Cerca

Vatican News
2019.03.28 Mons. Fulop Kocsis metropolita arcivescovo greco cattolico di Hajdúdorog Kocsis Fülöp érsek metropolita a szerkesztőségünkben  

Magyarországi ruszin közösség címerét áldotta meg Ferenc pápa

Interjú Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitával Március 27-én szerdán a szokásos szerdai általános kihallgatás során Ferenc pápa megáldotta a magyarországi ruszin közösség címerét, melyet Kramarenko Viktor közösségi elnök és Giricz Vera szóvivő vitt el a Szentatyához. A Szentszéki Magyar Nagykövetség segítségével létrejött találkozó eseményét Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita mesélte el rádiónk mikrofonja előtt a találkozás másnapján.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

„Nem az én kíséretemben voltak, hanem fordítva, én voltam az ő kíséretükben” – pontosítja a kérdésünket az érsek atya. Minthogy a ruszinok döntő mértékben görög-katolikus keresztények, ezért Kocsis Fülöp görög-katolikus érsek segítségét kérték és így jutottak el a Vatikánba, hogy a debreceni közösségi házukban készített ruszin címert megáldassák a Szentatyával. Ferenc pápa örömmel és készségesen tett eleget a kérésnek, így a megáldott címerrel térhettek haza Debrecenbe a ruszin küldöttség képviselői.

A legősibb szláv nyelvet ők beszélik

A ruszinok, vagy másképpen rutének egy ősi kisebbségi népcsoport a Kárpát-medence északkeleti részén. Számuk közel 70-80 ezer, ebből Magyarországon mintegy 5000 ruszin él, de sokan vannak Szlovákiában is, ám érthetően a többség Kárpátalján él. Fülöp érsek atya elmondja a riportban, hogy a ruszinok beszélik a még élő legősibb szláv nyelvet, amiként a csángó magyarok egy archaikus magyar nyelvezetet őriznek. Az 1600-as évektől kezdve görög-katolikus felekezetűek és hitükért sokat szenvedtek. Egyik legjelesebb képviselőjük a szovjet diktatúrában vértanúhalált szenvedett Boldog Romzsa Tódor munkácsi ruszin görög-katolikus püspök. Ő ruszin származása mellett azon a nyelven szólt a soknemzetiségű Kárpátalja közösségeikhez, amilyenen őhozzá fordultak.

Közösségi házuk mellé fatemplomot álmodtak  

A ruszinok egyik nagy gondja, hogy nincs „anyaországuk”, ezért mindenütt a közösségeiknek maguknak kell helytállniuk és jogaikat érvényesíteni. Ezért is fontos számukra, hogy Debrecenben közösségi házat építsenek, amihez egy kis fatemplomot is hozzáálmodtak, és szívből remélik, hogy egyszer majd felcsendül benne az ősi szláv nyelven az Isten dicsérete.                             

  [ Audio Embed Interjú Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitával]      

29 március 2019, 18:53