzel kezdetét vette egy keresztényüldözéssel teli időszak, amikor papokat tartóztattak le és missziókat dúltak fel. A háború végén a felszabadító amerikai katonákkal protestáns térítők is érkeztek és a katolikus egyház is újrakezdte tevékenységét. 1957-ben Apostoli Delegáció alakult, 1965-ben létrejött a katolikus egyházstruktúra, majd 1968-ban a Szentszékkel folytatott diplomáciai tárgyalások eredményeként nunciatúra nyílott Bangkokban. Nagy esemény volt 1984 májusában II. János Pál pápa látogatása, aki öt évvel később Rómában boldoggá avatott hét thaiföldi mártírt, akiket 1940-ben öltek meg a thaiföldi Song-khon falujában.
Az egyház jelen Thaiföldön iskolák, kórházak és szociális intézmények hálózatával
A 389 ezer thaiföldi katolikus11 egyházmegyéhez tartozik, összesen 16 püspökkel. 502 plébánián folyik az egyházi élet, 566 egyházmegyés és 312 szerzetes pappal. Közel 1500 szerzetes nővér munkáját 1900 katekéta támogatja. 426 oktatási intézményükben közel félmillió gyermeket és diákot oktatnak. Karitatív és szociális ellátó intézményeik száma 190.
Segítségnyújtás konfliktusok esetén
A thaiföldi katolikus egyház nagylelkűen segítette a két Vietnám egyesítésekor a kommunizmus elől elmenekült vietnámiakat. Hasonlóképpen az utóbbi években a Mianmarból elmenekült rohingya muzulmánokat segítették és a Thaiföldre menekült pakisztáni üldözött keresztény társaikat is szeretettel fogadták. Politikailag semleges a helyi egyház álláspontja és sok tekintetben, mint például az abortusz kérdése, együtt tudnak dolgozni a helyi többségi buddhistákkal. Az ország „védett vallása” a buddhizmus, mely időnként megszorító jellegű a más vallásokkal, de valójában a helyi szeparatista iszlámmal szemben.
