Cerca

Vatican News
Sevcsuk nagyérsek sajtótájékoztatója a Vatikáni Rádióban Sevcsuk nagyérsek sajtótájékoztatója a Vatikáni Rádióban 

Sevcsuk ukrán nagyérsek: A Szentatya szándéka, hogy a keleti katolikus egyházak virágozzanak

Július 5-6-án két napon át tanácskozott Ferenc pápa a Vatikánban az ukrán görögkatolikus egyház nagyérsekével, a metropolitákkal és az állandó szinódus tagjaival. A megbeszéléseken részt vettek a Római Kúria illetékes dikasztériumvezetői is. A pápa kifejezte közelségét a sui iuris keleti katolikus egyház iránt, amelynek fejlődése és virágzása kifejezett szándéka.

Gedő Ágnes – Vatikán

Kölcsönös meghallgatás és imádság

A szentszék sajtóközleményben tájékoztatott a találkozóról. Munkatársaival együtt Ferenc pápa nagyra értékelte az ukrán görögkatolikus egyház történetét, lelki, liturgikus, teológiai és kánoni hagyományát, hűségét Péter utódához, amelyet a mártírok vére erősít és pecsétel meg. A megbeszéléseket egymás kölcsönös meghallgatása és az imádság jellemezték. A vatikáni és az ukrán főpásztorok igyekeztek megkeresni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ukrán görögkatolikus egyház fejlődhessen és virágozzék a mai világban.

A keleti katolikus egyházak identitását és küldetését erősíteni

Különös figyelmet szenteltek a lelkipásztori munkának, az evangelizálásnak, az ökumenizmusnak, illetve annak a sajátos hivatásnak, amelyet a görögkatolikus egyház betölt a jelenlegi társadalompolitikai kihívások közepette – főként az ukrajnai háború és humanitárius válság, valamint a világ különböző országaiban folytatott szolgálata fényében. A felek annak a kívánságuknak adtak hangot, hogy a két nap alatt kialakult munkamódszer az egymás őszinte meghallgatásáról a jövőben is folytatódjék, ezáltal elősegítve az ukrán görögkatolikus egyház harmonikus fejlődését, mint ahogy a többi keleti katolikus egyház identitását és küldetését is.

Megbeszélés a pápával
Megbeszélés a pápával

Sevcsuk nagyérsek beszámolója a nemzetközi sajtónak

Július 8-án a Vatikáni Rádió Marconi-termében Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek sajtótájékoztatót tartott a nemzetközi média képviselőinek. Mint mondta, számukra óriási lelki élményt, kegyelmi találkozást jelentett a két nap a Szentatyával, aki őszinte, szerető figyelmével közelségét akarta kifejezni a szenvedő ukrán egyház iránt. Szimbolikusnak nevezte a nyolc metropolita egyidejű jelenlétét, akik közül négyen Ukrajnát, négyen pedig a diaszpórát képviselték.

Szinodális módszer

A meghallgatást követte a megfontolás, éppúgy, ahogy a legutóbbi szinódus idején történt. Szívtől szívig való párbeszéd valósult meg a pápával, aki személyes figyelmével tüntette ki őket. Jelentős lépésnek tartja az ukrán főpásztor azt, hogy a pápa és a Római Kúria tanulmányozzák bizonyos struktúrák felállítását, amelyekkel konkrétan segíthetik a keleti katolikus egyházak működését. Mindezt a háború kontextusában, amelyet a pápa hibrid konfliktusnak nevezett, vagyis ahol a fegyverek használata, az információ manipulálása, a politikai, gazdasági befolyásolás és a kormány elleni nemzetközi nyomás egyszerre érvényesül. Parolin bíboros elfeledett háborúnak hívta az ukrán-orosz konfliktust – emlékeztetett Sevcsuk nagyérsek. Rendkívül fontos, hogy a pápa Ukrajnának juttatott humanitárius segítsége folytatódik.

Ökológiai katasztrófa fenyeget

A maga részéről az ukrán görögkatolikus nagyérsek két témát ismertetett részletesen a vatikáni találkozókon: az egyik Ukrajna mint nép és állam fogalma abban az értelemben, hogy nem pusztán geopolitikai térségnek tekintendő, hanem egy multietnikus és többvallású országnak, amelyik a posztszovjet időszakból egy szabad, nyitott és demokratikus állam irányába halad. A főpásztorok a konkrét, szenvedő emberek hangját vitték el a Vatikánba. Az elhúzódó fegyveres konfliktus ökológiai katasztrófával fenyeget: a bányákat elöntötte a víz, a talaj robbanóanyaggal szennyezett. Hamarosan 4 millió ember maradhat ivóvíz nélkül egy olyan térségben, ahol sok millió gyerek él. Sokan kezüket, lábukat vesztették a felrobbant aknák miatt. Rehabilitálásuk, kórházi kezelésük egyelőre külföldön történhet, de talán a pápa segítségének köszönhetően is Ukrajnában is felszerelhetik a kórházakat, hogy ott kapjanak protézist hiányzó végtagjaik helyébe. (Lásd a szentszéki-orosz megegyezés a Bambin Gesú római gyermekkórház vonatkozásában)

Az ukrán delegáció a Vatikánban
Az ukrán delegáció a Vatikánban

Évente 1 millióan hagyják el Ukrajnát

Súlyos problémának nevezte Sevcsuk érsek a kivándorlást, amelynek mértéke eléri az évi egy milliót. Főként fiatalok, szakmával rendelkező emberek vándorolnak el nyugatabbra a megélhetés reményében. Ennek a folyamatnak az eredménye az ukrán egyház globalizálódása, hiszen egyre több új eparchiára, struktúrára van szükségük a diaszpórában (pl. Kanada, Dél-Afrika). Hogyan lehet megállítani a kivándorlást? A kijev-halicsi nagyérsek szerint a nyugatnak befektetésekkel kellene ösztönözni az ukrán gazdaságot, gyárakat építeni, elősegíteni a munkabérek emelkedését. Példának említette a Dél-ukrajnai atomerőművet, ahonnan a jól képzett szakemberek elmennek külföldre. Fájó pont az emigráns ukránok számára az, hogy jórészt illegalitásban élnek nyugaton annak ellenére, hogy ők nem menekültek, nem kérnek segélyt, hanem dolgozni szeretnének. Törvényességre van szükség, meg kell becsülni az ukrán vendégmunkásokat, hiszen ők Ukrajna legjobbjai. Bánjanak jól velük, fizessék meg őket – üzente a nyugati országoknak a főpásztor.

Reményt és örömet adni a szenvedő lakosságnak

A háború öt éve alatt a hivatalos adatok szerint 13 ezren haltak meg és 30 ezren sebesültek meg, azonban a valóságban ezek a számok akár a kétszeresét is elérhetik. Az elmúlt hetekben az orosz katonák az ukrán orvosokra és egészségügyi dolgozókra vadásztak, négyüket megölték. Mi az egyház dolga ebben a nehéz helyzetben? Sevcsuk érsek szerint reményt és örömet adni. Az emberek azt kérdik maguktól: Miért történik ez velem? Isten megfeledkezett rólam? Az egyház, a papok jelenléte remény kelt, úgy érzik, hogy nincsenek magukra hagyva. Az ukrán görögkatolikus egyháznak 11 plébániája működik az elfoglalt területeken, a papok dacolnak az életveszéllyel. Amikor megérkezett a pápa humanitárius segélye, az emberek sírva fakadtak, mondván: A pápa nem felejtett el minket! Sevcsuk érsek megígérte a háborús és a politikai foglyoknak, hogy az ő nevükben is beszélni fog a pápával. Most, hogy ez megtörtént, hazatérve elmondhatja nekik, hogy a Szentatya meghallgatta őket. A segélyt elsősorban lakóházakra, fűtésre, élelemre, gyógyszerre és a gyermekek ellátására fordítják.

A Szentatya részt vett a tanácskozásokon
A Szentatya részt vett a tanácskozásokon

Ökumenizmus az összetett ortodox valóságban

Ami a keresztény egyházak között kapcsolatokat illeti, Sevcsuk érsek elmondta: Ukrajna lakosságának 71%-a ortodox, 14,1% görögkatolikus, míg 18% egyetlen egyházhoz sem tartozik. A görögkatolikusok részéről teljes a nyitottság az ortodoxia irányába; ők nem akadály, hanem katalizátor akarnak lenni az egységteremtésben. Ez a keleti katolikus egyházak identitásához tartozik. Újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette: a moszkvai pátriárkátus elzárkózik a párbeszéd elől, míg az újonnan megalakult ukrán autokefál ortodox egyházzal barátságos kapcsolatot ápolnak, bár egyelőre egyfajta udvarias távolságtartással, amíg megszilárdul a többi ortodox egyházzal való kapcsolatuk. Az elmúlt harminc évben a görögkatolikusok nyitottabbak lettek a többi keresztény felekezet irányába, nem akarnak beleszólni az ortodoxok belügyeibe, hanem igyekeznek velük párbeszédre lépni. Ez egyelőre hivatalos formában nem lehetséges, így emberi, szociális téren tudnak velük együttműködni.

„Miénk volt az utolsó szó Putyin elnök után”

Putyin elnököt július 4-én fogadta a pápa, rá egy nappal érkeztek az ukrán egyházi vezetők. Érezték-e valamilyen módon az orosz elnök látogatásának árnyékát? Sevcsuk érsek megerősítette: egyáltalán nem érezték ennek árnyékát, véletlen egybeesés a közeli dátum, ráadásul az ukrán delegáció programját már korábban meghatározták. Tréfásan hozzáfűzte: örültek, hogy végül az övék lehetett az utolsó szó. Hogyhogy nem pátriárkátus az ukrán görögkatolikus egyház, amely méreténél fogva az lehetne? – kérdezte az egyik újságíró. Válaszában az érsek úgy fogalmazott: de facto pátriárkátusként működnek. Számukra a fejlődés és további virágzás ennek valódi megteremtését jelenthetné.

Meghívták a pápát Ukrajnába

Amint találkoztak a Szentatyával, azonnal meghívták Ukrajnába, és a meghívást többször megismételték. Meggondolom – hangzott a pápa válasza. A kijev-halicsi nagyérsek fölidézte Szent II. János Pál pápa 2001-es ukrajnai látogatását. Akkor egy idős asszony azt mondta: ha a Szentatya ukrán földre lép, akkor oda nem térhet vissza a kommunizmus – aminek árnyéka továbbra is felettük lebegett. Hasonlóképpen most, ha Ferenc pápa Ukrajna földjére lép, akkor ez a háború befejezésére ösztönözne.

Személyes figyelem
Személyes figyelem
09 július 2019, 18:23