Keresés

Vatican News
Micaci Cristian Ferenc pápával szemben az első sorban ült a repülőgépi sajtótájékozatón és másodikként kérdezhette a Szentatyát Micaci Cristian Ferenc pápával szemben az első sorban ült a repülőgépi sajtótájékozatón és másodikként kérdezhette a Szentatyát  (ANSA)

Erdélyi magyar újságíró tehette fel a második kérdést visszafelé úton a pápának a repülőgépen

Ferenc pápa romániai apostoli látogatásáról visszatérőben, a hagyományoknak megfelelően, a repülőgépen válaszolt az újságírók kérdéseire. A nemzetközi sajtó képviselői között ez alkalommal három magyar is jelen volt a pápai úton: ketten az RTL klub képviseletében Hubai Antal és Molnár Géza, illetve a nagyváradi egyházmegye sajtósa Micaci Cristian. Az erdélyi Mária Rádió tudósítója abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a romániai újságíróknak fenntartott első két kérdés egyikét ő tehette fel.

Somogyi Viktória - Vatikán

Minden pápai út alkalmával a Rómába visszavezető repülőúton, amikor a Szentatya válaszol a szentszéki delegáció részeként vele utazó újságíróknak, az első két kérdés feltevése mindig a meglátogatott ország újságíróit illeti meg. Ez alkalommal a román TVR állami televízió képviselője után a második kérdés lehetőségét Micaci Cristian, az erdélyi Mária Rádió tudósítója kapta meg. Kérdése így hangzott: Szentatya, ezekben a napokban sok szó esett az együtt járásról. Most visszaindulóban azt szeretném kérdezni Öntől, mit tanácsol nekünk romániaiaknak, hogyan alakítsuk a felekezetek (különösképpen a katolikus kisebbség és az ortodox többség), az etnikumok, valamint a politika világa és a civil társadalom közötti kapcsolatokat?

Ferenc pápa így válaszolt: "A kapcsolatokat jellemezze a kinyújtott kéz magatartása, amikor konfliktusok vannak. Ma egy fejlődésben levő ország a születések magas számával, mint nálatok, egy ilyen jövővel nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ellenségei legyenek. Mindig egy közeledési folyamatot kell megvalósítani: a különböző nemzetiségek, vallási felekezetek és elsősorban két keresztény között... Ez az első: mindig a kinyújtott kéz és a másik meghallgatása. Az ortodoxiával kapcsolatban: van egy nagy pátriárkátok, aki egy nagy szívvel rendelkező, nagy tudású ember. Ismeri a Sivatagi atyák (egyiptomi remeték) miszticizmusát, a lelki misztikát, Németországban tanult... de egyben az ima embere is. Könnyű közel kerülni Dániel pátriárkához: könnyű, mert testvéremnek érzem őt, és testvérként beszéltünk egymással. Nem mondom neki azt, hogy „De ti miért...”, és ő nem mondja azt nekem, hogy „De ti miért...”, hanem együtt járunk! Mindig ez a gondolat áll előttünk: az ökumenizmus nem azt jelenti, hogy érjünk a meccs, a viták végére; az ökumenizmust együtt járva valósítjuk meg. Együtt járva. Együtt imádkozva. Az ima ökumenizmusa ez. Történelmünkben jelen van a vér ökumenizmusa: amikor megölték a keresztényeket, nem kérdezték meg: „Te ortodox vagy? Te katolikus vagy? Te luteránus vagy? Te anglikán vagy?” Nem. „Te keresztény vagy” és a vér egybefolyt. A tanúságtétel ökumenizmusa egy más ökumenizmus; az ima, a vér, a tanúságtétel ökumenizmusa. Aztán létezik a szegények ökumenizmusa, amit én úgy hívok, hogy együtt munkálkodás, amelyben azon dolgozhatunk, hogy segítsük a betegeket, azokat az embereket, akik a jóléti minimum peremén élnek: segíteni őket! A Máté evangélium 25. fejezete szép ökumenikus program, nem? Együtt járni, ez már a keresztények egysége. De ne várjátok meg, hogy a teológusok egyességre jussanak az Eucharisztiához eljutva. Az Eucharisztia megvalósítása minden nap történik az imával, vértanúink vérének emlékével, a szeretet-cselekedetekkel és azáltal, hogy szeretjük egymást, jót akarunk egymásnak.

Az egyik európai városban jó viszony van a katolikus és a lutheránus érsek között. A katolikus érseknek vasárnap este kellett volna megérkeznie a Vatikánba, de telefonált, hogy csak hétfőn reggel érkezik. Amikor megérkezett, azt mondta: „Elnézést kérek, de tegnap a lutheránus érseknek egy megbeszélésre kellett mennie és megkért: „Légyszíves, gyere el a székesegyházamba és mutasd be te a szertartást.” Ez a testvériség, nem? Eddig eljutni, nagy eredmény, nem? És a prédikációt a katolikus érsek tartotta. Nem az Eucharisztiát mutatta be, hanem a prédikációt végezte. Ez a testvériség. Amikor Buenos Aires-ben voltam, meghívást kaptam a skót egyháztól, hogy tartsak prédikációkat. Elmentem és megtartottam őket... Ezt meg lehet tenni! Lehet együtt járni. Egység, testvériség, kinyújtott kezek, pozitívan tekinteni egymásra, nem megszólni a másikat... Mindannyiunknak vannak hibái. De ha együtt járunk, a hibákat tegyük félre: azokat a vénlányok kritizálják... Köszönöm."

02 június 2019, 20:54