Keresés

Vatican News
Ferenc pápa a hármas katasztrófa áldozataival Japánban Ferenc pápa a hármas katasztrófa áldozataival Japánban  (Vatican Media)

Ferenc pápa a hármas katasztrófa túlélőihez: Egyetlen emberi családot alkotunk

A pápa november 25-én, délelőtt 10 órakor érkezett meg Tokió Bellesalle Hanzomon kongresszusi központjába, ahol az ún. „hármas katasztrófa” több mint 800 áldozatával találkozott. 2011 márciusában a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés, majd szökőár pusztított Japánban, a földmozgás következtében pedig leolvadtak a fukusimai atomerőmű reaktorai.

Vertse Márta - Vatikán

A találkozó elején három túlélő tett tanúságot

Toshito Kato, egy óvoda igazgatónője, akinek lakóhelyét a cunami elsöpörte, elmondta, hogy a katasztrófa ellenére sokkal többet kapott, mint amit elveszített, mert visszanyerte a reményt, megtapasztalva az emberek segítőkészségét.

Tokuun Tanaka, egy sintoista pap, akinek szentélye Fukusima térségében állt, az emberek és a természet összhangjáról szólt, arra figyelmeztetve, hogy meg kell hallgatni a föld hangját.

Matsuki Kamoshita, egy 19 éves fiatalember arról számolt be, hogy hogyan élte át a kitelepítést a reaktorok leolvadásakor, mint „megfertőzöttnek” milyen iskolai zaklatásoknak volt kitéve társai részéről. Arra kérte a pápát, hogy csatlakozzon a túlélők imáihoz.

Ferenc pápa a katasztrófa túlélőivel találkozott

A hármas katasztrófával szemben az ima legyen az első szavunk

A pápa meghatottan ölelte át Matsukit, majd egy perc csöndet kért: „Hagyjuk, hogy első szavunk az ima legyen a több mint tizennyolcezer személyért, akik életüket vesztették, hozzátartozóikért és az eltűntekért. Az ima egyesítsen bennünket és adjon bátorságot, hogy reménnyel tekintsünk a jövőbe”. A pápa látogatása fontos pillanatának nevezte ezt a találkozót és megköszönte a tanúságtételeket, amelyek kifejezték sok személy fájdalmát, de ugyanakkor egy jobb jövőbe vetett reményét is.

A nemzetközi segítségre még hosszú távon szükség van

A pápa köszönetét fejezte ki az újjáépítésen dolgozóknak, akik ma a több mint 50 ezer kitelepített helyzetének könnyítésén fáradoznak. Különösen hálás azért, hogy a katasztrófák idején az egész világ megmozdult, hogy segítséget nyújtson imával, anyagi és pénzügyi segélyekkel. Erre továbbra is szükség van, mivel az érintett területeken szembe kell nézni a talaj és az erdők szennyezettségével, a sugárzás hosszú távú hatásaival. Nyolc évvel a hármas katasztrófa után Japán megmutatta, hogy egy nép hogyan lehet egységes a szolidaritásban, a türelemben, kitartásban és teherbírásban.

A problémák globális megoldásához le kell küzdeni a közöny kultúráját

A pápa kifejtette, hogy a többi olyan fontos problémát sem lehet külön-külön kezelni, mint a háborúk, a menekültek, az élelmezés, a gazdasági egyenlőtlenségek és a környezet kihívásai. Súlyos tévedés azt hinni, hogy ma a problémákkal egymástól elszigetelve szembe lehet nézni. Végső elemzésben minden kapcsolatban van egymással. Azon túl, hogy bátor döntéseket kell hozni a természeti  erőforrások, az energiaforrások használatára vonatkozóan, munkálkodni kell egy olyan kultúra kialakításán, amely képes a közöny ellen küzdeni. Tudatára kell ébrednünk, hogy mindnyájan egymáshoz tartozunk, a problémákat csak így lehet globálisan megoldani.

Jogos a japán püspökök kérése: számolják fel az atomerőműveket

A Fukusima-Daiicsi nukleáris balesetre és következményeire visszatérve a pápa hangsúlyozta, hogy a tudományos és orvosi problémákon túl óriási nagy munkát jelent a társadalmi szövet helyreállítása. Ez magába foglalja az atomenergia hosszú távú alkalmazása miatti aggodalmat is, ahogy ezt a japán főpásztorok helyesen kifejtették és amiért kérték az atomerőművek felszámolását.

Szolidaritás az egyetlen emberi család minden tagja között

A pápa utalt Laudato si’ k. enciklikájára, amelyben kifejtette, hogy korunk a technológiai fejlődést az emberi fejlődés mértékévé kívánja tenni. A haladásnak és a fejlődésnek ez a „technokratikus paradigmája” gyakran olyan leszűkítéshez vezet, ami érinti társadalmunk minden területét. Az idősek bölcsessége és tapasztalata, a fiatalok lelkesedésével együtt segíthet egy olyan nézet kialakításában, amely nagy tisztelettel tekint az élet ajándékára és a szolidaritásra testvéreinkkel, az egyetlen, multietnikus és multikulturális emberi családban.

Válasszunk egyszerű és szerény életmódot a jövő nemzedékei érdekében

Közös otthonunk jövője érdekében nem hozhatunk önző döntéseket, nagy az elkövetkező nemzedékek iránti felelősségünk.  Olyan új utat kell találnunk, amely minden személy és a természeti környezet tiszteletén alapul. „Mindnyájan együttműködhetünk Isten eszközeként a teremtés gondozásában, mindenki a maga kultúrája és tapasztalata szerint, saját kezdeményezéseivel és képességeivel (Laudato si’ k. enciklika 14) – idézett ismét a pápa Laudato si’ k. enciklikájából. Legyen az együttérzés az az út, amely mindenkinek lehetővé teszi, hogy reményt, stabilitást és biztonságot találjon a jövő számára.

Photogallery

A találkozó képei
25 november 2019, 09:48