Keresés

Vatican News
Liturgia divina della beatificazione dei sette vescovi Hét görögkatolikus püspök boldoggáavatása Balázsfalván   (Vatican Media)

Ferenc pápa hét görögkatolikus főpásztor boldoggáavatásakor: szabadság és irgalom

Ferenc pápa háromnapos romániai apostoli látogatásának utolsó, kiemelkedő jelentőségű programja volt vasárnap délelőtt hét vértanú görögkatolikus főpásztor boldoggáavatása Balázsfalván. Mintegy hatvanezer hívő gyűlt össze a Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekvő város „Szabadság mezején”, hogy részt vegyen a román nyelvű keleti rítusú isteni liturgián, melynek keretében Ferenc pápa a boldogok sorába iktatta a hét mártír főpásztort. A mindenható Isten erejében, Szent Péter és Szent Pál apostolok, az összes szent és boldog közbenjárását kérte és Valeriu Traian Frențiu, Alexandru Rusu, Ioan Bălan, Tit Liviu Chinezu, Vasile Aftenie, Ioan Suciu, Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket a boldogok sorába iktatta. Beszédében a „román nép drága örökségéről beszélt, melyet két szóban foglalt össze: „szabadság és irgalom”. Ennek az örökségnek a jegyében kell ellenállni a mai gyarmatosító ideológiáknak, melyek megvetik az ember és az emberi élet értékeit.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A vakonszületett meggyógyításáról szóló jánosi evangéliumhoz fűzte Ferenc pápa a gondolatait homíliája első részében. A betegsége miatt peremre szorult vakot Jézusnak sikerült a központba állítania, mindenféle ellenállással szemben, mely nem tűrte meg, hogy az embert állítsák a központba az ideológiák ellenében. Ferenc pápa ezt a bibliai képet a háború utáni román kommunista rendszerre alkalmazta. Az ilyen ideológiai rendszer lefokozza az ember képességét, szabadságát és teremtő erejét, sőt végül megsemmisíti azt.

A rendszer ádáz elnyomásával szemben hit és példamutató szeretet a népük iránt

A ti földetek jól ismeri ezt a szenvedést, hiszen elszenvedtétek a lejárató beszédet és a kitaszítottságot, ahogy ezt példázza a hét görögkatolikus püspök élete. A rendszer ádáz elnyomásával szemben hitet és példamutató szeretetet tanúsítottak népük iránt. Nagy bátorsággal és benső erővel fogadták el a bebörtönzést, tűrték el a bántalmazásokat, de sohasem tagadták meg szeretett egyházukhoz tartozásukat. A hitnek e vértanú főpásztorai visszaszerezték és ráhagyományozták a román népre a szabadság és az irgalom drága örökségét.

A Szabadság mezejének üzenete

A szabadság témája kapcsán Ferenc pápa a boldoggáavatásnak otthont adó Szabadság mezejére hivatkozott. Ez a jelentőségteljes hely, népetek egységére utal – hangsúlyozta a pápa – mely a vallási kifejeződések sokszínűségében valósult meg. Ez olyan vallási örökség, mely gazdagítja és jellemzi a román nemzeti identitást. Az új boldogok szenvedtek és életüket feláldozták, szembeszállva az illiberális és kényszerítő ideológiai rendszerrel. Ebben a szomorú időszakban a katolikus közösség életét keményen próbára tette az ateista diktatúra: a görög és a római rítusú katolikus egyház összes püspökét és számos hívőjét is üldözték és bebörtönözték.

Boldog börtönvallomás: Megbocsátunk mindenkinek és imádkozunk mindenkiért

Az új boldogok másik öröksége az irgalom – folytatta a pápa a homíliáját. A Krisztus iránti állhatatosságukat a vértanúság iránti készségük kísérte, de ehhez az üldözők elleni egyetlen szó sem társult, sőt nagyon is szelídek voltak irányukban. Ékesszóló tanúságtételként idézte Iuliu Hossu püspöknek a börtönben tett kijelentését: „Isten küldött bennünket a szenvedésnek ebbe a sötétségébe, hogy megbocsássunk mindenkinek és imádkozzunk mindenkiért”. Ez a vallomás jelképe és foglalata is az összes boldog magatartásának, mellyel a megpróbáltatás idején segítették a népüket, hogy továbbra is vallják meg a hitüket, engedmény és bosszú nélkül. A pribékekkel szemben ez az irgalmas lelkület egy prófétai üzenet, mely ma arra hív mindenkit, hogy győzzék le a neheztelést szeretettel és megbocsátással, egy következetesen megélt keresztény élettel.   

A Tordai Vallásbéke nyomdokain

Ferenc pápa a továbbiakban a manapság újra feltűnő ideológiákra utalt, melyek jóllehet nagyon mesterkélt módon, de erőszakosan lépnek fel és ki akarják szakítani a népünket leggazdagabb kulturális és vallási hagyományaiból. Ideológiai gyarmatosítás ez, mely megveti az emberi személy, az élet, a házasság és a család értékét, továbbá elidegenítő javaslataikkal összetörik azt, hasonlón a múlt ateista eljárásaihoz. Ez különösen is veszélyes a fiatalokra és a gyermekekre, akik így gyökereiktől megfosztva nőnek fel – utalt a pápa a Christus vivit apostoli buzdítására. Ebben az összefüggésben minden jelentéktelenné válik, ha nem szolgálja a közvetlen saját érdeket és végül arra indítja az egyént, hogy használja ki a másikat és hogy úgy bánjon vele, mint egy tárggyal – idézett Ferenc pápa a Laudato si kezdetű enciklikájából. Ezek a hangok félelmet és megoszlást keltenek, arra törekedve, hogy eltöröljék és eltemessék a legdrágább örökséget, mely ezen a földön megszületett. Ferenc pápa ekkor kifejezett utalást tett a tordai vallásbékére: „Gondolok itt például az 1568-as Tordai Rendeletre, mely megbüntette a radikalizmus minden fajtáját – Európában az elsők között – és ezzel előmozdította a vallási toleranciát”. (Itt jegyezzük meg, hogy 1568 januárjában tartották Erdélyben a tordai országgyűlést, amely kimondta négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világban elsőként hirdette meg a vallási toleranciát. Ebben a korban még a görögkatolikusok későbbi uniója előtt vagyunk, a román ortodoxok pedig lényegileg Erdélyen kívül működtek.)    

A testvériség és párbeszéd győzzön a megosztottság fölött

A pápa végül arra buzdított, hogy az evangélium világosságát vigyék el kortársaiknak, továbbra is harcoljanak az új boldogokhoz hasonlóan a most születő új ideológiák ellen. Legyetek tanúi a szabadságnak és az irgalomnak! – kérte a pápa. A testvériség és a párbeszéd győzzön a megosztottság fölött, gyarapítsuk a vértestvériséget, mely a szenvedés időszakában adódik a megosztott keresztények között a történelem során. Szűz Mária anyai oltalma és az új Boldogok közbenjárása segítsen és kísérjen benneteket utatokon – zárta homíliáját Ferenc pápa.

Regina Coeli imádság és hálaadás

Ferenc pápa az isteni liturgia záróáldása előtt imádkozta el a vasárnapi Regina Coeli imádságot, melyben köszönetet mondott mindazon fogadtatásért, melyben a három nap során részesült. Hálát adott a találkozásért az ortodox egyházzal és Isten áldását kérte erre a kiváló egyházra és küldetésére. Ferenc pápa hálás köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a három nap eseményein, külön kiemelve a csíksomlyói számos zarándok jelenlétét. Balázsfalván, a vértanúság, a szabadság és az irgalom földjén hálát ad a görögkatolikus egyháznak három évszázados tanúságtevő jelenlétéért. Végül Szűz Mária anyai pártfogását kérte Románia minden polgára számára.             

02 június 2019, 17:12