Cerca

Vatican News
Ferenc pápa válaszol az újságíróknak Madagaszkárról hazatérőben Ferenc pápa válaszol az újságíróknak Madagaszkárról hazatérőben  (AFP or licensors)

Ferenc pápa Afrikából visszatérőben: Nem félek az egyházszakadástól, imádkozom, hogy ne legyen

A Szentatyára nagy hatást tett az afrikai gyermekek öröme. Meggyőződése, hogy az állam kötelessége a családok felkarolása. Az idegengyűlölet betegség, továbbá a népek identitását meg kell óvni az ideológiai gyarmatosítástól. Ferenc pápa az újságíróknak beszélt az őt érő kritikákról is, illetve az egyházszakadás veszélyéről: imádkozik, hogy ne legyen, de nem fél tőle.

Gedő Ágnes / Alessandro De Carolis és Andrea Tornielli – Vatikán

A szokáshoz híven Ferenc pápa válaszolt a repülőgépen vele utazó újságírók kérdéseire, Antananarivóból Rómába visszatérőben. Először szabadon beszélt benyomásairól, arról, hogy mekkora örömmel töltötte el Madagaszkáron a sok kisgyermek látványa, amit a Fülöp-szigeteken vagy Kolumbiában is tapasztalt. A szülők büszkén emelték őket a magasba, hiszen a szegények kincsei a gyermekek – fogalmazott a pápa. A madagaszkári szentmise előtti imavirrasztáson egy millióan
(vagy 800 ezren) ültek a földön, hátizsákokkal és takarókkal, sok-sok gyermekkel, a szél, az éhség és a nyomor dacára, mert a pápával akartak lenni. Az együttlét örömével szemben az egyedüllét szomorúsága áll, amit azok éreznek, akik elfeledték kulturális gyökereiket.

Család és fiatalok, az állam kötelessége segíteni őket

Afrika fiatal, Európa elöregedett, „nagymama” lett, aki nem szül már gyermekeket. Ferenc pápa kifejtette a demográfiai csökkenéssel kapcsolatos, személyes magyarázatát. Szerinte a jólétben keresendő az ok, abban, hogy a gyermekáldás kincse helyett az emberek anyagi pótlékokat választanak; a jólét, a nyugalom és a jövő iránti bizonytalanság jellemzi életüket. A pápa nagyra értékeli ezzel szemben Mauritius elnökének kezdeményezését, miszerint ingyenes oktatási és nevelési rendszert kíván biztosítani a fiataloknak. Az államnak gondoskodnia kell a családról, a fiatalokról, ez kötelessége – fűzte hozzá a Szentatya.

A béke lényege a megbocsátás

A mozambiki békefolyamatról is szólt a pápa, amely 1992-ben zárult le, köszönhetően a Szent Egyed Közösség hozzájárulásának is. A békével semmi nem vész el, a háborúval minden elveszhet – idézte XII. Piusz híres rádióbeszédét a II. világháború kirobbanása előttről a Szentatya. Megvallotta az újságíróknak, hogy könnyezett a redipugliai katonai emlékhelyen, és mindenütt, ahol a háború borzalmairól elmélkedett. Nem szabad ugyanakkor győzelmi harsonákat fújni, hiszen a béke törékeny jószág, olyan, mint egy újszülött, melyet gyengéden, nagy megbocsátással kell kézbe venni.

Idegengyűlölet és rasszizmus

Az egyik sajtós kolléga az Afrikában meglévő idegengyűlöletről kérdezte a pápát, mire ő azonnal rávágta: ez nemcsak afrikai probléma. A xenofóbia betegség, épp olyan, mint ami a múlt században a náci-fasizmushoz és a faji törvények igazolásához vezetett. Afrikában maradva pedig a tribalizmus, a törzsi gondolkodás felszításának következménye lett a ruandai népirtás. Az idegengyűlölet gyakran lovagolja meg a politikai populizmus hullámait, ez ellen küzdeni kell – jelentette ki a pápa.

Vallásközi testvériség, nem prozelitizmus

Afrikai körútja során nagyra értékelte a Szentatya a három országban: Mozambikban, Madagaszkáron és Mauritiuson különféle formákban megtapasztalt vallásközi testvériséget. „A vallás tisztelete fontos, ezért mondom a misszionáriusoknak: ne térítsetek (ne prozelitizáljatok). Egy olyan vallási javaslat, amelyik prozelitákat, áttérőket keres, és nem Isten igazi imádatát tanítja, az egyszerűen nem keresztény” – jelentette ki Ferenc pápa.

Út Spanyolországba? A pápa a „kisebb országokat” keresi föl rendszerint

Ahogyan az Afrikába induláskor már megígérte, a pápa kitért a spanyol EFE hírügynökség 80 éves alapítására. Nem zárja ki, hogy ellátogat Spanyolországba, jóllehet a kisebb országokat részesíti előnyben. Egy újságírói kérdés a kommunikáció szerepére irányult. Ferenc pápa egy friss tanulmányra hivatkozva kifejtette, hogy a kommunikációnak a tényekre kell irányulnia, függetlenül a hozzá kapcsolódó meglátásoktól. A tények és a kontextus összekeverése veszélybe sodorja a tényeket. A kommunikáció emellett legyen emberi, abban az értelemben, hogy épít, segíti a másikat a növekedésben, és soha nem a háború eszköze.

Gyarmatosítás és környezetvédelem

További kérdésekre válaszolva a Szentatya szólt a nemzetközi szervezetek szerepéről és a volt gyarmatosító országokról. Ez utóbbiak – mondta –, amikor visszaadják a szabadságát az elfoglalt nemzetnek, mindig azzal a kísértéssel távoznak, hogy valami a zsebükben ragadjon. Ezen túlmenően pedig a Szentatya fő aggodalma nem is annyira a földrajzi értelemben szinte már nem létező gyarmatok felé irányul, hanem az ideológiai gyarmatosítás felé. Ezek a nép természete ellen hatnak egy olyan homogenizálás nevében, amelyik eltörli az önazonosságot, az identitást.

A környezetvédelem Ferenc pápa tanításának és egyben afrikai útjának egyik tartóoszlopa. Meg kell óvni az ökológiát, az élővilág sokféleségét, az oxigént, ami az életünk. Ezzel kapcsolatban a Szentatya utalt a Vatikán műanyagmentesítését célzó kezdeményezésre. Ami pedig a korrupciót illeti, amit olykor őshonos afrikai bajnak tartanak, a pápa rámutatott, hogy Európában találták ki az illegális munkások toborzását, nem Afrikában. „Az sem az afrikaiak találmánya, hogy a bejárónőnek a harmadát fizetik a kelleténél, a becsapott és prostitúcióra kényszerített nőket a városaink központjában, szintén nem az afrikaiak találták ki. Nálunk is van kizsákmányolás, nemcsak a környezet, hanem az emberek kárára” – mondta még a pápa.

Egyházszakadás és szelídség

Az utolsó kérdés az Amerikából érkező, Ferenc pápa pápaságát bíráló kritikákra vonatkozott, melyeket egy nemrég, Franciaországban megjelent könyv tárt föl. A Szentatya válasza erre így hangzott: „A kritikák nemcsak Amerikából jönnek, egy kicsit mindenhonnan, a Kúriából is (Vatikán – a szerk.). Bennük legalább megvan a tisztesség, hogy kimondják”. Az építő kritikát pozitívan fogadja a pápa. Az egyházszakadás lehetőségére sem ijed meg, mondván: az egyházban mindig megvan a skizma választásának lehetősége. „Én nem félek az egyházszakadástól, imádkozom, hogy ne legyen”. Egy merev erkölcs ál-skizmatikus keresztény utakat nyithat meg, amiknek rossz vége lesz. Ezért a pápa szerint szelíden kell viszonyulni azokhoz az emberekhez, akik kísértést éreznek a támadásra, mert éppen egy problémán mennek keresztül, nekünk pedig jóindulattal kell kísérnünk őket.

11 szeptember 2019, 15:00