Keresés

Vatican News
2019.09.11 Logo del Consiglio delle Conferenze Episcopali d'Europa (CCEE) 2019.09.11 Logo del Consiglio delle Conferenze Episcopali d'Europa (CCEE) 

A jótékony szeretet a válasz korunk sérüléseire - a pápa üzenete a CCEE plenáris ülésének

„Európa, ideje felébredni? A Remény jelei”. Ez a témája az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) évi plenáris ülésének, amelyet idén október 3-tól 6-ig tartanak Santiago de Compostela-ban, a város főpásztora, Julián Barrio Barrio érsek meghívására. A Szent Jakab apostol sírját őrző várost Szent II. János Pál, az Európai Unió keleti bővítésének előestéjén, 2003 Advent első vasárnapján, az „európai egység spirituális fővárosának” nevezte.

Vertse Márta – Vatikán

Ferenc pápa Angelo Bagnasco bíborosnak, a CCEE elnökének címzett üzenetében megállapítja: az idei találkozó témája kihívást jelent, hogy végiggondoljuk azokat az utakat, amelyeken haladva visszaadhatjuk Európának a reménységet.

Jakab apostol emlékhelye ősidőktől fogva búcsújáró hely

Jelentőségteljes, hogy az összejövetelt Jakab apostol sírjánál tartják, amelyet emberemlékezet óta számos zarándok keres fel Európa minden részéből, hogy az Apostol kezébe helyezze szenvedését, imáit és reményeit. A földrész legnyugatibb részén fekvő városban a zarándokok révén Európa központja a perifériával találkozik. A hely tehát kiemelkedő jelentőségű jelkép ahhoz, hogy ismét felfedezzük a vallási és kulturális hagyományaiban egységes, mégis sok különbözőséggel tarkított Európa nagy gazdagságát. „Egész Európa összegyűlt Jakab emlékezete körül azokban az évszázadokban, amelyekben  kialakult a homogén és spirituálisan egységes földrész. Ezért Goethe később leszögezi, hogy „Európa lelkiismerete zarándoklaton született” idézte a pápa Szent II. János Pál szavait (Beszéd az európai együttműködés segítésére létrejött szervezetek képviselőihez 1982. november  9, Santiago de Compostela).

A jótékony szeretet számos formában ma is megnyilvánul a földrészen

A remény jelei közül Ferenc pápa megemlítette sok hívő gondoskodását a szenvedők, betegek, bebörtönzöttek, szegények, migránsok és menekültek iránt, valamint az elkötelezettséget a földrész jövőjét jelentő gyermekek oktatásában. A feltámadt Úrba vetett hit tette a keresztényeket elszánttá a jótékony szeretet gyakorlásában, erre kötelezzék el magukat ma is, „mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen és fölruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és fölkerestetek” (Mt 25, 35-36) – idézte Máté evangéliumának szavait a pápa. A napjainkban egyre terjedő populizmusok az ellentétek kereséséből táplálkoznak, falak mögé zárják be a szíveket, a szeretet azonban megnyílik másoknak.

Bízzuk rá magunkat a Szentlélek vezetésére

A felebarát iránti szeretet arra ösztönöz, hogy felismerjük: az egyetlen Atya gyermekei vagyunk.  Legyünk tudatában annak, hogy nem prozelitizmus, hanem tanúságtétel révén kell átadni hitünket. Ne a múlt modelljeit ismételjük, hanem hagyjuk, hogy a Szentlélek vezessen minket – buzdított a pápa, majd felidézte Szent Brigitta, Sienai Szent Katalin és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) alakját, akiket Szent II. János Pál hirdetett ki 20 évvel ezelőtt, 1999. október elsején Európa társvédőszentjeinek. A három szent nő ma is példa, mert reménnyel teli gesztusaik tele voltak szeretettel, ami Dante szavai szerint „mozgat napot és minden csillagot” (Paradicsom, XXXIII, 145).

Hűen Urához és gyökereihez, Isten népe munkálkodjon egy új európai humanizmus kialakulásán, amely képes párbeszédet folytatni miközben a földrész hagyományának megfelelően védelmezi az életet és az emberi méltóságot, támogatja a minden emberi társadalom alapját jelentő családot, a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását. Így növekedhet Európa mint népek családja, a béke és a remény földje – írta a CCEE plenáris ülésének résztvevőihez intézett üzenetében Ferenc pápa.  

04 október 2019, 11:49