Keresés

Vatican News
Ferenc pápa és Virginia Raggi római polgármester a Capitoliumon Ferenc pápa és Virginia Raggi római polgármester a Capitoliumon 

Ferenc pápa a római önkormányzathoz: Történelmi szerepéhez hűen legyen befogadó város

Március 26-án Ferenc pápa látogatást tett a Capitoliumon: találkozott a római polgármesterrel, az önkormányzati vezetőkkel és családtagjaikkal, majd köszöntötte a tiszteletére összegyűlt lakosokat. Évezredes hagyományaihoz híven Róma legyen a befogadás, a párbeszéd, a világi és spirituális hatalom összegzője, és ne feledkezzen el a peremre szorultakról – buzdított a Szentatya.

Gedő Ágnes – Vatikán

A város 2800 éves története

A Julius Caeasar-teremben mondott beszédében a pápa fölidézte az Örök Város több évezredes történetét, rámutatva azokra az értékekre, amelyek mentén a hellén kultúra közvetítésétől kezdve a kereszténység befogadásáig eljutott máig. A római jog megalkotása a nép gyakorlati bölcsességéről tanúskodott, amely meghatározta a világ jogalkotását és intézményi felépítését. A filozófia, a művészet és az ókori kultúra bölcsője volt, nem véletlen a görög-római civilizáció elnevezés. Itt szenvedett vértanúságot Péter és Pál apostol, akik sok más tanúságtevővel együtt a keresztények új nemzedékeit hozták létre. Róma a maga közel 2800 éves történelme során befogadta és integrálta a különböző kultúrájú, társadalmi és gazdasági kategóriához tartozó népeket. Tette mindezt anélkül, hogy eltörölte volna a jogos különbözőségüket, nem alázta meg és nem nyomta el identitásukat. Sokkal inkább egyfajta termékeny táptalajt biztosított, amelyben a kölcsönös párbeszéd révén új identitás fejlődött ki.

Világi és egyházi hatalom kapcsolata

Ez a város – folytatta a római Capitoliumon mondott beszédét a pápa – befogadott diákokat és zarándokokat, turistákat, menekülteket és migránsokat, akik Itália különböző részeiből és a világ számos más országából érkeztek. Összekötő kapocs volt a kontinentális észak és délről a Földközi-tenger térsége között, a latin és a germán kultúra között, a világi és a spirituális hatalom között. Ez utóbbival kapcsolatban a pápa rámutatott arra a megfelelően különválasztott, kölcsönös tiszteletre és együttműködésre épülő kapcsolatra, amely a polgári és a vallási vezetés között kiépült az emberi személy méltósága, a szabadság és a részvétel szellemében.

Spirituális, művészeti és történelmi örökség

Róma tehát Olaszország és a katolicizmus központja lett, műemlékek, vértanúk emlékezete, a liturgikus év ünnepei és a nagy jubileumi zarándoklatok, valamint az olasz és a szentszéki intézmények kiemelt célpontja. Az Örök Város óriási spirituális kincsei, történelmi, művészeti és intézményi gazdagsága mellett hárommillió ember számára biztosít otthont. Polgárai nap mint nap itt dolgoznak, tanulnak, imádkoznak és élik személyes és családi életüket. Ez a kényes rendszer alázatos, kitartó és kreatívan bátor gondoskodást igényel, hogy rendezett és élhető közeg maradjon, és a múlt dicső emlékeit a jövő generációk is élvezhessék.

A Capitolium, a Szent Péter bazilika-kupolája és a Colosseum ennek a szintézisnek a jelképei. Együtt azt üzenik, hogy Róma egyetemes küldetése minden emberhez szól, bármilyen néphez is tartozzon, bármilyen nyelvet beszéljen és legyen bármilyen színű a bőre. Péter utóda az egész katolikus világ spirituális viszonyítási pontja. Ennek kapcsán utalt a Szentatya az Olaszország és Szentszék közötti konkordátum felülvizsgálásról szóló megegyezésre, amely megállapítja: Az Olasz Köztársaság elismeri azt a sajátos jelentést, amelyet Róma, a pápa püspöki székhelye betölt a katolicitás számára.

Odafigyelni az elesettekre

A városvezetés feladata az, hogy megfelelő módon kormányozza ezt az összetett valóságot, híven történelmi küldetéséhez, a mai megváltozott körülmények között. Legyen a civilizáció, a befogadás és az integráció fellegvára. A római helyi egyház segíteni kívánja a lakosokat abban, hogy újra ráleljenek erre a sajátos identitásra, a plébániákon, iskolákon, karitatív intézményeken és az önkéntes rendszeren keresztül. Mindenkinek a közjó és a lakosság szolgálatába kell állítania magát, különös figyelmet fordítva a kiselejtezett, elfelejtett, betegségtől, magánytól szenvedő emberekre.

A II. vatikáni zsinat gyakorlati megvalósítása

45 év telt el „A keresztények felelőssége az irgalmas szeretettel és igazságossággal szemben a római egyházmegyében” – címmel megrendezett konferencia óta, amelyet úgy is emlegettek, mint ami „Róma bajairól” szólt. Célja az volt, hogy a II. vatikáni zsinat által megjelölt útmutatásokat gyakorlatba ültesse. Abban az időben Olaszország más régióiból nagyszámban települtek Róma külvárosaiba lakosok. Hozzájuk azóta más országokból érkeztek tömegek, számos migráns, akik háborúk és nyomor elől menekülnek, biztonságot és méltó életet keresve maguknak.

Befogadás és integráció

Róma előtt óriási kihívás áll ma: erőit a befogadásra és az integrálásra kell összpontosítania. A feszültségeket és a problémákat a találkozás és a növekedés lehetőségeivé kell alakítania. A vértanúk vérével öntözött városnak, melynek kultúráját áthatotta a Krisztusba vetett hit, le kell győznie félelmeit, és fel kell virágoztatnia önmagát, lehetőségeket teremtenie a fejlődésre, kulturális, gazdasági és társadalmi szinten egyaránt. Nem szabad félni a jóságtól és az irgalmas szeretettől! Ezek ugyanis egy békés társadalmat teremtenek, ahol megsokszorozott erővel nézhetünk szembe a problémákkal, nyugodtan és méltóságteljesen, mindenkit tiszteletben tartva. A Szentszék szeretne minél inkább együttműködni Róma városa javára, mindenki szolgálatára, különösen a legszegényebbek és hátrányos helyzetűek érdekében, a találkozás kultúrája, az átfogó ökológia előmozdítása céljából. Róma legyen a hidak és nem a falak városa! A római önkormányzaton mondott beszéde végén a pápa Isten áldását kérte a városvezetésre és imáiról biztosította őket.

26 március 2019, 14:36