Keresés

Vatican News
Pope Francis Pope Francis  (ANSA)

A bálványimádás az élő Isten ellentéte – harmadik nagyböjti prédikáció

Nagyböjt harmadik hetében a Pápai Ház számára tartott elmélkedésében Raniero Cantalamessa kapucinus atya továbbra is a megtérés szükségességéről elmélkedett, hiszen a bálványimádás modern formájában ma is létező veszély. A bálványimádás a Teremtés aktusának az ellentettje, hiszen Isten maga teremt bennünket saját mintája nyomán, hogy aztán ennek a bennünk rejlő ősképnek megfeleljünk. A bálványimádás ellenben tagadja az igaz Isten elismerését és elutasítva az igazit, maga csinál helyette egy hamisítványt, természetesen a saját bűnös természete jegyében. Isten azonban ebben a szent időszakban arra hív bennünket, hogy forduljunk el saját énünk központba helyezésétől, álljunk az igaz Isten mellé.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

A bálványimádás elleni harc örök

A Pápai Ház szónoka prédikációja bevezető részében a bálványimádás fájdalmas mai időszerűségére mutatott rá. Ma éppúgy van bálványimádás, hamis istenek imádata, éppúgy mint a régi időkben, csak éppen a nevüket változtatták meg. Ahogy egykor a próféták állandóan harcoltak ellene, hogy Isten népét az igaz Isten igaz ismeretére vezessék, ahogy Pál apostol küzdött Krisztus helyes megismeréséért, éppúgy ma is szükség van korunk „aranyborjúi” ellen fellépni.    

Noha Isten megismerhető, mégsem fogadják el  

A kapucinus atya főként Pál apostol Rómaikhoz írt levelére hivatkozott, melyben a Népek apostola „Isten haragját említi azok istentelensége és gonoszsága fölött, akik Isten igazságát rosszindulatból elfojtják”. „Isten, művei alapján, megismerhetővé tette önmagát mindenki számára” és ők, „noha fölismerik az Istent, nem dicsőítik, s miközben bölcsességükkel kérkednek, a halhatatlan Isten dicsőségét fölcserélik halandó emberek, sőt madarak és négylábúak imádatával” (vö Róm 1,18-23).  

A bálvány: emberkéz alkotta isten          

A mai legnagyobb kihívás az a magatartás mely úgy viselkedik „mintha nem lenne Isten”. A bálványimádásban – a szónok szerint – az ember nem fogadja el az Istent, hanem maga csinál önmagának istent. Itt minden megfordul, az ember lesz Isten fazekasa, ő formálja meg saját tetszése szerint, a teremtéstörténet fordítottjaként: A teremtéssel az Isten nekünk adta halhatatlan képmását, és éppen ezt cseréljük be az ember romlandó képmására. Ahogy az Isten saját képére alkotta az embert, úgy most az ember a saját képére istent próbál teremteni. Természetesen saját vonásaival ruházza fel. Minthogy a bűn miatt az ember erőszakos, a harc Mars istenét kovácsolja meg, és minthogy az ember buja, ezért Vénuszt is teremt magának. Ebben a bálványisten teremtésben az ember végeredményben saját magát vetíti bele az istenébe – összegezte Cantalamessa atya a tanítását. Ám ezzel az igaz Isten még a helyén marad, a trónfosztás nem őt érinti, hanem csak az ő torz-képét.

Önimádat helyett fogjunk a Teremtő Isten dicséretébe

A szónok a keresztény ember számára követendő megoldásként a megtérést említette Dávid király őszinte bűnbánata példájára. Ne forduljon önmagába, ne hajoljon állandóan saját érdekei fölé, hanem egyenesedjen ki, ahogy az Isten teremtette őt, önimádata helyett fogjon a Teremtő Isten dicséretébe. Álljon úgy mint egy fa, melynek főgyökere mélyen a földbe fúródik, és ha ágait meg is kell metszeni időről-időre, nem dől ki, hanem hajtást és termést hoz – zárta harmadik nagyböjti prédikációját Raniero Cantalamessa kapucinus atya.                                  

           

29 március 2019, 16:37